Az Eskü tér (ma Március 15. tér) a nevét onnan kapta, hogy I.
Ferenc József a megkoronázása után, 1867-ben a fővárosi plébániatemplom előtti
téren tette le az esküjét. Ez a tér számított a
pesti történelmi belváros egyik legfontosabb helyszínének.
Mikor elrendelték, hogy az Eskü
téren építsék meg az egyik fővárosi hidat, a kivitelezés komoly
akadályba ütközött. Itt az utcák és a terek a történelem
folyamán spontán alakultak ki. Végül úgy döntöttek, hogy a mai
Rákóczi
utat kivezetik az Eskü térre, és az útban lévő épületeket lebontják.
Egyedül a plébániatemplom menekült meg a bontástól.
A felszabadult
értékes telkeket, az uralkodó család szerezte meg, Klotild Mária
főhercegné, József Károly főherceg felesége.
A főhercegné felkérte, Korb Flóris - Giergl Kálmán építészpárost az épületek tervezésre, akik angol neobarokk stílusú ikerpalotát
terveztek az út két szélén, amelyek az épülő híd kapujaként is
szolgáltak. A neobarokk inkább az épületek külső, a szecesszió pedig inkább a belső terekben érvényesült. A két, egymással szemben álló épület teljesen szimmetrikus, a két palota tükörképe egymásnak. Az építkezést 1899-ben kezdték meg.
Mindkét építész Németországban tanult, majd Hauszmann Alajos irodájában dolgoztak, ahol olyan nagyszabású munkák tervezésében vettek részt, mint pl. a New York-palota. Önálló irodájukat 1894-ben nyitották meg.
(Tudtátok, hogy a Debreceni Egyetemet is Korb Flóris tervezte?)
A házakat egy akkoriban még újdonságnak számító technikával építették, vasszerkezettel, amit faragott kőburkolattal takartak el. A földszinten üzlethelyiségeket alakítottak ki. Az első emeleten egyesületek és társaságok számára hoztak létre
helyiségeket. A második és harmadik emeleten
bérlakások kaptak helyet.
A Klotild-palotákba 1902-ben a kor leggazdagabb emberei költöztek be. Érdekesség, hogy Korb Flóris és Giergl Kálmán is az északi Klotild-palotában élt körülbelül tíz éven át.
Az egykori Belvárosi Kávéház bejárata
A lakások különlegessége volt, hogy a fűtést
Zsolnay cserépkályhák biztosították, valamint itt állították szolgálatba
Budapest első liftjét is.
Az üvegablakok Róth Miksa műhelyéből kerültek ki. Saroktornyai 48 méter magasak, és csúcsukon a főhercegi korona felnagyított másai.
A Matild elnevezésről jelenleg is találgatás folyik. Három nő viselte a Habsburg-családban ezt a
nevet. Az első Matild a Habsburgok között egy 1251 és 1304 között élt
bajor hercegné volt, a második 1849 és 1867 között élt, Hildegard bajor hercengő és Albert főherceg lánya,
és amint azt a
krónikák feljegyezték, mindössze 18 éves volt, amikor egy színházi
előadás előtt titokban el szeretett volna szívni egy cigarettát, ám
dohányzást tiltó apja rányitott, és a sebtében háta mögé rejtett
cigaretta lángra lobbantotta a ruháját. A lány az így szerzett súlyos
égési sérülésekbe végül belehalt. A harmadik Matild jóval az épületek
átadása után, 1906-ban született, Mária Valéria kilencedik gyermekeként. Valószínű, hogy a két név között fennálló szóvég azonosság miatt terjedt el a Matild megnevezés. (Klotid-Matild)
A háborús nehézségek elérték a Habsburg-családot is, így 1917-ben
kénytelenek voltak eladni a palotákat. Ekkor egy magyar földbirtokos
vette meg őket. A főváros 1944 -1945-ös ostroma alatt mind a két épület kapott
találatokat.
A II. világháborúban felrobbantott régi Erzsébet híd helyén 1964-ben megépült az új híd, a metró építéssel átalakult a Ferenciek tere is.
1977-ben mindkét épületet műemléknek nyilvánították, és részei az UNESCO világörökségének is. A rendszerváltás után a Posta kezébe került az északi Klotild palota,
2002-ben eladták, úgy olvastam, hogy olasz kézbe került, jelenleg felújítás alatt áll.
Nemrég fejeződött be a török kézben lévő Matild Palota rekonstrukciója, és egy luxusszálloda nyílt benne. Hivatalos nevén Matild Palace, a Luxury Collection Hotel, a Mariott hotellánc legújabb tagja. A szálloda 111 szobával és 19 lakosztállyal rendelkezik. Egyedülálló a 48 méteres toronyban berendezett három szintes lakosztály, 360 fokos panoráma nyílik az egész városra, és még csillagászati távcsővel is felszerelték.
Az épületben nyílt Matild Café & Cabaret, az ikonikus történelmi kávéháznak, az eredetileg 1901-ben alapított
Belvárosi Kávéháznak az újragondolása, amely egykoron Budapest
legkedveltebb társasági helyszíne volt. A
Spago Budapest étteremben, az Oscar-gálák állandó séfje, Wolfgang Puck,
a
budapesti Matild Palotában nyitotta meg első európai éttermét. A séf felügyeli,
The Duchess névre keresztelt rooftop bárt is.
A Krúdy-szobrot még 2021-ben állították fel, aki állítólag a kávéházban vetette papírra a
Szindbád számos történetét. A Duna utcában elhelyezett bronzszobor Lelkes Márk és Máthé Krisztián szobrászművész alkotása. Akár le is ülhetünk Krúdy asztalához.
Legutóbb a szoborral kapcsolatban azt olvastam az egyik hírportálon,
hogy Krúdy nem járt a Belvárosi Kávéházban, mert jobban kedvelte a kis
kocsmákat. Én szeretem az ilyen utcai szobrokat, bár hiányolom róla a
feliratot, az embereknek fogalma sincs kit ábrázol.
Az egyik szemem sír, a másik nevet. Sírok, hogy külföldi kézbe került ez a csodás épület, de ugyanakkor örülök, hogy a sok hányattatás és pusztulás után, tényleg korhűen, mesésen felújították. Remélem, hogy lesz alkalmam a közeljövőben meginni itt egy kávét, és belülről is láthatom az épületet.