Nora-bora

2017. augusztus 16., szerda

Gerecse tetején

A Gerecse több mint 100 méteres sziklafalakkal szakad le Tatabánya közvetlen közelében, ezen a pompás helyen áll az óriási, impozáns Turul-emlékmű.

A turul ősi magyar jelkép. A legenda szerint Emesét, Álmos fejedelem anyját az álmában megjelent turul termékenyítette meg, és azt jósolta, hogy a születendő gyermek, királyok őse lesz.
Egy másik legendánk szerint pedig őseink, a fejedelem álmától vezérelve, melyben a turul mentette meg állatainkat a sasoktól, addig követték a turult, míg az el nem vezette őket Magyarországra, a kerecsensólymok földjére.

Kézai Simon krónikája szerint Árpád vezér seregei a mai Tatabánya (akkor Bánhida) területén győzték le Szvatopluk szláv fejedelem hadait 907-ben.

A 8 m magas, kövekből épült talapzaton álló, a karmai közt Árpád kardját tartó és a fején koronát viselő turul közel 15 méteres szárnyfesztávjával Európa legnagyobb fémből készült madara. Az emlékmű Donáth Gyula szobrászművész tervei alapján készült (aki egyébként a Budai Várban lévő turul madarat is tervezte) 1907-ben avatták fel.

Teraszáról páratlan kilátás nyílik Tatabánya hatalmas lakótelepeire, az autópályára, és a távoli Vértes hegységre.

Mi csak 1,5 km távot sétáltunk végig a Turul és a kilátó között, de eszünkbe jutott a fiunk, aki már kétszer is megtette a Gerecse 50 km-es túrát, hát.....nem semmi!

A turista út nagyon jól ki van építve, hiszen ezrek trappolnak itt minden év április 3. szombatján.

Először mikor megláttam a kilátót, úgy gondoltam nem megyek fel, de egy kis pihenés után vállalkoztam rá. Nem is volt olyan megerőltető, mint a tatai kilátó, hiszen szellős volt, meg lehetett állni pihenni és gyönyörködni a tájban.

1978 februárjában huszonhat tatabányai szénbányász élete veszett oda egy súlytólég-robbanásban. Az ő emlékükre 1980-ban kilátót emeltek a 366 méter magas Csúcsos-hegyen, egy a tragédia miatt a forgalomból kivont aknatorony felállításával. A harminc méteres építmény eredetileg a kas fel- és leengedésére szolgált. (A kas egy ketrec-szerű szerkezet, amiben a bányászokat fel- és leengedik a föld alatti járatokba.)

A kilátót 2008-ban felújították. Ekkor nevezték el Ranzinger Vincéről, aki bányamérnök-bányaigazgató volt. Az aknatoronyban 156 lépcsőfok vezet fel a tetejére. Fent a remek kilátás mellett a bányászokat felhúzó kötelet tartó óriáskerekeket is megcsodálhatjuk.

Folyt.köv>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2017/08/laperdoben-jartunk.html

2017. augusztus 15., kedd

Hídon

Átruccantunk Szlovákiába Komáromnál, az Erzsébet hídon, mely az ország első nagy hídjai közé tartozik, 1892-ben adták át.

A Feketeházy János által tervezett híd 424 méter hosszú. Hegesztett vasból készült, 16 hónap alatt építették fel.

A bal parti városrészt az első világháborút lezáró, 1920-ban elfogadtatott trianoni békeszerződés elszakította Magyarországtól. Itt húzódott az új csehszlovák–magyar határvonal.

Csak egyet kerültünk az autóval, mivel Komárom eredetileg nem is volt betervezve, de nem jártunk még ezen a hídon.

Erőd látogatás

Másnap ellátogattunk Komáromba, hogy megnézzük a híres Monostori erődöt, nem nagy távolság Tatától kb. 21 km. Olyan szerencsénk volt, hogy azonnal csatlakozhattunk az óránként induló csoporthoz, idegenvezetéssel. Három éjszakás szállásfoglalásunk révén, kaptunk egy Vértes-Gerecse kártyát, ami sok helyen ingyenes vagy kedvezményes belépést biztosított számunkra, a környék látnivalóihoz.

Ilyen képet készíteni nem tudtam, a kép forrása: wikipedia

Komáromban, a jelenlegi szlovák oldalon az Öregvár, a török elleni küzdelmek fontos helyszíne. 1664 után építették az Újvárat, a császári csapatok jelentős támaszpontját, Bécs előretolt bástyáját. Az 1848–49-es szabadságharc kiemelkedő eseménye volt az Óvár és Újvár hősies védelme és a három komáromi csata.
Ezt követően a Duna két partján a Habsburg Birodalom legerősebb katonai erődrendszere épült ki, amely 200 000 fős hadsereg befogadására is alkalmas volt. A balparti várakkal szemben, felépült a Csillagerőd, a Monostori erőd és az Igmándi erőd.

Monostori erőd

1809-ben Napóleon seregei elfoglalták Bécset, I. Ferenc császár pedig Komáromba menekült. A nagy ijedségben a császár elhatározta, hogy Komáromban a birodalom legerősebb erődrendszerét fogja megépíteni. Közép-Európa legnagyobb újkori erődje 1850-1871 között épült a Bécset, a Dunántúlt és a Dunát védő komáromi erődrendszer tagjaként. Korának legfejlettebb technikájával valósították meg, de mire befejezték haditechnikailag elavult.

Méretei tényleg lenyűgözőek. Az erőd 25 hektárt foglal el, 640 helyiség van benne, előfordult, hogy egyszerre nyolcezer katona állomásozott itt. Hatalmas faragott kövekből épített fal, a védműveket borító 3-4 méter vastag földtakaró és több kilométer hosszú földalatti folyosórendszer (kazamata-hálózat).

Harci eseményekre itt soha nem került sor, elsősorban kiképzőközpontként és fegyverraktárként használták. Az I. világháború alatt sorozó- és kiképzőközpontként funkcionált. A II. világháborúban a Monostori erődbe helyezték a 22-es gyalogezred parancsnokságát, és az I.-II. zászlóalj katonái innen indultak a Don menti ütközetekbe.

Hm....közös latrina :))

1945–1991 között a magyarországi oldalon a monostori erőd szovjet fegyverraktárként, a csehszlovákiai oldal várai pedig szovjet laktanyaként szolgáltak.

A rendszerváltás óta a magyar oldalon múzeum nyílt az erődrendszerben.

Az Északi bástya belső udvarának jó akusztikai hatása révén, szabadtéri színi előadások tartására alkalmas színpadot létesítettek.

Sajnos a Duna bástya teteje most nem volt látogatható, pedig onnan lehet jobb fotókat tudtam volna készíteni.

2017. augusztus 14., hétfő

Legrégebbi szállodában

Az előző hat tatai bejegyzés, valójában egy napos séta volt. Az Öreg-tó környéke, Kálvária-domb, belváros, egy kicsit pihentünk a szállóban, és kisétáltunk még a Cseke-tóhoz.
Szuper helyen volt a szálloda, a Kristály Imperial Hotel, gyalog mindent elértünk. Ez remek, mivel két órát lehetett volna parkolni kocsival.

Állítólag az ország legrégebben működő szállodája. 1766-1769 között az Esterházy család megbízásából Fellner Jakab tervei alapján épült. Kezdetben Szarka Fogadó, majd Esterházy Szálloda nevű pihenőhely, Bécs és Budapest között. Első ismert irodalmi említése Kazinczy Ferenctől, aki 1803-ban – Budáról Bécsbe menet – kocsis balesetet szenvedett, így kényszerűségből nyolc napot töltött a fogadóban. „Pályám emlékezete” című munkájában ír róla.

Egy újabb kovácsoltvas remekmű, a bejárat fölötti erkély

Jópofa belső barokk udvar, itt vannak napozóágyak a wellness szárnyhoz és a grillterasz

Több híres ember járt a szállodában az évek során

Elegáns társalgó

Mi az új szárnyban laktunk

A folyosó ablakfóliáján az Angolkert Pálmaházát fedeztük fel, valószínű a szálloda üzemelteti

Étterem, a konyha épp rekonstrukció alatt állt, így két napig étlapról választhattunk, bár én ezzel is elégedett voltam. Este végigenni egy ilyen menüsort....