Megmásztuk a Badacsonyt

Pár éve elhatároztuk, hogy a Balaton-felvidék  összes tanúhegyét megmásszuk. A Szent György-hegy után, most az északi-part legmagasabb hegyére, a Badacsony-hegyre esett a választásunk. Itt működött az ország legnagyobb bazaltkő bányája. Szerencsére 1954-ben a bányászatot leállították és tájvédelmi körzetté nyilvánították. A szállodánk falán ilyen térkép-tapéta volt, ahol minden nap megálltunk egy percre, hogy beazonosítsuk a bejárt vagy meg nem talált útvonalat. 😅

Ez a kép pont a kedvenc Szent György-hegyen készült, ide is ellátogattunk megint, csak most egy másik oldalával ismerkedtünk meg. (Erről később!)

A kocsit Szegedy Róza háza fölötti parkolóban hagytuk. Minden elismerésünk azoké, akik a faluból idáig is gyalog jönnek a hegy szoknyáján, ez egy hosszabb, enyhébb kaptató szőlőskertek között. Nekünk éppen elég volt a meredekebb rész, ami már teljesen az erdőben kanyarog.

Első megállónk a Rózsakő, egy lapos bazalttömb. Kisfaludy Sándor feleségével, Szegedy Rózával szívesen üldögélt ezen a kövön, a Balaton szépségében gyönyörködve. A kő nevét Szegedy Rózáról kapta (Róza-Rózsa).

A helyiek szerint a Rózsakő varázserővel bír. "Hogyha egy leány meg egy legény ráül a kőre, háttal a Balatonnak, egymás kezét fogva, még abban az évben egymáséi lesznek. De az is elég, ha a leány ül a kőre háttal a tónak, rágondol szerelmesére és felsóhajt. Akire gondol, annak a szíve érte fog dobogni." Hát.....ezt mi már kihagytuk. :))

 Tovább a kaptatón, nem volt könnyű menet.......

Páholy nevű sziklaképződmény mellett a Hertelendy-emlékhely.

Hertelendy Károly, a 19. század közepén Zala vármegye alispánjaként felkarolta és támogatta a balatoni hajózás megindításának ügyét.

Kisfaludy-kilátó

Badacsony legmagasabb pontján 438 méteren, fából és acélból épült újjá 2011-ben, 16 m magas, legfelső szintjéről pazar kilátás nyílik a Tapolcai-medence tanúhegyeire, a Balatonra, a Bakony és a Keszthelyi-hegység vonulataira.

Egry József-kilátóhely

A bazaltból épített, bástyaszerű építményről rálátunk a badacsonyi szőlőkre, a hajóállomásra, és szemben kirajzolódik a jellegzetes kettős kúpú fonyódi hegy.

Ranolder-kereszt

1857-ben állíttatta Ranolder János veszprémi püspök. A súlyos, hatalmas kőkereszt köveit a Kőkapun keresztül negyven pár bivallyal vontatták fel. (Állítólag a bivalyok mind lezuhantak a hegyről a szakadékba)

A kereszt alatt pár lépcső vezet egy, a bazaltorgonák felső, sima lapjain álló kilátóteraszra, melyről  csodás a panoráma.

Harangozó Börc , a kereszt alatt fekvő sziklapad egy részét jelöli, ami szabadon nyúlik ki a levegőbe. Ha kalapáccsal, vagy kődarabbal megütik, a harang kondulásához hasonló hangot ad, amely messze elhallatszik a magasból. (A börc kifejezés bércet, vagyis sziklaszirtet jelent.)

Voltak kemény szakaszok, fújtatás, lihegés, de csodás érzés, hogy egy újabb tanúhegyet sikerült birtokba venni :))

Ráadásul feltámadt a szél is, így mire leértünk kidőlt fák keresztezték utunkat. Szerencse, hogy éppen akkor nem jártunk ott.