Buddhizmus és a görög kultúra

 Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum jelenlegi kiállítása,

Buddhák földje, Gandhára

Indiától északnyugatra, a mai Pakisztán és Afganisztán északi határvidékén, a Selyemút egyik pezsgő vidékén, az ókori Gandhárában kialakult művészet egyedülálló stílusú buddhista alkotásokat hozott létre Kr. u. 1–6. évszázadban. 

Történelmében fontos szerepe volt Nagy Sándornak, akinek i. e. 327–325-ös indiai hadjárata révén Gandhára közvetlen kapcsolatba került a hellenisztikus görög kultúrával, és az i. e. 3. században élt Nagy Asókának, aki az indiai Maurja-dinasztia császáraként hatással volt a buddhizmus elterjedésére a térségben.

A világtörténelemben először, ezen a vidéken alakult ki a Buddha emberformájú ábrázolása, i.sz. 1 században. Buddhát egészen addig csak különböző jelképekkel ábrázolták, például kerék vagy oroszlán alakjában.

Az emberformájú ábrázolásnak általában két megjelenési formája volt. Az egyiken Buddha a mester, aki bő köpenyben, kezeit áldóan kitárja, és ebben az ünnepélyes pózban kinyilatkoztatja a tanait. Ez a forma a görög hatásra utal

A másik pedig, az ismertebb ábrázolás, hogy Buddha keresztbe tett lábakkal ül, ez pedig az indiai hatásra utal.

A kiállítás a múzeum gyűjteményében őrzött 82 darab, himalájai szürkepalából és stukkóból készült szobrászati alkotást mutatja be, köztük Buddha-ábrázolásokat, narratív domborműveket, bódhiszattva ábrázolásokat és építészeti töredékeket.

Sztúpaépítészet

A sztúpák a Buddha ereklyéket őrzik, a híveknek áldást és szerencsét hoz. Gandharában, magas  ernyősorral kialakított sztúpatípus terjedt el, falait faragványok díszítették. A központi sztúpák mellé több fogadalmi sztúpát állítottak.

A buddhizmus a 13. századik a legnépesebb vallás volt Indiában. Buddha életének nyolc eseménye központi jelentőségű lett, melynek helyszínei zarándokhelyekké váltak. A leghíresebb Bódhgajá, Buddha megvilágosodásának (nirvána) helyszíne.

Dr. B. R. Ámbédkar (1891-1956)

A hindu társadalom jogfosztott, elnyomott rétegének, az érinthetetlenek (dalitok) szószólója és jogi harcosa volt. Egy maharadzsa ösztöndíjával Londonban, New Yorkban tanulhatott, ahol jogi és közgazdasági doktorátust szerzett. Egész életében a kirekesztettség ellen harcolt. A függetlenség kivívása után, a szabad India első igazságügyi minisztere lett. Nevéhez fűződik az indiai alkotmány megírása, mely eltörli a származás alapú megkülönböztetést. 1956-ban felvette a buddhizmust, milliók követték a példáját, ez lett az alapja a buddhizmus újbóli elterjedésének Indiában

 

Buddha jellemzői, amelyek minden ábrázoláson megjelenik:

- fejdudor, amit kontyként ábrázolnak

- homlokjegy, amit körként ábrázolnak

- dicsfény, a megvilágosodás kisugárzása

- megnyúlt fülcimpa, az ifjúkorban viselt arany fülbevaló nyoma, a világi hívságokról való lemondás jelképe

Ritkán előforduló jegyek:

göndör haj, tankerék a tenyéren és talpakon, hártyás ujjak

Gandhárában négy jellemző kéztartással ábrázolták Buddhát, meditáló, tanító, félelmet eloszlató, földet tanúul hívó

Buddha szerzetesi ruhája három részből állt, alsó lepel, felső lepel, szerzetesi köpeny

Kálacsakra mandala

Himalájai gyűjtemény (15. század második fele)

A bolygók körforgásának és az emberi lények légzésének ciklusaira összpontosít, az eredet, az időtartam és a pusztulás elemeit képviselve.

A gandhárai anyag szinte teljesen Schwaiger Imrének (1868–1940) köszönhető. A múzeum második alapítójaként emlegetett, szegedi származású, Delhiben és Londonban élt műkereskedő számos kiemelkedő kvalitású műtárgyat adományozott a múzeum számára.

A Hopp Ferenc Múzeum teljes gandhárai anyaga egyébként most látható először.

Lenyűgöző utazó

Olyan sok érdekességet olvasgattam Hopp Ferencről a múzeum előtti tablókon, hogy teljesen a csodálója lettem. Micsoda élet, micsoda hagyaték.....

Hopp Ferenc (1833-1919) 

optikus, üzletember, világutazó, műgyűjtő, múzeumalapító

1833-ban született a mai Csehország keleti részén fekvő morvaországi Fulnek városában. Iskoláit szülővárosában kezdte meg, de már fiatalon Pestre került, ahol látszerész tanoncként Calderoni István fényképészeti üzletében helyezkedett el. 

 

Az optikus

Két évig dolgozott Calderoni cégében, majd megkezdte vándoréveit Bécsbe, New Yorkba. 1861-ben feleségül vette Calderoni lányát Idát. Házassága rövid időn belül felbomlott.

 

Az üzletember

Calderonival ennek ellenére nagyon jó viszonyban volt, így betársult az üzletébe, aminek később tulajdonosa is lett, a Váci utca 50. sz alatt működött. Optikai eszközöket forgalmaztak, fényképezőgépet, távcsövet, látcsövet.... 

 

Az utazó

Biztos anyagi háttérrel rendelkezett, amely megteremtette a lehetőséget utazásaihoz. Világ körüli utazásokat tett, öt alkalommal utazta körbe a Földet. Utolsó utazására nyolcvan évesen indult el. Utazásain lefényképezte a számára érdekes dolgokat, ahogy a barátai mondták "Lefotografálta az egész világot"

Fotógyűjteményének nagy része a Magyar Földrajzi Társasághoz került, amelynek a székházát a II. világháborúban bombatalálat érte, így a páratlan fotógyűjtemény nagy része megsemmisült.

 

A műgyűjtő

Kezdetben utazásai során csak szuvenír gyanánt vásárolt tárgyakat. Optikusként nagyra értékelte a precíz kézi munkával alkotott tárgyakat. Jó érzékkel válogatta ki  a dísztárgyakat.

Első világkörüli útja után, 1885-ben vásárolta meg a villát, az Andrássy út 103 sz. alatt. 

Kelet iránti érdeklődését tükrözte a közvetlen környezete, kertje is, melyről itt írtam>>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2024/10/gond-nelkuli-hely.html

A múzeumalapító

Végrendelete alapján egyik bérházának jövedelmét szülővárosára Fulnekre hagyta, jótékony célokra. Egyéb társaságoknak, alapítványoknak is adományozott. Végakaratának legfontosabb gyűjteményét együtt tartva, villáját a magyar államra hagyta, azzal a kikötéssel, hogy a nevét viselő keletázsiai művészeti múzeum alapjául szolgáljanak, kulturális művelődés céljából a nyilvánosság számára hozzáférhető legyen.  

1919. szeptember 8-án hunyt el. Gyűjteménye 2000 japán, 1200 kínai, 330 délkeletázsiai tárgyat és egyéb tárgyakat foglalt magába. Az antik egyiptomi, néprajzi tárgyak más múzeumokba kerültek. 

A gyűjtemény a tulajdonos Andrássy úti villájában került elhelyezésre és kiállításra, amely 1923-tól kezdve múzeumként működik, alapításakor és ma is Magyarország egyetlen keleti művészeti múzeuma. A Hopp-villa körül kialakított kert korának ismert pesti keleti hangulatú kuriózuma volt, s ma is szerves része a múzeum hétköznapjainak.

A múzeum első igazgatója Felvinczi Takács Zoltán (1880-1964), aki már Hopp életében is segített a gyűjtemény rendszerezésében. 

Az alapítást követően a múzeumot gazdagították még, Vay Péter, Xántus János, Zichy Jenő által gyűjtött ázsiai tárgyak, melyek más közgyűjteményekből kerültek ide. Az induláskor 8.000 tárgyat képező gyűjtemény ma 30.000 tétel körül jár, kínai, japán, indiai, délkelet-ázsiai, nepáli, tibeti, mongol, koreai és közel-keleti tárgyanyagot ölel fel.

A múzeumhoz tartozik az ország egyetlen keleti művészeti szakkönyvtára, valamint az egyetlen ilyen profilú adattár. 

 

Folyt.köv.>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2024/10/buddhizmus-es-gorog-kultura.html

"Gond nélküli hely"

Meglátogattam végre a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumot, melyet 1919-ben alapított a cégtulajdonos, világutazó, műgyűjtő és mecénás, Hopp Ferenc. 

A kertje egy csoda. A világ különböző részéről származó műtárgyak mint úti emlékek népesítik be.

Hopp Ferencnek nemcsak közvetlen tárgyi környezete, hanem otthona és kertje is tükrözte a Kelet iránti érdeklődését. Az első földkörüli utazása után vásárolt villát és kertjét a rá nagy hatást gyakorolt jávai Buitenzorg (ma: Bogor, Indonézia) csodálatos botanikus kertje után Buitenzorg-laknak nevezte el (a holland szó jelentése: „gond nélküli hely”).

Az előkertben, eredeti helyén áll az a gránitból faragott pagoda, vagy koreai torony, melyet Hopp Ferenc 1904-ben rendelt meg a Kuhn & Komor cégtől, Jokohamából. A pagoda elemeire bontva hajón és vonaton érkezett meg Pestre.

Kínai Holdkapun át jutunk be a hátsó kertbe. A kapun az alábbi felirat fogadja a látogatót,

„Kapum táján öröm áradjon a végtelenbe. 

 Portám körül vígság viruljon mindörökké.”

Az 1890-es években már állt a kínai holdkapu a villa hátsó kertjében. Joseph Haas, az Osztrák–Magyar Monarchia sanghaji konzulja segítségével lehetősége volt tetőcserepeket, díszítményeket, kőtáblákat, kőoroszlánokat rendelni egyenesen Kínából. Hopp Ferenc megbízásából Györgyi Géza építész tervezte meg a kaput és a díszek elhelyezését. 

A kapu meghatározó díszítőeleme a tető alatti sávban elhelyezett színes, figurális kerámiafríz, ami a kantoni opera színházi jeleneteit ábrázolja. 

A holdkapuknak a kínai tervezők fontos szerepet tulajdonítanak a tér szervezésében: az egymástól fallal elválasztott kertrészek között kitágítja a teret, a túlsó oldal növényeit és látképének egy részét kerek keretbe foglalja.

A második világháborúban erőteljesen megsérült a tetőzete, a Zsolnay-gyár által újragyártott tetőcserepekkel 1950 tájékán állították helyre. 

 

Fo-oroszlánok a kapu két oldalán, hagyományos kínai szentélyeket, palotákat őrzik. Mindig párban ábrázolták, a nőstényt kicsinyével, a hímet varázsgömbbel.

Kis kedvenceim, szeretnék beszerezni egy párat magamnak, persze nem ilyen nagyokat, csak tenyérnyieket :)) 

A holdkapu tengelyének vonalában, a kert mélyén felépítettek egy kis dzsaina szentélyt. A szentély fülkéjében egy tírthankara, a dzsaina vallásban a spirituális tanítók címe, kőből készült, 14–15. századi ülő szobrát helyezték el.

Trimúrti, a négy oldalról nyitott szentély (India)

Az épület hátsó kertjének dísze a rádzsásztáni stílusú kőpavilon, amelyben Brahmá szobra látható. Brahmá – Visnu és Siva mellett – a hindu vallás istenhármasságának (trimúrti) tagja, az emberek világának szabályozója s az abban uralkodó négy alapvető rend létrehozója. Brahmá egy lótusz kelyhében ül, meditáló pózban, lehunyt szemmel, lótuszülésben. Koronás fővel, hosszú szakállal ábrázolják, négy arcával a négy égtáj irányába tekint. Karjaiban vizeskorsót, könyvet, imafüzért tart. Hátasállata a hattyú.

A pavilont Magyarországon faragták, a szobrot Indiából hozatta Hopp Ferenc és a kert egyik legelső dísze lett.

Teknőc, eredetileg sztélével a hátán (Kína)

1890-es évek elején készült a kőből faragott teknősbéka szobra. A teknős – magas életkora miatt – a halhatatlanság jelképe Kínában. A régi fényképeken még jól látszik, hogy eredetileg egy feliratos emlékkő volt a hátára állítva, ami az örökkévalóságot idézve egy szikla alakját formázta, az oldalára pedig a következő feliratot faragták: Tündérország. (Eredetiben: Penglaj-kuo, vagyis a „halhatatlanok szigete”.)

 

Indiai elefánt

A magas talapzaton álló, szienitből faragott elefánt. Az ormányával lótuszbimbót felemelő elefánt Budapest ostroma idején, 1945 januárjában megsérült egy repesztalálat következtében. Egykoron viselt fehér agyarait műtárgyvédelmi okok miatt a múzeum adattára őrzi. Most így találtam rá, reménykedem, hogy restaurálás alatt áll......

Rám Szutár - Mahátmá Gandhi 1968 (másolat)

 Az indiai állam adományozta Magyarországnak.

1869. október 2-án született Mahatma Gandhi, akit az indiai nemzet a Nép Atyjának nevez. Elsőként a világon emelte az erőszakmentességet politikai fegyverré. Az ENSZ Gandhi születésnapját, október 2-át, az erőszakmentesség világnapjává nevezte ki.

A különleges környezetben Hopp Ferenc gyakran és szívesen fogadott vendégeket, akiket rendre meg is örökített a villa kertjében készült fotográfiákon.

Folyt.köv.>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2024/10/lenyugozo-utazo.html

Borostyános palota

Az idén is regisztráltam pár programra  a Kulturális Örökség Napján, így megnézhettem az Építészek Házát, a nyolckerben az Ötpacsirta utcában. A Palotanegyed, egykori becenevén Mágnásfertály,  Józsefváros egyik legmagasabb presztízsű területe, ahol arisztokraták, nemesek és gazdag polgárok építették palotáikat, a Magyar Nemzeti Múzeum felépülte után.

Kívülről egyetlen fotót sem tudtam készíteni, mert a mellette álló Károlyi-palota felújítása miatt, teljesen le van zárva az utca, épp csak gyalogosan szűk járdán lehet palánkok között megközelíteni az épületet. A kapun belépve az itáliai villák belsőudvarát idéző borostyánokkal befuttatott udvarra jutottam. A vadregényes udvar, a virágmintás kockakő, a szobrok és az íves lépcsőket fedő vasszerkezetes üvegtető teszi ellenállhatatlanná az épületet. 

Az épületet Gottgeb Antal tervezte gróf Almássy Kálmán számára 1877-ben, aki kis méretű palotát kívánt építtetni. Az épület U alakú, egyik oldalon magas kapuval a zárt sorú beépítés miatt.

Almásy (1815–1898) nagybirtokos, lovassági százados volt, aki alapítványokat hozott létre oktatási célra, betegeket gyógyíttatott, öregeket istápolt. Kerülte a feltűnést, a nagypolitikába nem ártotta bele magát, pedig 1885-ben a király valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki.

Almássy 1883-ban eladta az épületet, mely az Andrássy-család birtokába került. Ők egészen a második világháború végéig használták, utána azonban különböző, az építészettel foglalkozó intézmények költöztek ide. Az Építészek Háza jelenleg négy szervezetnek ad otthont. 

Itt székel a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Budapesti Építész Kamara, a Magyar Építész Kamara és az Építész Mester Egylet, a Mesteriskola. A palota földszinti termei szakmai és reprezentatív rendezvények megtartására szolgálnak, az emeleti szobákban alakították ki az irodák sorait.

  

1958-ban megépült az „Építészpince”, ekkor került elhelyezésre Kovács Margit „Szüret Badacsonyban” című kerámia faliképe. A pincét ezenkívül egy rendkívül jelentős műalkotás, Kondor Béla freskói díszítették, amelyeket azonban a 70-es évek végén egy felújítás során levertek. A pince kialakításakor az eredeti kétkarú feljárati lépcső szembeni bal oldalát elbontották, így biztosította az Építészpince külön bejáratát, a székházba való közlekedés zavartalanságát.

A belső kert több alkotást is rejt. Itt találjuk Lechner Ödön építész bronz domborművét (Szmrecsányi Boldizsár szobrászművész alkotása), valamint Kós Károly építész emléktábláját is (Szathmáry Gyöngyi szobrászművész alkotása)

Ez a szárazság láthatóan megviselte a vadszőlőt is

A lakóterület viszonylag kicsi, a beépített terület egynegyede, eredetileg egy előszoba, öt utcai szoba, egy felülvilágítós ebédlő, egy öltözőszoba és egy fürdőszoba volt benne. Az épület belső berendezése szétszóródott, elpusztult, de maga az épület csaknem változatlanul maradt fenn napjainkra.