"Az olvasók mennyországa"

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban (FSZEK) jártam. Magyarország legnagyobb könyvtárhálózata, 48 tagkönyvtára van. 

Az egykori Wenckheim-palotát, a több tiszántúli vármegyében 100.000 hold uradalommal rendelkező, és 3 vidéki kastélyt birtokló gróf Wenckheim Frigyes (1842 - 1912) építtette.

A VIII. kerületi Józsefvárosban, a Nemzeti Múzeum háta mögött az 1860-as évektől kezdődően épült ki a Palotanegyed. A főleg neoreneszánsz, később neobarokk stílusú épületeket a legnevesebb arisztokrata családok számára emelték.

Wenckheim Frigyes I. Ferenc József közvetlen jogi tanácsadója volt. Feleségével Krisztinával és a gyerekeikkel csak az őszi–téli szezont, vagyis a bálok és az országgyűlés idejét töltötték a reprezentatív pesti palotában, egyébként az Ybl Miklós tervezte ókígyósi kastélyban élték mindennapjaikat.

Itt írtam róla>>>>>>>>>>>>>>>> (még felújítás előtti állapotában láttuk)  

Meinig Artúr tervei alapján 1889-ben épült ez a neobarokk palota. A szászországi származású építész (1853-1904) egy itteni palotaépítkezés kapcsán került Magyarországra, s telepedett le. Hamarosan a magyar arisztokrácia kedvelt építészévé lett. A Wenckheim-palota mellett legismertebb alkotása a Stefánia úti Park-club.

Szabó Ervin téren, a könyvtár főbejárata előtt, a Magyar Igazság kútja, Szentgyörgyi István műve. A talapzaton két nőalak bronz szobra van. Justitia hozzásimul a reménykedő Magyarországot képviselő nőalakhoz. Justitia karddal a kezében, mérleggel. Felirat körben, 'E kutat hálás magyarok emelték Nagybritannia méltó fia Viscount Rothermere tiszteletére. Az ő betűje megöli a hatalmaskodást, az ő lelke megeleveníti az igazságot. 1928.'

A palota meghatározó motívuma a félkör alaprajzú, pavilonszerű, magastetős középrizalit.

Földszintje három nagy íves nyílással áttört kocsiáthajtó. Itt van a palota főbejárata. A díszes rácsokat, kandelábereket és a kovácsoltvas kapukat Jungfer Gyula díszműkovács készítette, aki a korszak legfoglalkoztatottabb mesterének számított.

A jelenlegi olvasói bejárat, a kétemeletes Reviczky utcai oldalhomlokzaton nyílik.

Egykori belső udvar mára üvegtetővel fedett átriummá alakult. itt van a beiratkozás helye, a valamikori jégverem és élelmiszerkamra helyén.

A három épület elemeit összekapcsoló csigalépcsőház, ahol a síri csend megszakad, a diákok pihenője is egyben, itt beszélgetnek, telefonálnak és a lépcsőn ülve bekapják az otthonról hozott szendvicset, rövid időre kiszakadva a tanulásból.

A velencei és belga tükrökkel, és az arany díszítéssel borított egykori nagy bálterem. A termek egyedi iparművészek által tervezett könyvtári bútorokkal egészültek ki.

Ilyen környezetben tanulni sem lehet rossz!! Az egykori fogadótermekből, báltermekből és szalonokból olvasótermekké alakított helyiségekben verseny folyik az ülőhelyekért.

Ebből a teremből nyílik a valamikori báli étkező is, amelynek fadekorációit Thék Endre asztalosmester készítette, a Várban, Szent István-terem berendezése is az ő munkája. Ma művészeti olvasóként funkcionál,  a termet megvilágító 17 mázsás csillár még eredeti, és a falat 22 karátos arany papírtapéta borítja, ráadásul ez volt az első dombornyomásos tapéta Európában. Mielőtt 1931-ben a könyvtár beköltözött volna, az aranytapétát levették és kenyérbéllel tisztították meg, mert állítólag ez szívta fel a legjobban a nedvességet.

Tükörfolyosó

Ezüst szalon

A vitrinekben elhelyezett képekről tájékozódhatunk az egykori  Wenckheim-palota és -család történetéről, életéről

Kis bálterem

Fogadóterem

Arany szalon

A Wenckheim család egykori nappali szobája, a bölcseleti olvasóterem, pácolt tölgyfa borítással, fa csigalépcsőkkel, eredeti csillárral, márványkandallóval és fakazettás mennyezettel. A fenti polcokon a 30-as évek elején Vámbéry Ármin hagyatéka kapott helyet, de a könyvtár 1964-es felújítása után a kelet-ázsiai utazásokról beszámoló naplókat, könyveket és térképeket áthelyezték az Országos Széchényi Könyvtárba. A polcok azóta üresen állnak, a fából készült karzatot nem újították fel, veszélyes lenne ismét könyvekkel megtölteni.

A neobarokk épület fehérben ragyogó lépcsőházában már a rokokót idéző díszítések találhatóak. A kis fogadótér, a valamikori főbejárat aulája és a császárlépcső az olvasók előtt zárva vannak, ma a vezetőség irodáit találjuk meg a különböző szobákban.

A világháborúk és az 1956-os forradalom is rajta hagyta a nyomát a palotán, az eredeti berendezés megsemmisült, vagy ellopták. Egy időre a Budapestre bevonult román hadsereg foglalta el az épületet, a Tanácsköztársaság idején proletár múzeum működött benne, majd újságírók és művészek klubja lett.

A Fővárosi könyvtár 1903-ban jött létre,  első igazgatója Szabó Ervin társadalomtudós volt. 1927-ben – némi huzavona után – megvásárolták a Palotanegyed neobarokk palotáját, ahová a 4 évig tartó átalakítás után költözött be a könyvtár. A könyvtár ma 13 000 négyzetméteren működik, három részből áll: a neobarokk Wenckheim-palotából, az 1990-es években készült összekötő szárnyból, valamint a Reviczky u. 3. alatti neoreneszánsz palotából, ahol a könyvtári munka nagy része zajlik.

Az átalakítás során könyvlifteket, hatalmas vaspolcokat és vaslépcsőket szereltek be, ehhez a Ganz-gyár szállította az állványzatokat. Az egykori kiszolgálóhelyiségek és lakóterek helyén raktárakat és munkaszobákat alakítottak ki.

Az Europa Nostra-díjjal, Építészeti Nívódíjjal kitüntetett épületegyüttes a régi és az új összhangjának különleges példája.

Az épületegyüttesben a Sárkányos gyerekkönyvtár is helyet kapott

300 Ft-ért egyéves olvasóbérletet regisztráltam, ezzel bármikor bejöhetek, leülhetek, olvasgathatok helyben, ilyen környezetben.

Ez Budapest..............

Időkapszulába zárt festmények

Megnéztük végre a várva-várt Vaszary kiállítást a Magyar Nemzeti Galériában. 

Pár éve Balatonfüreden a Vaszary villában jártam, és részt vettem egy kiállítás megnyitón, megismerkedtem a Vaszary család történetével, és Vaszary János festményeivel.

Itt írtam róla>>>>>>>>-Vaszary-villa 

Azért is volt figyelemre méltó a kiállítás, mert 2016-ban egy múzeumi raktárban, egy falnak fordított szekrényben bukkantak rá 40 db eddig nem ismert festményre. Ezekből válogatott 24 db  és további festmények együttesen alkotják "Az ismeretlen ismerős" című tárlat anyagát, mely felöleli a festő szinte minden korszakát, az eddig ismeretlen munkáit a középpontba helyezve.

Az új felfedezésű alkotásokat, restaurálás során ezüst keretbe helyezték, és fekete alapú eligazító táblákkal  látták el.

Vaszary János 1867-1939

Az 1890-es évek végén a szecesszió egyik első hazai képviselője volt, később az impresszionizmus, az expresszionizmus, majd az art deco stílusában is alkotott. Szinte egyedülállónak tartják stílus váltása miatt.

Fiatalkori önarckép 1887

 Fiatalkorában, Münchenben, Párizsban tanult a legjobb képzőművészeti iskolákban

Virágáruslány 1888

Vaszary müncheni tanulmányai idején készült, naturalista stílusban

Miután a fiatal Vaszary hazatért a külföldi tanulmányairól, atyai nagybátyja, Vaszary Kolos hercegprímás támogatásával egyházi megrendeléseket is kapott.

Az esztergomi Szent Péter és Szent Pál-templom főoltárához készített tanulmány 1896-ból, egy fiatal nőalakot ábrázol, aki letérdel Szent Péter apostol előtt Rómában, a pogányok között.

Kereszténység 1924

Krisztust siratják tanítványai, mögöttük díszes ornátusban hódolnak az egyházatyák. Ezt a képet még 2007-ben is lappangóként tartották nyilván, az időközben külföldi magántulajdonból előkerült festményt a Magyar Nemzeti Bank megvásárolta, és a Nemzeti Galériában letétbe helyezte.

A megfeszített Krisztus 1924

Finálé (Színpadi jelenet) 1923.

Csendélet bonc figurával 1920-as évek

Az ázsiai kultúra szélesebb körű ismertségének köszönhető, hogy a 20-as évektől a polgári otthonok dísztárgyai között egyre gyakrabban tűntek fel különböző Buddha vagy szerzetes alakok. Vaszary is élénken érdeklődött a keleti-filozófiák iránt, így festményein visszatérő motívum lett a Buddha szobor.

Kávéházi jelenet 1890

Krisztus a nagyvárosban című témát többször megfestette a művész, a Budapest kálváriája II. (1936 körül) című festményen látható, hogy a komor, sötét, budai fellegvár alatt, a Duna pesti oldalán hatalmas tömeg hömpölyög, korzózik; egy rendőr próbálja távol tartani a tömegtől az autókat. A nagy tumultusban senki sem veszi észre a kereszthordozó, fájdalmas Krisztust. 

Budapest kálváriája 1937

Vaszary 1925-ben újra Párizsba utazott, és láthatóan felszabadítóan hatott rá a nagyvilági élet. Korábban vastagon hordta fel a festékrétegeket vásznaira, ekkor azonban sajátjává vált az oldottabb, lazúrosabb festési mód. Ez idő tájt készült festményei fiatal, többségében párizsi nőket ábrázolnak, akik gátlásaikat levetkőzve belevetik magukat a nagyvárosi éjszakába. 

Női akt tarka tollfejdísszel (Salome), 1930-as évek

Vaszaryt nagyon foglalkoztatta Salome figurája, alakját és a hozzá fűződő drámai cselekményt többször is megfestette újkori környezetbe helyezve. 

Salome 1928

 

Kelet és Nyugat 1927

 Külföldi magántulajdonban álló, eddig lappangó kompozíció

 

Reklámfények az utcán 1930

Városi világítás 1930

Éjszakai fények a párizsi világkiállításon 1937

Morfinista 1930 körül

Akt kertben zöld kerítés előtt 1930-as évek

Magaslaton

Veranda két nővel, parkban 1930

1910-ben készült el Tatán a Toroczkai Wigand Ede által tervezett műteremvilla, ahol feleségével rendszeresen vendégül látták a nagyvárosból érkező barátaikat, és az itteni élet számos festménye ihletője volt. 

Verandán álló piros pizsamás nő 1930

Valószínű a felesége, Rosenbach Mária (Mimi) látható a képen

 

A közönségkedvenc festmények a tatai korszakához köthetők, ezeken megjelenik az érzékiség, a derű, a modern nő, aki olvas, napozik és társasági életet él, és ezekről a képekről a természet, a virágok és a színes enteriőr sem maradhat el. 

Tatai enteriőr 1930

Vaszary expresszív virágcsendéletei a korszak legnépszerűbb darabjai közé tartoznak.

Vaszary imádott utazni, főleg az itáliai tengerpartra, ahol a kis olasz városok, strandok hangulata fogta meg leginkább, úgyhogy a tájképein is ezt a világot próbálta meg átadni. 

Labdázók a tengerparton

Csónakosok a tengerparton 1934

Strandjelenet 1934

Vaszary műterme, 1939-ben, a halála után

Hazánk legnagyobb ortodox temploma

Budapesti Istenszülő elhunyta (Nagyboldogasszony) magyar ortodox székesegyház

(Várból fotózva)

Nem messze az Erzsébet hídtól, a Petőfi téren van egy szép hófehér templom, ami sokáig felemás tornyával hívta fel magára a figyelmet. 

A II. világháborúban leomlott a déli torony. A toronysisak tartószerkezetét 2010-ben emelték a helyére. Ezt láthattuk a mostani felújításig, a déli torony furcsa, fekete alakzata, nem valamiféle posztmodern átépítés eredménye volt, hanem a toronysisak újjáépítésének egy, pénzhiány miatt félbemaradt szakasza.

(Kép forrása: Wikipédia)

A rézborítású toronysisakot 2019 évi, nagyszabású külső-belső rekonstrukció során, helyezte föl Ócsai Sándor toronyépítő mester, így az épület újra visszakapta az Ybl-féle átépítés során elnyert formáját.

Mindig izgatott, hogy vajon milyen belsőt takar ez a furcsa tornyú templom. Nagy bánatomra zárva találtam, de olyan szerencsém volt, hogy egy hölgy - látva téblábolásom - megszólított, hogy megmutatja hol juthatok be a templomba, és egy oldalsó kapualjból nyíló bejárathoz vezetett, kedvesen invitált, hogy épp egy kis szertartás lesz, nyugodtan szétnézhetek. Belépve a templomba egy mesés ikonosztáz tárult elém.

A 18. század folyamán sok görög kereskedő telepedett le Pesten, akik a piaristáktól megvásárolt Duna-parti telken Jung József tervei alapján 1791 és 1801 között építették fel a templomukat. 1809 körül készült el az ikonosztáz, mely Talidorosz egri fafaragó, és Kuchelmeister bécsi festő munkája.

Ybl Miklós kapott megbízást 1872-ben, hogy az eredetileg Jung József tervezte copf-klasszicista épület befejezetlenül maradt, egyszerű tornyainak tetejére pompás, díszes sisakokat alkosson. Bár Ybl feladata csak a toronysisakok megrajzolása volt, a mester a homlokzat egészét átalakította, hogy az új tornyokkal megmaradjon a harmónia

Hazánk szovjet megszállásának egyik következményeként a templomot elvették a görög és magyar vallási közösségtől, és 1953-ban alárendelték a Moszkvai Patriarchátusnak. 

A hölgy mesélte, hogy jelenleg orosz és magyar nyelven folynak a szertartások.