Kodály emlékmű

Kecskemét másik híres szülötte, Kodály Zoltán (1882-1967) zeneszerző, zenepedagógus, népzenekutató. Bár a városból korán elkerült, élete végéig kecskemétinek vallotta magát, itt jött létre az ország első énekes iskolája, a Kodály Iskola, s itt működik a világhírű Kodály Intézet is.
Szemők Zsuzsanna szobrászművész, „Psalmus Hungaricus” című alkotása vörös márványból készült, a gótikus táblaoltárokra emlékeztető formájú. (2007) Az emlékmű külső oldalán  Kodály Zoltán feldolgozásában világhírűvé vált Psalmus Hungaricus  szövege. A mű szövegét Kecskeméti Vég Mihály Könyörgés hamis atyafiak ellen. Vigasztalódás Istenben. című zsoltárfordítása képezi, mely a zsoltárok könyvében szereplő 55. zsoltár. A három szárnyat egy bronz szalag fogja össze, rajta Kodály Zoltán kézirata alapján készített kottarészlettel.

Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus (magyarul: Magyar zsoltárok) című művét Budapest Székesfőváros Tanácsa felkérésére komponálta Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára. A középső bronztábla a fohászkodó prófétát, a két oldaltábla pedig a népet és a kórust egyaránt szimbolizáló tömeget ábrázolja.

Itt hallgathatjátok 

 https://www.youtube.com/watch?v=gk1Bfe7vSvM

  

Kecskeméti Vég Mihály: Psalmus Hungaricus

Mikoron Dávid nagy búsultában,
Baráti miatt volna bánatban,
Panaszolkodván nagy haragjában,
Ilyen könyörgést kezde ő magában:

Istenem, Uram, kérlek tégedet:
Fordítsad reám szent szemeidet;
Nagy szükségemben ne hagyj engemet,
Mert megemészti nagy bánat szívemet.

Csak sírok-rívok nagy nyavalyámban,
Elfogyatkoztam gondolatimban,
Megkeseredtem nagy búsultomban,
Ellenségimre való haragomban.

Hogyha énnékem szárnyam lett volna,
Mint a galamb, elrepültem volna;
Hogyha az Isten engedte volna,
Innét én régen elfutottam volna.

Akarok inkább pusztában laknom,
Vadon erdőben széjjel bujdosnom,
Hogynem mint azok között lakoznom,
kik igazságot nem hagynak szólanom.

Egész e város rakva haraggal,
Egymásra való nagy bosszúsággal;
Elhíresedett a gonoszsággal,
Hozzá fogható nincsen álnoksággal.

Gyakorta köztük gyűlések vannak;
Özvegyek, árvák nagy bosszút vallnak.
Isten szavával ők nem gondolnak,
Mert jószágukban felfuvalkodtanak.

Én pedig, Uram, hozzád kiáltok,
Reggel és délbe s estve könyörgök;
Megszabadulást tetőled várok,
Az ellenségtől, mert én igen félek.

Te azért, lelkem, gondolatodat,
Istenbe vessed bizodalmadat;
Rólad elvészi minden terhedet
És meghallgatja te könyörgésedet.

Igaz vagy, Uram, ítéletedben:
A vérszopókat ő idejükben
Te meg nem áldod szerencséjükben;
Hosszú életük nem lészen a földön.

Az igazakat te mind megtartod,
A kegyeseket megoltalmazod,
A szegényeket felmagasztalod,
A kevélyeket aláhajigálod.

Ha egy kevéssé megkeseríted,
Az égő tűzbe el-bétaszítod:
Nagy hamarsággal onnét kivonszod,
Nagy tisztességre ismét felemeled.

Szent Dávid írta a Zsoltárkönyvben
Ötvenötödik dicséretében,
Melyből a hívek, keserűségben,
Vigasztalásért szerzék így versekben.

A Kodály Intézetről  itt írtam: 
http://nora-bora-nora.blogspot.com/search?q=kod%C3%A1ly+Int%C3%A9zet

Ámulok-bámulok....

Kecskemét központjában négy templom is található A városházával szemben a város legrégebbi épülete, a Ferences templom, más néven Barátok temploma, név szerint Szent Miklós templom. A 13. század végén épült, román stílusban, később átépítették gótikus stílusban. Ebből a korból maradt fent a bejárat melletti kálvária, és a támpillérek. Az 1700-as években barokk stílusban felújították, a tornyon már a copf hatás is érződik.

A kereszt alatti, tisztítótüzet ábrázoló dombormű egy 1792-ben készült kálvária maradványa. A feszületet, Imre Gábor szobrászművész alkotását 1943-ban állították a dombormű fölé. Mária Magdolna és János apostol szobra 1982-ben egy lebontásra ítélt temetői kálváriából került ide.

1931 és 1933 között alakították ki a lourdes-i kápolnát, valamint a kőkerítés finoman megmunkált, népies kovácsoltvas kapuit is.

A templom mellett romkert, mely bemutatja  a régi állapotot

Lenyűgöző hangulatot árasztó templomkert, háttérben a Városháza és a Nagytemplom tornya

Minden egyes szeglete egy csoda, a mesés kovácsoltvas kapujával, a Lurdes-i Máriával, és a rengeteg hála-táblával.

Olyan érzésem volt, mintha nem is Magyarországon járnék, hanem mondjuk Olaszországban

Piros virágú galagonya, ha még nem láttatok ilyet, a lakosság ültette  Páter Károly Bernát rendházfőnök tiszteletére, aki sok zsidó életét mentette meg.

 Eleinte a templomot a katolikus és református hívek közösen használták.

Szokatlan elhelyezésű oltárok, főoltáron Szent Miklós legendája. A jobb és baloldalt mellékoltárok Assisi Szent Ferenc és Páduai Szent Antal tiszteletére állíttattak. A tér jobb oldalán álló szószék és a kórus között félúton helyezkedik el a harmadik mellékoltár.

Középkori szokás alapján úgy építették, hogy a város védőszentje, Szent Miklós ünnepén a lemenő nap megvilágíthatta a főoltárt.

A színes ólomüveg ablakok Szent László királyt, a rendalapító Szent Ferencet, valamint Imre herceg alakját ábrázolják.

A ferencesek 1644-ben telepedtek le Kecskeméten, rendházuk 1700-1724 között több ütemben épült, véglegesen azonban csak 1736-ra készült el. Az épületben 1975-től a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet működik, az egykori kolostort e funkciójához Kerényi József tervei szerint építették át.

Az egykori kolostor helyén a középkorban a királynői birtok kezelőinek háza állt, melyhez 1439 előtt védőtorony is épült.

Régi vizesárkot átszelő kőhíd.

Kecskeméti sétámnak még mindig nincs vége, folyt köv......