2023. december 8., péntek

Debreceni advent

Végre sikerült egyet sétálnom este, és gyönyörködhettem a mesés adventi hangulatban.


2023. december 5., kedd

"Mi változzunk, ne a klíma!"

A Ráth-villa, Körforgásban című kiállításán figyeltem fel
Buliash Todaevára, a kortárs orosz sztárdizájnerre. 
Ez egy sorozatos kiállítás, ahol a kortárs dizájn főosztály által felkért formatervező egy vagy több ihletadó tárgyat választ az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből új alkotásához.
 
Buliash Todaeva az 1960-1970-es évek fordulójáról származó piros női lakk táskát választotta,
  
valamint a Szilvássy István tervezte Kentaur-bútorcsalád két emblematikus darabját, és ezek ihletésére újrahasznosított műanyaghulladékból táskakollekciót hozott létre.  
 
Az anyagok és a gyártási technológia kiválasztása során a fenntartható dizájn alapelveit követte. A táskák pántjára egy aktivista szlogent helyezett el, így ahol általában a márkajelzések láthatóak, az a felirat olvasható, hogy: „SYSTEM CHANGE NOT CLIMATE CHANGE” (Mi változzunk, ne a klíma!).
A kiállítás eredetileg 2022 márciusában nyílt volna meg, de amikor az oroszok bevonultak Ukrajnába, jobbnak tartották ezt az eseményt elnapolni. A projektet még Moszkvában kezdte Buliash, de a háború kitörése után hamarosan Franciaországba költözött, mivel nem értett egyet az orosz kormány döntéseivel.
A Miska kancsó bajusza, a táska fogóján köszön vissza
Nagyon érdekesnek találtam......, bár valljuk be, nem illeszkedik a múzeumban látott gyönyörűséges tárgyakhoz. A kortárs dizájn mennyire lesz időtálló.......?

2023. december 4., hétfő

Insula Lutherana

 Deák téri evangélikus templom
Budapest legrégebbi evangélikus temploma, torony nélküli klasszicista stílusú teremtemplom.
A templom terveinek elkészítésére Krausz Jánost kérték fel, de halála miatt terveit Pollack Mihály átdolgozta, aki megépítette klasszicizáló empire, stílusban, 1799-1808-ban. Pollack Mihálynak ez volt az első fővárosi épülete. 1809-1811 tavaszáig katonai ruharaktár volt. 1811-ben szentelték fel. Az 1838. márciusi pesti árvíz alkalmával sokaknak szolgált menedékül. 
A Hentzi-féle ágyúzáskor megrongálódott. Mai, dór falpillérekkel tagolt, timpanonnal lezárt, főhomlokzatát 1856-ban Hild József építette.
A klasszicista tornyocskát 1875-ben statikai okból el kellett távolítani, és a templom dongamennyezetét megtört síkú kazettamennyezetre cserélték. 
(Kép forrása: www.evangelikus.hu)
Kossuth Lajos itt kereszteltette meg fiait, Ferencet és Lajos Tivadart.
Az oltár Pollack Mihály műve, Raffaello Transzfigurációjának (Krisztus Tábor hegyi színeváltozása) művészi átköltése díszíti Lochbichler Ferenctől.
Kettős karzata 1820-ban készült
A régiek Insula Lutheranának, Lutheránus szigetnek nevezték a budapesti Belváros szívében található gyülekezeti központot.
„Insula Lutherana” (Lutheránus sziget): a templomot, parókiát, gyülekezeti termeket, szolgálati lakásokat, iskolát és esetenként bérlakásokat is magában foglaló építészeti együttes. 

2023. december 3., vasárnap

Udvarhölgy

Még októberben egy kicsit közelebbről megnézegettem a gyönyörű, felújított, régi Balettintézetet, Drechsler-palotát, szemben az Operaházzal.
A Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte palota 1883 és 1886 között épült francia reneszánsz és neogótikus stílusban, eredetileg a MÁV Nyugdíjintézet bérházának.
Lechner úgy tervezte meg az épületet, hogy nagy mérete ellenére nem szabad konkurálnia az Operaházzal. 
„Becsvágyam sarkallt, de vigyáznom kellett, hogy az én épületem ne viselkedjék tolakodóan Ybl remekével szemben, mert az udvarhölgy lehet szebb, mint a királyné, de úgy kell, hogy a királyné királyné maradjon.” 
Lechner Ödön
A Drechsler-palota név később, Drechsler Béla háromszintes kávéház-étterméről ragadt rá, ahol olyan hírességek fordultak meg, mint Puccini, Ibsen, Mascagni.
Az Opera közelsége miatt a balett is hamar otthonra talált itt, 1936-ban nyitotta meg magániskoláját Nádasi Ferenc balettművész az első emeleten. 1949-ben már az Állami Balett Intézet működött ezekben a helyiségekben, de szép lassan az egész épület az övék lett, egészen a 2002-es bezárásig.

A katari emír egyik családtagja vásárolta meg, mint műemlékvédelem alatt álló épületet újították fel. Most ötcsillagos W Budapest Hotelként, Marriott szállodalánc tagjaként nyílt újra.
Szemben a szépséges Operaház

2023. december 2., szombat

Lehullt a lepel.....

 Blaha Lujza tér
Lehullt a lepel a régi Corvin Áruházról,  az ország első "plázája" volt. Az 1926-ban épült Corvin visszakapta klasszicizáló, díszes homlokzatát. 
 
  Az új neve Corvin Palace.
 
Itt volt az ország első mozgólépcsője, divatbemutatókat és kiállításokat is tartottak itt, délutánonként pedig élő szalonzene szórakoztatta a közönséget. A maga korában ez volt a legelegánsabb áruházunk.


 
Sajnos a téren álló Nemzeti Színházat idéző emlékkövet vandálok összefestették. Nem értem én ezt, milyen emberek vannak?!
A fotók október közepén készültek.
Milyen szép napos idő volt!

2023. december 1., péntek

Verscsíkok a talpam alatt.....

 Széna tér 
Október közepén ilyen mesés volt
Az elmúlt évszázadok során több budapesti közterület is viselte a Széna tér nevet hosszabb-rövidebb ideig.  Ez a tér is fontos közlekedési csomópontban volt található, Óbudát Dunántúllal összekapcsoló országút haladt itt el, és a városhatár mellett feküdt. Az országutakon főként szekerekkel, lóháton, esetleg hintóval közlekedtek az emberek, az üzemanyag ezek mindegyikéhez pedig a széna volt. 
A 18. században olyan intézmények települtek ide, amelyeknek akkori felfogás szerint a város szélén, a lakott területek peremén volt a helye, például a lövölde és a kórház.
A budai Lövőházat 1696-ban építtette a Budai Lövészegylet és eleinte tényleg főleg lövészet zajlott benne. Idővel viszont inkább társasági hellyé vált a budai polgárok számára, kocsmával, kuglizóval, sőt akár megvásárolható női bájakkal is. A budai Lövőházat végül 1930-ban bontották le.

A téren álló másik fontos épület a régi Szent János-kórház volt, ami a 18. század elejének pestisjárványa idején létesült karanténkórházként, majd később közkórház és szegényház lett belőle. A régi Szent János-kórházat Buda második világháborús ostroma alatt szinte teljesen szétlőtték, 1949-ben lebontották a hozzá tartozó kápolnával együtt. A kórház helyén buszpályaudvart alakítottak ki 1967-ben, mely 2019-ig állt itt.
Történelmi helyszín volt a Margit körúti katonai fogház épülete is, a mai Mammut 2 helyén: itt végezték ki 1919-ben a vörösterror elkövetőit.
Az épület udvarán végezték ki Szenes Hannát. Megosztó a személye, a politika nem az én területem. Ő szobrot is kapott a történelmi emlékparkként újjáépített téren, bronzalakja repülős ruhában, csukott szemmel fordul az ég felé, Fáskerti Zsófia alkotása. (2022.)  A fogházat 1951-ben számolták fel.
A térhez köthető a Budai Várban rekedt német és magyar csapatok kitörési kísérlete 1945. február 11-én. A kitörés áldozatainak számát összességében húszezerre becsülik, és a legszörnyűbb mészárlás a Széna téren folyt, kevesen jutottak át rajta élve. A szovjetek bevették magukat a környező házakba, és azokból tűz alatt tudták tartani az egész megvilágított, széles teret. A Széna téren egy ház sem maradt épen.
 „A németek egy éjjelen nem védték tovább Budát, összegyűlt mindegyikük, 40 000 szoldát, jéghideg éjjelen, mindjük sisakosan, ’45 vad telén, kezdődjék már a roham.” Bereményi Géza
A Széna tér fontos szerepet játszott az 1956-os forradalomban, itt működött az egyik legjelentősebb fegyveres ellenálló csoport, aminek a történészi becslések szerint mintegy 1400 tagja próbálta meg feltartóztatni a szovjet csapatokat ezen a helyen. 
Mindezen történelmi események ismeretében már érthető, hogy verssorok futnak a talpunk alatt, a díszburkolatba ágyazott csíkokon.
"És kérdik, egyre többen kérdik, hebegve, mert végképp nem értik – Ők, akik örökségbe kapták –: Ilyen nagy dolog a Szabadság?” Márai Sándor, Mennyből az angyal.
„Roncs-egzisztenciád, kimented, kamerad, a katlanból. Loholj!” Térey János, A városi hadviselés gyakorlata. 
  
A Hatdé művészcsoport feketére színezett betonból alkotott meg egy olyan pillért, amelyben 20. század közepi használati tárgyak (játékmackó, rádió, demizson....) lenyomatai látszanak. A szobor direkt utalások nélkül emlékeztet az 56-ot átélt hétköznapi emberekre, nem a nagy események alakítóit őrzi, hanem a lassan múltba vesző egykori városlakók, nagymamák és dédpapák emlékét.