Nora-bora

2025. január 31., péntek

Zugligetben

Olyan szép napos idő volt, hogy tettem egy sétát Zugligetben. Mivel egyedül voltam nem kockáztattam meg a túrát. Majd ráveszem a párom....A libegőtől visszafelé sétáltam, csak úgy céltalanul.

A lóvasút végállomásáról már írtam, 2019-ben.

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2019/07/mezeskalacs-haziko.html

Sajnos a lábazati vakolat nagyon rossz állapotban van

Rábukkantam a Zugligeti Szent Család Plébánia templomra, de bemenni nem tudtam. Ez egy római katolikus templom a XII. kerületben. Almásy Mária, az Angolkisasszonyok rendjének magyarországi főnöknője még a 20. század elején kezdeményezte, hogy épüljön katolikus templom az akkor még meglehetősen ritkásan lakott budai hegyvidéken, a mai zugligeti, virányosi és kútvölgyi városrészek határvidékén.

1913 és 1917 között épült a Szent Család tiszteletére a templom, majd a hozzákapcsolódó, oktatást és nevelést szolgáló intézet, a Rathfarham-i (Írország) intézeti templom mintájára, neoromán stílusban. Tervezője dr. Hültl Dezső, kivitelező építész Havel Lipót.

1989. nyarán sok ezer ember jött az NDK-ból Magyarországra, hogy innen tovább tudjanak utazni nyugatra. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 1989. augusztus 14-én, az azóta Befogadás napjaként emlegetett napon nyitotta meg első táborát Zugligeten a keletnémet menekültek számára. A tábor összesen 920 embert tudott befogadni. Szeptember 10-ről 11-re virradó éjszakán Magyarország megnyitotta az Ausztria felé vezető határát.

A templom szomszédságában található a Magyar Máltai Szeretetszolgálat központja és az udvarán áll a Befogadás emlékműve. A két ölelkező mészkő alakját, Rieger Tibor szobrászművész készítette. (2004) A szobor talapzatán jézusi szavak olvashatók: ,,idegen voltam és befogadtatok,,.

Nem messze a Zugligeti úton található a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME)

2025. január 29., szerda

A civilizáció bölcsője

Mezopotámia Kr.e. 1000-500 Istenek és Démonok királysága

Ez az első hazánkban megrendezett kiállítás, amely az ókori Mezopotámia kultúráját mutatja be. Jelentős európai közgyűjtemények, több mint 150 kölcsönzött műtárgyán keresztül nyújt betekintést a Biblia és közvetve az európai kultúra eredetének, a civilizáció bölcsőjének letűnt világába, amikor az Újasszír és az Újbabiloni Birodalom létezett.

Babiloni Istár-kapu, az Eufrátesz egyik ágánál fekvő fővárost nyolc kilométer hosszúságú városfallal vették körül, valamint 15 kilométeres külső fallal, amelyet széles vizesárok határolt. A városban volt Marduk, a babiloni főisten hatalmas templomkomplexuma is, ahol több isten is élt a templomokban és kisebb kápolnákban, de itt állt az Etemenanki is, egy lépcsőzetes toronytemplom (zikkurat), amelyet a Biblia Bábel tornyának nevez.

Oroszlán és sárkánykígyó mázastégla díszítés az Istár-kapuhoz vezető babiloni Felvonulási útról, a bibliai Nabukodonozor kr.e. 602-562 uralkodása idején. A Felvonulási utat oldalanként 60 oroszlán szegélyezte, nem csupán díszek voltak, hanem bajelhárító kapuőrzőként szolgáltak. (Bécsi múzeumból)

A pecséthengerek Kr.e. 3300 körül jelentek meg Mezopotámiában. Különféle kövekből készültek, felületére figurális jeleneteket véstek, néha feliratokkal is kiegészítették. Ezek negatív minták voltak, a sík agyagfelületen végiggörgetve kapták meg a lenyomatot. A pecséteket dokumentumok hitelesítésére, a hordozójuk lezárására használták. Rang vagy beosztás jelölésére, utasítások vagy megbízások rögzítésére is használták. A tulajdonosuk ékszerként, amulettként viselte, legtöbbször csuklóra kötve vagy nyakba akasztva.

Babilon kormányzójának kudurruja. Templomokban a tulajdonjog őrzésére helyezték el. A király és alattvalójuk és Istenek szövevényes kapcsolatába nyújt betekintést. Egy Babilon környéki 800 hektárnyi föld adományozását örökíti meg.

Mázastégla I. Dareiosz, óperzsa uralkodó, szúzai palotájából, valószínűleg Dareiosz idejéből (Kr.e. 522-486) A két emberfejű oroszlánt a perzsák főistenével Ahura Mazdával ábrázolták. (Louvre, Párizs)

Szitula, két oldalán álló emberarcú szárnyas vadkecskékkel Kr.e. 1100-800 (Nemzeti Múzeum Koppenhága)

Adad, a Viharisten

A meteorológiai jelenségeket az Istenek megnyilvánulásának értelmezték. A Viharistent különösen tisztelték, hiszen akkoriban is főszempont volt a mezőgazdaságban a csapadék. Babilóniában a Tigris és Eufrátesz biztosította a vízutánpótlást, itt az esőhozás helyett a pusztító vihar uraként jelenítették meg.

Démonok

Ellentétben az Istenek emberi külsejével, a démonokat hibrid testtel és alacsonyabb státusszal ábrázolták. Épületek padozatába rejtett démonok a gonosz elűzése miatt.

Lamastu és Pazuzu küzdelme

Lamastu a legfélelmetesebb, a várandós nőt, születendő gyermekét veszélyeztette. Az emberi világ védelmére is felhasználták. Pazuzut a pusztító természeti erőt Lamastu elűzésére szólították fel.

A Pazuzu ábrázolásokat kőből, bronzból, terrakottából amulettek formájában magukon viselték bajelhárító célból.

"Pokolplakett"

Lamastu-plakett a démon alvilágba űzésének ábrázolásával. Kr.e. 8.sz.vége-7.sz. A regiszterek a világ különböző szféráit jelenítik meg. Felső regiszterben az Istenek, alatta a démonok, harmadikban betegágyban fekvő ember, a plakett tulajdonosa, a negyedik regiszterben Lamastu és Pazuzu küzdelme, majd a gonosz Lamastu megkötözve egy csónakban a tenger felé halad.

Asszír palotadombormű, ragadozó-fejű apkallu

Az apkalluk mágikus hatalommal bíró, bölcsességgel felruházott mitológiai lények

II. Assur-nászir-apli asszír király által építtetett kalhui Északnyugati-palotából származó palotadomborművek, közöttük a tárlat legnagyobb tárgyával, amely a maga több mint 2 x 2 méteres kiterjedésével 1600 kilogrammot nyom. (Drezdai Múzeum)

Az Asszír paloták egyszerre voltak a királyi család rezidenciái és a diplomáciai események terei. (Kr.e. 883-859)

Dér város lakosának kudurruja

Egy gazdag és befolyásos ember ingatlanszerzéseit foglalja össze Kr.e. 726-705 közötti időszakban. Felső részén istenszimbólumok szerepelnek. (Berlini múzeumból)

A bibliai Bábel tornya a múzeum gyűjteményében őrzött németalföldi festmények révén.

2025. január 28., kedd

Munkácsy mindenkor.....

Szépművészeti Múzeumban, most két különleges kiállítás is van.

Mindkettőt megnéztük.

Munkácsy, Egy világsiker története

Munkácsy Mihály (1844-1900) születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából rendezett kiállításon több mint száz műalkotás segít még jobban megismerni az egyik leghíresebb magyar festő életét és gazdag életművét.

Jó pár olyan alkotás látható a mostani tárlaton, amit nem csupán először állítanak ki hazánkban, de még sosem járt korábban Magyarországon.

Önarckép

Az 1844-ben Lieb Mihály Leó néven született festőnk korán árvaságra jutott, 1851-ben anyai nagybátyja, Reök István ügyvéd vette magához és asztalosinasként kezdett dolgozni, ám hamarosan kiderült tehetsége, és meg sem állt a világhírig. Művészeti tanulmányait Bécsben, Párizsban, Münchenben és Düsseldorfban folytatta, hazatérése után magyarosította nevét Munkácsyra.

A korra jellemző impresszionizmus helyett a realista ábrázolás felé fordult, 1869-ben aranyérmet szerzett a Párizsi Szalonon Siralomház című művével, és egycsapásra híres lett.

1871-72 telén áttelepült Párizsban, ahol lakást és műtermet bérelt. Az anyagi helyzete ekkorra stabilizálódott, pártfogója is akadt a De Marches házaspár személyében. 1873-ban De Marches báró elhunyt és ezt követően, 1874-ben összeházasodott a bárónéval, Cécile Papier-rel.

Befutott festővé, a francia főváros közéletének illusztris szereplőjévé vált felesége, és kora egyik legnagyobb párizsi műkereskedője, Charles Sedelmeyer segítségével. A Milton sikerét követően tíz éves szerződést írt alá vele, képeit csak rajta keresztül adhatta el, nagyban hozzájárult képei nemzetközi sikeréhez.

Charles Sedelmeyer arcképe

A képen Milton, a vak költő lányainak diktálja Az elveszett paradicsom című művét. Ez a mű hozta el számára a világsikert, a párizsi világkiállítás egyik nagy aranyérmét nyerte el vele. A kép nagy méretű változata a New York-i közkönyvtárban látható.

Amit szerintem mindenki ismer az Ásító inas című képhez készült fej tanulmány és a Rőzsehordó

Munkácsy legnagyobb sikereit életének a Párizsban töltött és egyben utolsó korszakában érte el. A párizsi korszak első felében, gyakran kirándult a közeli Barbizonba Paál László barátjával együtt, A barbizoni festőtelepen öt is megihlette a közeli Fontainebleaui erdő.

Pávák

Munkácsy első tájba helyezett szalonképe először látható Magyarországon.

(New York Historical Society)

Parkban

Sétány a Park Monceau-ban

A Párizsi évek első felében főleg szalonképeket festett. Ezek a zsánerek nagyon népszerűek voltak akkoriban. A képek zömében magángyűjteményekből kölcsönzött darabok. A legtöbb Pákh Imre gyűjteményéből.

Egy Magyarországon először látható különleges alkotás

Pamlagon ülő nő

Két család a szalonban

A baba látogatói

Készülődés a papa születésnapjára

A kis cukortolvaj

Párizsi szobabelső

Reggel a nyaralóban

Pálmaházban

Csendélet

Liszt Ferenc portréja

1880 és 1895 között festette meg talán egyik leghíresebb alkotását, a monumentális Krisztus-trilógiát.

Debrecenben általában évente egyszer elmegyek a Déri Múzeumba, ahol megnézem az aktuális újdonságokat, de mindig felkeresem a Krisztus-trilógiát. Most a Golgota című festményt elhozták erre a kiállításra, itt üdvözölhettem az oly sokszor megcsodált képet. (Otthon nem lehet fotózni a műveit, itt igen)

1891-ben megbízást kapott a Honfoglalás megfestésére, az Országház számára. Szvatopluk követei a fehér lóért cserébe földet, füvet, vizet visznek ajándékba Árpádnak, akit a katonák és a nép nemzeti hősként ünnepel.

Végül 1927-ben kerülhetett a 62 négyzetméteres festmény mai helyére, a Parlament épületébe, ahol a házelnöki fogadószobából nyíló tárgyalóteremben, a mai Munkácsy-teremben helyezték el.