Utolsó pillanatban néztem meg, a Magyar Zene Házában a "Nekünk írták a dalt!" poptörténeti kiállítást. Ez egy időszakos kiállítás volt és február 4-én bezárt, nagy sajnálatomra. 2023. januárban nyílt meg, igazán keríthettem volna időt rá, egy év alatt. Most olvasom, hogy országjáró kiállítás lesz, szuper!
Ezt követően a fogadótérben, a hatvanas években, egy budapesti utcában találtam magam, mikor, Magyarországon egyfajta forradalomként megjelent a beat és a rock'n'roll.
A kapun belépve feltárult a fiatalságom könnyűzenei világa
A hagyományos tánczene inkább a szüleim korosztályának zenéje volt. Aradszky László, Máté Péter, Vámosi János, Harangozó Teri, Máté Péter, Pór Péter, Szécsi Pál, Korda György és a többiek, a képet kinagyítva, olvasható a nevük is.
Az én korosztályomnak senkit nem kell bemutatni, az ő zenéjükön nőttünk fel, ez a beat zene lengte körül napjainkat. Meglepődtem, hogy voltak fiatalok is a kiállításon, de javarészt a mi korunkbeli nosztalgiázott az utolsó napon, a későn ébredők, de lemaradni nem akarók.... :))
Illés, Omega, Metró, Koncz Zsuzsa, Kovács Kati, Zalatnay Sarolta, stb.... sorban a 70-es, 80-as és 90-es évek "sztárjai".
Én nagy Illés és Szörényi Levente rajongó voltam.
Tovább haladva egy korabeli zenés klub hangulatát idézték meg. Sajnos vidéki létemre ez teljesen kimaradt az életemből, ebben nem volt részünk, hiába jártunk egyetemre, az élőzenés klub nem volt jellemző a mi időnkben. Most jöttünk rá, hogy egy pesti fiatalnak mennyivel több mindenben lehetett része.
A színpadon vetített előadók
Budapesti klubok
Különösen sajnálom, hogy sosem jártam a Budai Ifjúsági Parkban, csak filmről láthattam, a többiről meg nem is tudtunk. Említik itt debreceni vonatkozásban az Aranybikát. Tényleg volt egy Bartók Terem, ahová koncertre jártunk, de az nem klub volt, ahol a zenészekkel akár beszélgetni is lehet.
Punk, beat és rocker viselet
Médiumok tere, mely bemutatta hogyan jutott el a zene a hallgatókhoz.
Hanglemez arzenál
Zene szólt a lemezjátszókból, rádiókból és magnókból, kinek mi adatott
A turnék világa, egy félbevágott Barkas, amelybe beülhettünk és hallgathattuk a zenészeink történeteit.
Babos Gyula gitárja, őt még volt szerencsém élőben hallani....
Magyarország gitár, a P.Mobil gitárosa Sárvári Vilmos használta
Sufnituning egy vécédeszkából eszkábált Stratocaster-másolat.
A próbaterem, ahol ki lehetett próbálni a hangszereket.
Milyen nehéz egy elektromos gitár, nem gondoltam volna?!
Cenzúra, a vörös csillag égisze alatt
Az Országos Rendező Iroda (ORI) feladata volt a művelődési házak, sportcsarnokok, vendéglátóhelyek műsorokkal, programokkal való ellátása. Élére 1962-ben Keszler Pált a BM nyugalmazott ezredesét nevezték ki. Munkatársai közül többen volt ÁVH-sként kerültek a szórakoztató iparba. Ők határozták meg, hogy kik színpadképesek, mint pl. az Illés, Metro, Omega... A többiek nem kapták meg ezt az engedélyt, hiába játszottak tízezrek előtt az Ifiparkban.
Magyar Hanglemezgyártó Vállalat az 1986-os sajtótörvény előtt az egyetlen hazai vállalat volt, amely hanglemezkiadással foglalkozhatott. 1951-ben hozták létre, élére egy hat osztályt végzett munkást, Fehérvári Jenőt nevezték ki, akinek annyi köze volt a zenéhez, hogy munkáskórusban énekelt. 1965-ben lett a vállalat vezetője Bors Jenő, aki a klasszikus művészetekben jártas volt, de a beat- és rockzene nem érdekelte, ezért Erdős Péter popmenedzser véleményére hagyatkozott, aki a nyolcvanas évek közepéig élet-halál ura volt a poplemezkiadásban. Ezért terjedt el az a mondás „Kicsi a Bors, de Erdős!”
Az 1958-ban létrehozott Magyar Rádió és Televízió (MRT) 1974-ben szétvált a Magyar Rádióra (MR) és Magyar Televízióra (MTV,) mindkettőben nagymértékű cenzúrázás folyt.
Országos Szórakoztató Központ (OSZK) az ORI kistestvére, 1960-ban hozták létre, szigorú feltételekhez kötötte a működési engedélyek kiadását. A zenészeknek kategóriavizsgát kellett tenniük és ez alapján sorolták be őket A,B,C kategóriába, ami meghatározta hol léphettek fel és mennyi volt a gázsijuk.
„Politikai flipperrel” játszva átélhettük, milyen nehéz volt kijutnia
külföldre egy zenekarnak, majd egy videóinstalláció segítségével egy
pártirodába is beléphettünk.
Betiltott lemezborítók
Nem is tudom, hogy lehet meg nekem ez a betiltott borító, nem rég derült ki, micsoda kincs van a tulajdonomban :))
Amúgy, mintha kezdene visszajönni a divatba a hanglemez hallgatás, több helyen láttam, hogy árulnak lemezjátszót és hanglemezt.
A korszak legfontosabb filmjeiből egy korabeli lakásbelsőben egy korabeli tévén látható válogatás. Ehhez hasonló bútor, gondolom sokunknak ismerős. Sajnos vidéken még mindig ezt látom, mintha megállt volna az idő. Amúgy divatba jött a retró.
Társművészet
Mily szerencse itt sem maradtam festészet nélkül!
Gyémánt László (1935-) Bob Marley
Pop art és hiperrealista festőművész, jó néhány jazz-, rock- és popzenészről illetve együttesről készített portrét. A három T korszakában, tiltott művészként szerepelt, 1968-ban maga Aczél György tiltatta be kiállítását a legendás Eötvös-klubban.
Festészettel, installációval, performance-szal, díszlettervezéssel foglalkozott.
Wahorn András (1953-) Aki jó, annak a Télapó nyáron is hoz szaloncukrot
Autodidakta festőművész, grafikus, zeneszerző, zenész, filmrendező
Rajongók
Sziget Fesztivál ikonikus K-hídján keresztül a rendszerváltás utáni zenei élet is felvillan
Remekül éreztem magam ebben a pár órában a kiállítást nézve és hallgatva!
Örülök, hogy nem maradtam le róla!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése