Építészet hónapján

 Krausz Palota

Krausz Lajos egy Bonyhád melletti faluból származó tehetős terménykereskedő család sarja volt, övé volt a Krausz Mayer Maláta- és Szeszgyár, és ő irányította a Gizella-gőzmalmot is, amit szerelméről, Dálnoki Gizelláról nevezett el. 

Quittner Zsigmond építészt bízta meg, (Gresham Palota tervezője), hogy családja számára egy háromemeletes lakóházat tervezzen az Andrássy út 12. sz. alatt.

A főhomlokzaton az első emeleti lunettákban az Édeni és a Heroikus, illetve a Reneszánsz és a Modern allegóriája látható. Szintén ezen az emeleten, a középső ablak fölött két címtartó alak helyezkedik el. 

A harmadik emeleten lévő szoborpárok pedig a polgári erényekre utalnak: balról indulva a hűség és a szeretet, a vendégszeretet és a gazdagság, az egyetértés és az erő, a béke és a munka megtestesítései láthatóak. A homlokzat szobrászati díszítését Donáth Gyula és Róna József szobrászok alkották.

Az építkezésen a kor számos híres művésze és mestere működött közre, a műlakatosi munkákat Jungfer Gyula, a kapualj, a díszlépcsőház és az udvari homlokzat díszítését pedig Lotz Károly készítette. A belső udvar fekete-fehér sgraffitója a palota egyik legszebb eleme. A mozaikok Luigi Depold alkotásai.

Az 1885-ban megépült palota első emeletén, a korabeli hagyományoknak megfelelően a tulajdonos és családja lakott. A második és harmadik emeleten bérlakásokat, a földszinten pedig bolthelyiségeket alakítottak ki. 

 

Belső udvarban található Incselkedők című kútdomborművet Donáth Gyula készítette.

1898-ban a palotába költözött a főváros szerte ismert Szalon Kávéház (későbbiekben Piccadilly), de ez a palota adott otthont az 1930-as évek elejéig a híres Magyar Korona kávéháznak is. A Magyar Korona a környék egyik legjobb vendéglátóhelye volt, kedvenc helye volt a Nyugat szerkesztőinek és szerzőinek is. Olyan híres írók és költők gyűltek itt össze és dolgoztak, mint Osvát Ernő, Ady Endre, Babits Mihály, Füst Milán, Déry Tibor, Illyés Gyula, József Attila, Radnóti Sándor, Kosztolányi Dezső és Móricz Zsigmond

  

A második világháború előtt a Krausz család minden ingatlant és ingóságot felszámolt és eladott, hogy messzire meneküljenek, egykori palotájuk így lett egy biztosító társaság, majd a Budapesti Rendőrfőkapitányság irodája. 

Az erősen leromlott állapotú épület első, részleges felújítására 1960-62 között került sor.

 

 

Az épület nagyobb léptékű átalakításon 2001-ben esett át, Kőnig Tamás és Wágner Péter tervei alapján. Ekkor az épületet korhű módon, az eredeti díszítéseket, külső és belső homlokzatot egyaránt helyreállítva irodaházzá alakították, valamint ekkor készült el a belső udvar üvegtetővel való lezárása is.

 

Az elmúlt húsz évben azonban az épület állapota jelentősen leromlott, így egy átfogó felújítás és a modern igényeknek megfelelő környezet kialakítása elengedhetetlenül szükségessé vált. A tervező BORD Építész Stúdió. Ennek keretében elbontásra került az 50-es években épült félemeleti födém. A teljes homlokzatot, a földszinti bejárati területeket, a belső udvart, a lépcsőházakat, szobrokat és freskókat restaurálták. A lobby üvegtetője alatt egyedi tervezésű felhőlámpa kapott helyet

Az első emeleti Krausz-lakás, eredeti állapotában helyreállítva látható, még mindig megvan az eredeti faborítása és a fakazettás mennyezet is.

Erkélyről az Andrássy út

Felső szintjei és tetőtere, szabadon formálható belső tereket ad át bérlőinek azzal a céllal, hogy azok a belsőket saját igényeik szerint alakíthassák ki.

A munkálatok során a tetőtéri párkányok alatt vonatsíneket találtak beépítve mint tartószerkezet, ami a korban nagyon sokszor alkalmazott elem volt.

Az épületbejárást a felújítást végző BORD Stúdió projektvezetője és vezető koordináló építésze, Zih Kata vezette, még októberben az építészet hónapján volt szerencsém megnézni.

"A föld szeretete a haza szeretete"

Egy évvel a kiegyezés után, 1868-ban megnyitotta kapuit a mai Bem téren, (akkoriban Ferenc téren) az Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézet. (Ennek helyén most a könyvtár áll.) Ott elméleti oktatás zajlott, míg a gyakorlatokat a Pallagon kialakított tangazdaságban tartották. 

1883-ban a mai Perényi utcába, a Fűvészkertbe költözött át az intézmény, ahol most a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Levéltára működik. 

1901-ben a Perényi utcáról ezúttal Pallagra, a most is ott található Balásházy János Gyakorló Technikum épületébe tették át székhelyüket, ahol ezt követően nem kevesebb mint 48 éven keresztül zajlott felsőfokú agrárképzés. 

A Böszörményi úton 1940-ben kezdődött az agrárszakoktatás, ahol kezdetben, 13 éven keresztül középfokú mezőgazdasági szakképzéssel foglalkoztak. 

Az agrárfelsőoktatás 1953-ban kezdte meg a működését a Böszörményi út 138. szám alatt, mint Mezőgazdasági Akadémia. Ebben az évben  helyet cserélt a közép- és felsőfokú agrárképzés vagyis a felsőoktatás beköltözött a Böszörményi útra, míg a középfok kiköltözött Pallagra. Ezen területi elrendeződés mind a mai napig fenn áll.

 A Debreceni Agrártudományi Egyetem a megye agrárképzésének legmagasabb szintű intézménye volt 1970 és 1999 között.

2000-től a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karaként működik. 

Liszkai Kováts Zoltán - Hortobágy és Magvető dombormű (1941)

Megyeri Barna - Európa elrablása (1967)

"A mítosz szerint Európé egy szép királylány volt, Agenór föníciai király és Télephassza gyermeke. 

Egy napon, valahol a mai Dél-Libanon partjain, barátnőivel játszott, amikor Zeusz megpillantotta őt. Az isten beleszeretett, s bika formájában a hátára csábította. A tengerbe nyargalt vele, s már vitte is messzire a tükörsima vízszínen. Meg sem álltak Kréta szigetéig, ahol maga Zeusz született, és amely gyermekeiknek is otthona lett. Itt jött a világra Minósz, Rhadamantüsz és Szarpédón. Agenór király, hogy visszaszerezze leányát, utánuk küldte Kadmoszt és fivéreit. Ám az ifjak nem jártak sikerrel, s mivel apjuk utasítására nem térhettek haza eredménytelenül, mind másutt telepedtek le."

Győrfi Sándor - Tormay Béla (2008)

Mezőgazdász, állatorvos professzor, számos állatgyógyászati alapmű szerzője. Itt volt igazgató (1869–1873).

Kiss István - Lovak (1968)

Aula

Garányi József - Kerámiafríz (1965)

Vigh Tamás - Magvető (1967)

Valamikor nagy előadó volt, most könyvtár bejárata

Folyosó

Szeretem ezeket a tulipános motívumokat, a kapun és az épület rácsain. Sajnos bővebb információt nem találtam róla.

Park

Hátrafelé, majd egyszer megnézem hová vezet ez a hangulatos út......

Most nem volt több időm, egy előadásra siettem.

Színházi élmény

Csodás ajándékot kaptunk megint a fiamtól, jegyet a Madách Színházba, az Operaház fantomja című előadásra, melyet már húsz éve játszanak. Most is telt ház volt.

1908-ban új Royal Orfeum épült a főváros szívében, az Erzsébet krt. 31. sz. alatt, Gaál Bertalan építész tervei alapján. 1933-ban Royal Revüszínház lett a neve. 1951-ben Fővárosi Víg Színházra keresztelték a varietét, amely ekkor már főleg nagyoperetteket és zenés vígjátékokat tűzött műsorára. Két év múlva lebontották az épületet, mert nem felelt meg a kor követelményeinek. 

Kaufmann Oszkár készítette el az új színház terveit, megépülését azonban már nem láthatta. Nyolc évig tartott az építkezés. A négyemeletes épület újra a legkorszerűbb technikát tudhatta magáénak. Az új körúti épületet a Madách Színház társulata foglalhatta el, 1961-ben. Az épület 1998-99-ben teljes felújításon esett át Kerényi Imre művészeti vezetésével.

A lezajlott rekonstrukció óta a Madách Színház három helyszínen tart előadásokat: a Nagyszínpadon, a Stúdiószínpadon és a Tolnay Szalonban.

A falakat Horesnyi Balázs díszlettervező tervei alapján készült művészi kivitelű díszfestés borítja.

 

A Nagyszínpad 804 néző befogadására alkalmas

A nézőtér mennyezetét Götz Béla díszlettervező által megálmodott freskó díszíti, melyen a commedia dell’arte álarcos figurái láthatóak.

A musicalek nagyszabású látványvilága, a műszaki, technikai, infrastrukturális igénye mind nagyobb, így folyamatosak a fejlesztési, átalakítási beruházások, a legkorszerűbb színpadtechnikai, világítási és hangtechnikai berendezések.

Jelenleg a zenés színház felemelkedésének és sikerének korszakát éli a színház. A változás 1983-ban kezdődött a Macskákkal. Ezt követte Az Operaház Fantomja. Mindkét előadás rendezője Szirtes Tamás volt, akit 2004-ben a Madách Színház igazgatójává választottak.

A művet először 2003-ban mutatta be a Madách Színház. Azonnal nagy siker lett. A szerző, Andrew Lloyd Webber maga is jelen volt a premieren.

Számomra kedves, ismerős arcok

Madách Imre mellszobra

A darab lenyűgöző, a színészek csodálatosak, a jelmez, díszlet, látvány, technika mind, mind nagyon tetszett. A színház különleges atmoszférájú, rendkívüli hangulata van, a mesés falfestményeknek köszönhetően is.
Nagy élmény volt, örülök, hogy láthattam.