Kerámiavilág

Nagy várakozással készültem, hogy lássam végre a Néprajzi Múzeum kiállításait.

A különleges építmény két végén lehet bemenni, lépcsőkön vagy lifttel lehet lejutni a kiállító terekbe. Valójában már a lépcsőkről lehet látni a mesés színekben pompázó kerámiákat, ami ilyen mennyiségben tényleg lenyűgöző. 

Ki is írták a lejáratnál, hogy lehetőleg nézzünk a lábunk elé, mert elvonhatja figyelmünket a látvány :))

A Néprajzi Múzeum tulajdonában, több mint 35 000 kerámia található, öt különböző földrészről, ebből 4.000 van kiállítva az ingyenesen látogatható látványtérben, ahol megcsodálhatjuk a kerámiák sokrétűségét.

Világ kerámiái

 Olasz és perzsa

Tájegységek

Habán kerámiák

Szászkézd

Közép-Dunántúl

Torda

Kerámiavilág

Számomra is újdonság, sosem tudtam az elnevezéseket, itt erre is fény derül

Fazék

bögre, köcsög

bödön

bokály, kupa

korsó, kanta

kancsó

Szépséges szenteltvíztartók

Folyt.köv.:  Néprajzi Múzeumban.......

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2023/01/zoom.html

"Ha emléket keresel, nézz körül"

Vasárnap olyan tavaszias volt az idő, rengetegen voltak a Városligetben, családok, szerelmes párok andalogtak, kutyások futkároztak és külföldi turisták fotózgattak....

Szerintem még sosem sétálgattam itt a tó körül, minden cél nélkül, élvezve a jó időt és a látványt, felfedezve egy-két újdonságot, vagy éppen csak gyönyörködve a megunhatatlan épületek részleteiben

Városligeti-tó Delfin -szobrai 

Az 1896. évi világkiállítás minden kapuja mellett sárkányok és delfinszobrok álltak. Ebből ez a  2-2 összefonódott delfin maradt itt. A sárkányok közül egy a Kiscelli Múzeum kapujához került, kettő pedig a Vidám parkba.

Ligeti Miklós - Anonymus szobra

Anonymus a XIII. században élő szerzetes volt, aki III. Béla király udvarában élt és írta meg legfőbb művét, a Gesta Hungarorumot (A magyarok története). A mesterről gyakorlatilag nem tudunk semmit, Ligeti Miklós nagyon ötletesen oldotta meg ezt, Anonymust ülve ábrázolja egy szerzetesi csuhában, amely olyan szögben áll, hogy teljesen eltakarja az arcát.

Stróbl Alajos - Gróf Károlyi Sándor szobra(1908)

Részt vett az 1848–1849-es szabadságharcban, ahol Klapka György oldalán védte Komárom erődjét. A szabadságharc után Franciaországba emigrált. Az ötéves emigrációt követően hazaköltözött. Az 1867-es kiegyezést követően, a mezőgazdaság fejlesztéséért küzdött. 1896-ban létrehozta a Magyar Gazdaszövetséget, majd 1898-ban a Hangya szövetkezeti hálózatot. 

Kisfaludy Stróbl Zsigmond - Darányi Ignác szobra (1931) 

Darányi Ignác, számos kormányban szolgált mint földművelésügyi miniszter. Egyik elismerésre méltó érdeme volt, hogy funkciót talált a millenniumi kiállítást követően a Vajdahunyad várának, mint Mezőgazdasági Múzeum.

A szobor Budapest bombázásakor súlyosan megsérült. Az 1950-es években egy öntödében találták meg, ahol valószínűleg beolvasztották a készülő Sztálin-szoborhoz. Szerencsére a Mezőgazdasági Múzeum megőrizte a szoborhoz készült makettet. Így 2017-ben újra tudták önteni. A szobor talapzatán a következő olvasható: „Si momentum quaeris, circumspice („Ha emléket keresel, nézz körül”).

Vajdahunyad vára - Alpár Ignác alkotása

Az 1896-os millenniumi ünnepségek, a honfoglalás emlékére készítették el a mását, a Történelmi Épületcsoport részeként. Célja az volt, hogy bemutassa a magyar építészet ezeréves történetét, a román kori, a gótikus és a barokk stílusban épült, neves magyar építmények másolatai segítségével. A millenniumi kiállítás végén, a nagyközönség tiltakozására kezdeményezték az épület megtartását, de mivel gyenge alapanyagokból, főként fából épült, életveszélyessé vált és 1899-ben lebontották.

1902-ben megindult ismét az építkezés. 1904-re elkészült a gótikus és a reneszánsz-barokk épületszárny, 1908-ra pedig a román stílusú épületegyüttes.

Román kori épületcsoport

Jáki kápolna, kolostor-kerengő

Alaprajzát a lébényi, jellegzetes ajtaját a jáki templom bejáratáról mintázták

Árpád-kori pillérek, gyámkövek és oszlopfők másolataival

 Hidas-kapu

Segesvári bástyatorony/Kínzótorony

Tompa torony

Gótikus épületcsoport

 Apostolok tornya, Hunyadi-udvar,

Hunyadi-loggiák

Reneszánsz-barokk épületcsoport

 

Most, hogy a fákon nem volt lomb, egészen más rálátás esett erre a csodás épületegyüttesre

2014-ben itt írtam róla>>>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2014/08/varosligetben.html

Krétai-spanyol mester

Megnéztük El Greco lenyűgöző kiállítását a Szépművészeti Múzeumban

El Greco, (jelentése " A Görög") eredeti nevén Domenikos Theotokopoulos (1541-1614) görög származású festő, Krétán született, élt Velencében, Rómában, de igazán Toledóban, Spanyolországban bontakozott ki.

Mindig nagy élmény egy ilyen híres festő képeit látni, ráadásul ez egy életmű kiállítás, mely felöleli festészetének különböző korszakait. A Szépművészeti Múzeumnak is hat El Greco festmény van a tulajdonában, de érkeztek festmények, Madridból, Toledóból, Párizsból, Londonból.

 

Sajnos nem lehetett fotózni, ezért egy linket csatolok, hogy elképzelhető legyen ez a csodálatos kiállítás!

>>>>>>>>EL Greco kiállítás

Ahol a régi és az új találkozik

"A Szervita tér kicsit olyan, mint egy építészeti skanzen: van itt barokk, klasszicista, szecessziós és art decóba hajló épület is."

Török-bankház

1906-ban készült Hegedűs Ármin és Böhm Henrik tervei alapján ez a különleges  szecessziós épület, építtetője egy Török nevű bankár. Az épület külsejét a korabeli modern technikával készített, vasbeton szerkezetre helyezett üveghomlokzat határozza meg. így a kor legmodernebb épületeinek egyike volt Budapesten.

Az oromzatot lezáró hatalmas mozaikképet (műfajában a legnagyobb Budapesten), Róth Miksa, a legjelesebb magyar üvegfestő és mozaikműves készítette. A magyarok védelmezője, Patrona Hungária, azaz Szűz Mária, és az egész nemzetet jelképező alakok együttese. A megvalósult mozaikkép közel 50 négyzetméteres. Valamikor a mozaik mögötti tetőtérben volt a bank páncélterme. Az épület lezárásaként a II. Világháború rombolásáig egy világító földgömböt tartó Atlasz-szobor volt látható.

Szervita Square Building, 

Magyar ingatlanberuházók építették, magyar építészek tervei szerint

A föld alatt négy szint mélységben mélygarázs 240 parkolóhellyel, két és fél szint üzlethelyiség a földszinten és a mélyföldszinten, fölötte négy szinten irodák, a felső két szinten panorámás, tetőkertes luxuslakások. Összesen tehát 12 szint, de nem érződik ennyinek, részben a föld alá rejtés miatt, részben mert a felső szintek visszahúzódnak, és ezáltal az épület kisebbnek tűnik.

Szent Anna templom és Mária oszlop

A templom előtti téren a háború alatt elpusztult Mária-szobor helyére, az 1719-ből származó alapzatra, Erdey Dezső Madonnáját helyezték el 1948-ban.

A Belvárosi Szent Anna (Szervita) római katolikus templomot 1725 és 1732 között építették, barokk stílusú, és sokak szerint Budapest egyik legszebb, leggazdagabban aranyozott temploma. 

A Szervita Szerzetesi Rend (Mária Szolgái, azaz Servi di Maria) engedélyt kapott, hogy templomot és rendházat építsen azon a telken, ahol addig egy török mecset állt. A kolostor és a hozzá kapcsolódó bérház súlyos károkat szenvedett a második világháború bombázásai miatt, 1944 telén bombatalálat érte.

A nagy oltárkép a főoltár fölött Szent Annát ábrázolja a gyermek Szűz Máriával és Szent Joakimmal. A főoltár mellett elhelyezkedő aranyozott faragott fa szobrok, Szent István király, Szent László király, Keresztelő Szent János, és Szűz Mária jegyese Szent József.

Szószék a négy evangélistával, Máté, Márk, Lukács és János aranyozott alakjaival

Pieta

Még a Betlehem is megvárt

Ballon-kilátó

Imádom a hőlégballonokat, igaz ez a városligeti nem teljesen igazi, de muszáj volt közelebbről szemügyre vennem, amúgy sokszor bekukucskált a képeimbe.:)

Nem tudtam pontosan a helyét, csak mentem amerre láttam az élénk piros-fehér gömböt.

Egy évszázados hagyományt élesztettek újjá, a Ballon Captif 1896-ban emelkedett először a magasba. Louis Godard kapitány működtette a pányvás léggömböt, amelyik egyszerre 12-14 utast röpített a magasba. Godard kapitány hálóval bevont, 18 méter átmérőjű gömbje hidrogénnel volt megtöltve, s egy gőzgép által hajtott csörlővel szabályozták az erős kötéllel földhöz rögzített repülő eszköz emelkedését és süllyedését. 500 méteres magasságba emelte utasait. Kalmár udvari fényképész mindenkit lefotografált. A léggömb kosara alá erősített trapézon akrobaták szórakoztatták légi mutatványokkal a népes közönséget.

Egy régi plakát az eseményről>>>>>>>https://muzeumantikvarium.hu/item/92d87cc3ef0b67517e42ce73efe2a2b7

A városligeti ballont egy Párizsban üzemelő hasonló attrakció mintájára készítették, a piros-fehér színvilág Szinyei Merse Pál Léghajó című festményét idézi. A Magyar Nemzeti Galériában megtekinthető >>>>>>https://mng.hu/mutargyak/leghajo/

Ez egy talajhoz rögzített, hélium gázzal töltött léghajó, amely egy szabadtéri liftként működik, nem hagyja el le- és felszállóhelyét. A fém gondolába akár harminc utas is beszállhat. Maximálisan 150 méterre emelkedik fel kb. öt perc alatt, öt percig lehet bámészkodni, majd öt perc a leszállási idő is.

Jelenleg 7.000 Ft egy jegy. 

Gondolkodom..........

Időjárás függő, nagy szélben nem száll fel.