2023. január 23., hétfő

Múzeumi folyosókon

Szépművészeti Múzeum mesés csarnokai, folyosói
A múltkori El Greco kiállítás kapcsán bolyongtam egy kicsit.
Az egyetemes és a magyar művészet emlékeit mutatja be az ókortól a 18. század végéig.
Egy interaktív fal a fogadócsarnokban

Az épület tervezésére Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc kaptak megbízást, akik a téren álló Műcsarnok és Millenniumi emlékmű tervezői is voltak. 1906-ban nyílt meg. Pár éve nagyszabású rekonstrukción esett át és 2018-ban nyitott újra, ekkor visszatértek az 1800 előtt készült magyar vonatkozású művek, a Nemzeti Galériából.
Reneszánsz Csarnokban épp egy koncert berendezését állították fel

 A román csarnokot most is megcsodáltam-
Részletesen írtam róla 2018-ban>>>> 
Barokk csarnok
Hátsó lépcsőház

2023. január 21., szombat

2023. január 20., péntek

Macskaköveken

Végigmentünk a Gül Baba utcán, Buda kevés, máig megmaradt középkori lakóutcájának egyikén, egyben Budapest egyik legmeredekebbjén is.
Különleges hangulata van, szeretem......
1915-ig a korábbi helyi szőlőbirtokos, Niedermayer Ferenc után Niedermayer utcának nevezték. Ő volt, aki az 1700-as évek elején felparcellázta a környéket, de az igazi kiépülése csak 1820-as években indult el, apró, földszintes házakkal.
Mindenféle ház szegélyezi, málló vakolatú, ódon, új szocreál jellegű. Meglepően sok a felújítás, építkezés. Reménykedem, hogy stílusában ideillőt engedélyeznek itt.
Egészen az 1970-es évekig, majd száz éven keresztül az úgynevezett Wagner-villa ölelte körbe a türbét, amit lebontottak. Vajon azok a boltívek a régi villa maradványai? 
Innen is fel lehet menni a türbéhez
Érdemes lesz időnként végigsétálni itt, hogyan változik az utcakép a felépülő házak által

Lent már hallani a Frankel Leó utca zaját
Sajnos a debreceni macskaköves utcákat felszedték és nem felújították. 
Gül Baba Türbéről már többször írtam>>>>> https://nora-bora-nora.blogspot.com/search?q=g%C3%BCl+baba

 

2023. január 18., szerda

Látvány

Néprajzi Múzeum
Lenyűgözőnek találom az épületet én is, de őszintén, a hatalmas terek funkcionálisan nem a legjobbak. 
Óriási épület, állítólag rengeteg tárgy, de a kerámiák sokaságát kivéve, ez nem érzékelhető. Valójában itt van a raktár is? Nem tudom! Óriási kiszolgáló terek, lépcsőház, ruhatár, termek, lezárt ajtók, holt terek.  Csak mentem-mentem, kérdeztem az ott dolgozót, erre még van látnivaló? Nem volt......Jó, nem vagyok szakmabeli, ez az én meglátásom. A látvány az első, a funkció háttérbe szorul. Sokszor tapasztalom. Lehet, erre van szükség a hírnév és a szenzáció miatt.
Itt van az energia áremelkedés is. A teremőr figyelmeztetett, miután letettem a kabátom, hogy fázni fogok így. Hát majdnem, de ez sajnos nem csak itt tapasztalható, a Nemzeti Galériában kevés volt a fény, egy-két szobor a galérián szinte sötétségben volt. A Szépművészeti Múzeumban is egy óra után fázni kezdtünk. A kisebb múzeumok nem látogathatóak, és tele a város turistával. Szomorú :((
Tavaly, itt írtam az épületről>>>>>>>>>>>>>>>>>>> 
Most is felmentem a tetejére, hétvége lévén sokan sétálgattak, felkaptattak a szélén lévő lépcsőkön....
Kilátás
Egy újabb hőlégballon hívogatott, csodálkoztam, mert tudtam, hogy a másik nem ebben az irányban van. Mint kiderült, van itt egy szép játszótér, és itt is van egy ballon, csak ez mászókaként funkcionál.
Zene Házán megcsillanó fények
Újdonság a Zenés játszótér

2023. január 17., kedd

Etnográfia

A Népraji Múzeumban tett sétám következő tárlata, már inkább hasonlított a megszokott elrendezéshez, a tárgy mellett felirat, honnan, mikor és miért. A kiállítás címe "Megérkeztünk", a múzeum 150 év után elfoglalta végleges helyét a Városliget kapujában. Bemutatja az első 19. század közepi gyűjtéseket és a legújabb szerzeményeket.
Egy-két kedvencemet vettem itt sorba, a kb. száz tárgyból, amit ide válogattak a kurátorok.
Kazsapó indiánoktól gyűjtött tollkorona az Amazonas vidékéről, (1980)
Izabella-blúz (Ciffer, Szlovákia 1895-1918)
A blúztípus nevét, Habsburg Izabella főhercegasszonyról kapta, az ő kezdeményezésére alakult meg Pozsonyban a Háziipari Egylet, a nők foglalkoztatása végett.
Madonna-szobor a kisalföldi Vitnyédről, dunántúli faragó munkája, a 18. sz. második feléből.
A vitnyédi Madonna sorsa tipikusnak mondható: a 19. sz. végétől az elhasznált, idejétmúltnak érzett templomi kegytárgyakat gyakran a sekrestyébe, padlásra száműzték, vagy a templom körül szolgálatot tevőknek ajándékozták. Egy parasztház tisztaszobájában talált rá egy művészettörténész 1969-ben.
Ember alakú méhköpű (Felsőtóti, Szlovákia, 19 sz. első fele)
Egyetlen fatörzsből kivájt méhlakás
Szicíliai kordé. 19. sz. vége
Gróf Zichy Jenő (1837-1906)
Tudományos expedíciókat szervezett a magyarok eredetének, vándorlásának, az őshaza felkutatására. Közel 3000 műtárgy került általa a Nemzeti Múzeum tulajdonába. A Néprajzi Múzeum anyagának jelentős része expedíciók révén került a gyűjteménybe.
Erdélyi szász festett szekrény (1734)
gót betűs felirata 
"Ha valaki nekem azt kívánná, amit gondol, úgy ezerszer annyit kívánok neki”
Háromkarú, Szentháromság gyertyatartó (Körösmező)
A háromágú gyertyatartó a görögkatolikus liturgia tárgya, mely a húsvéti és a vízkereszti szertartásban kiemelt szerepet kap. A vízkereszti templomi szertartás befejeztével a gyülekezet a pap vezetésével kivonult a város folyójához, a hívek kezükben a jellegzetes háromágú gyertyatartót tartották, a viaszgyertyák lángját a pap a folyó jegébe vágott kereszt alakú lékben oltotta el. (A letört angyalfejet rekonstruálták, majd később előkerülvén a tárgy mellett helyezték el)
Máramarosi rutén, görögkatolikus, boronafalú, zsindellyel fedett fatemplom modellje, helybéli ezermester parasztgazda munkája (1909-ben vásárolták)
Szekszárdi szőlőprésorom, Mária-ábrázolással és zsoltárrészlettel  
Kezdősora: „Lásd meg Uram én ügyemet…” a Tolna megyei születésű Fabricius Bálint, református lelkésznek egyik népszerű zsoltárát idézi, amely először az 1590-ben kiadott debreceni református énekeskönyvben jelent meg, majd később a katolikus dalok közé is bekerült. 
A gerenda középső festett képén Szent Orbán püspököt, az utolsó fagyosszentet, a szőlőművelők, kádárok, kocsmárosok patrónusát láthatjuk. Május 25-e, Orbán napja időjósló nap. A szent szobrát közszemlére tették, virágokkal díszítették. Ha Orbán szép időt hozott, megkoszorúzták, kaláccsal etették, borral öntözték, mert jó őszre, bő szüretre következtettek. Ám ha a szent esős, zord időt hozott – vagyis kárt tett az éppen virágzó szőlőben – sárral dobálták, vízbe dobták, a földön kötéllel vonszolták, leköpködték.
A hagyományosan püspöksüvegben ábrázolt szent egy magyar közmondásban is megjelenik: "Feltette az Orbán süveget" – mondják arra, aki a kelleténél többet ivott.
A szőlőprés tetejét Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya, a szőlőművelők védőszentje koronázza. Kép alatt a felirat „Mária bűnösök menedéke könyörögj érettünk”
Viaszfejű, bajor betlehemes angyalfigura, 18 sz. közepe
1992-ben került elő az egyik gyűjteményi raktárból, nagyon rossz állapotban, restaurálás révén lett ilyen szépséges
Valójában itt döbbentem rá, hogy a Néprajzi Múzeumnak a jelen tárgyait is gyűjteni kell, mert idők múltával ezekből lesz a régi. Meghökkentem mikor a fenti csodák mellett egy gördeszkás cipőt pillantottam meg az üveg mögött.
A deszkázás modern városi jelenség, amelynek gyökere a többezer éves polinéz szörfkultúrába nyúlik vissza.  Magyarországon a nyolcvanas években vált ismertté a deszkázás.
Még lesz egy kis konklúzió, meg ami kimaradt ebből a tartalmas múzeumi látogatásból. 
Elkezdtem vonzódni a néprajz iránt, engem itt bizonyos tárgyak és a történetük teljesen lenyűgözött.
Az biztos, hogy ide még visszajövök. remélem a kiállítások időről-időre megújulnak!

2023. január 16., hétfő

Zoom

Folytatva sétámat a Néprajzi Múzeumban, egy  "Zoom" elnevezésű tárlatra bukkantam. Elég meghökkentő volt számomra, mivel értelmezések, szövegek nélkül mutatja fel a tárgyakat. Először furcsának tűnt, hogy sehol sincs magyarázó szöveg, felirat, csak QR kód. (Ezt már Olaszországban is tapasztaltam) Másrészt a szép vagy különleges tárgyak érdekes elrendezésben voltak itt láthatóak.
Fából, türkizből és kagylóból készült mexikói maszk, i. sz. 10–13. század
Belépve a terembe, az egyik falon sok-sok arc tekint ránk, 365 portré a világ különböző tájairól
Egy távcső, belenézve meglátjuk, hogy kik ők, mi a történetük
Furcsa volt ez az összevisszaság, egy sejtés, hogy mi mindent gyűjt egy néprajzi múzeum...... Egy ősrobbanásról írnak, tényleg olyan ez a tárló, mintha  robbanás következtében szétszóródnának a tárgyak vagy éppen mindenféle tárgyak bekerülnek a gyűjteménybe, ahol megállapítják a korát, anyagát, történetét, származási helyét, osztályozzák, rendszerezik, helyére teszik.
Egy-egy tárgy szépsége, azért megállásra késztet, biztos megtudtam volna valahol elektronikusan, mikori, honnan származik, de ezt ott nem fedeztem fel
Különleges tárgyak sokasága, mint itt a sótartók, pásztorok készítették szaruból, különböző jelenetekkel díszítve, mind más, de gyönyörűek!
Egy borotvatok, egy apró kis használati tárgy és micsoda remekmű, ráadásul trükkös módon nyílik.
Felmerült bennem, mit tudunk a mai korból gyűjteni, milyen kézműves termékeket használunk.......(lesz rá példa a kiállítás során, engem meghökkentett). Amit én használok, és figyelemre méltó, mind régiség és nem új keletű tárgy
Ezek a tárgyak a felirataik miatt érdekesek
Székelykapu, csak a gerenda maradt meg eredetiben, a gyűjtemény legrégebbi székelykapuja, 1673-ban épült Mikházán
Közösségi tér
Folyt. köv: Néprajzi Múzeumban>>>>>>>>Etnográfia