Csodák tere

Piazza dei Miracoli, Csodák tere

Pisa

 

Már láttuk ezt a csodát, de mivel a repülőnk itt szállt le, nem tudtuk kihagyni, hogy ne vessünk rá egy pillantást. Mikor a városfalon át beléptünk a térre, a zöld gyep és a fehér carrarai márvánnyal borított épületek együttese, lélegzetelállító látványként tárult elénk, most is lenyűgözött bennünket, mint régen.

Az épületeket 1987-ben az UNESCO a világörökség részének nyilvánította.

Torre Pendente, Ferde Torony   

Valójában a Dóm harangtornya, ami szinte elnyomja hírnevével a körülötte lévő épületeket.  

Úgy tartják, hogy Galileo Galilei két különböző tömegű ágyúgolyót dobott le a toronyból, hogy bebizonyítsa, az esési sebesség nem függ a tömegtől. Noha ezt a történetet Galileo egy tanítványa terjesztette, ma már legendának minősítik.

Már az építése során elkezdett dőlni, így le is álltak az építkezéssel egy időre. Az építése több, mint 200 évig tartott (1173-1372), eredeti tervezőjét nem ismerjük. 1964-ben az olasz kormány segítséget kért, hogy megelőzzék a torony leomlását. Egy nemzetközi csoport állt össze, hogy megbeszéljék a stabilizálás módszereit. 1990-ben a tornyot lezárták a nagyközönség elől. A harangokat elszállították, hogy a terhelés csökkenjen és biztonsági okokból a torony körüli házakat is kiürítették. Tízévnyi restaurálás kezdődött, amely során erős acélsodronyokkal biztosították az építményt, és a talapzat alatt elhelyezett többtonnányi súlyokkal megállították a dőlést. 2001-ben a tornyot ismét megnyitották a látogatók számára

Magassága kb. 56 méter, a legfelső emeletet később tették rá a harangokkal. Az átmérője kb. 20 m, a falak lent 4 m, fent 2,7 m vastagok, kb. 32.000 márványblokkból áll, az épület súlya kb. 14.500 tonna. A 295 lépcsőfokot az épület belsejében tehetjük meg, 8 emelete van, 192 oszlop díszíti kívülről.

Santa Maria Assunta Dóm 

1064-1092 között épült, római stílusban. Az építész Buscheto volt, őt tekintik a pisai román stílus megteremtőjének. A belső mozaikok bizánci hatást tükröznek, míg a boltívek az iszlám művészet hatására utalnak. Az 1595-ös tűzvészben elpusztult a belső nagy része, a mai kazettás plafon és a falak freskói ezután készültek, az eredeti bronz kapuk is megolvadtak, az egyetlen eredeti a Porta di San Ranieri. (Ferde toronnyal szemközti kapu) 

Battistero, Keresztelőkápolna

Ez Olaszország legnagyobb keresztelőkápolnája, a teljesen kör alaprajzú teremnek híresen fantasztikus az akusztikája. 1152-ben kezdték el építeni, de nagy része csak 100 évvel később készült el, amikor Nicola Pisano és fia az árkádokat is hozzátették a felső szinten, a gótikus kupola kétszáz év után került fel rá. A faragott díszítések nagy része ma a szomszédos múzeumban látható, az eredetieket másolatok helyettesítik. A tetején lévő Keresztelő Szent János szoborral együtt néhány cm-el magasabb a ferde toronynál.

Camposanto, temető

A helyi kiválóságok temetkezési helye a 13. században. Valójában egy szögletes egyszerű épület, amelynek közepén egy zöld kert van, amit egy oszlopos nyitott folyosó vesz körbe. Állítólag a földet a Szent Földről hozták hozzá, de vannak itt római szarkofágok. A kolostorként működő épület belső falait freskókkal díszítették a 14 -15. században, de a II. világháborúban egy bomba a legtöbbet tönkre tette.  

(A képen a baloldali lapos épület)

Museo Opera del Duomo  

1986-ban nyitották meg a Püspöki Szeminárium épületében. Itt kaptak helyet a liturgikus kincsek is, pl. ezüst és arany tárgyak, ruhák és könyvek, valamint a Camposantoból áthozott régebbi kincsek. Az épület eredetileg vallási központ volt, vagyis a Dómhoz tartozott, majd 1784-ben egy rövid időre magánkézbe került és a pisai szépművészeti akadémiának adott helyet, majd visszakerült egyházi tulajdonba először női kolostorként, majd egy átalakítás után lett múzeum.

Santa Maria della Spina 

Az Arno folyó partján épült picike ékszerdoboz, a pisai gótika remekműve. A neve Jézus töviskoszorújának egyik tüskéjére utal, amelyet a pisaiak a keresztes háborúk során szereztek meg.  Mai formáját az 1322-ben elkezdett és 50 évig tartó munkálatok során nyerte el. Mostani helyére 1871-ben került, amikor darabjaira szedték, és az Arno védművének tetején rakták újra össze. A falakat meghatározza a fehér és fekete sávok váltakozása, amelyet számos toszkán és liguriai épületnél felfedezünk. Az épület külsejét szintén meghatározzák a tornyocskák és a kis loggiákban a szobrok. 

Az Arno folyó mentén

Madártávlat

Végre-végre hosszú idő után, megint elrugaszkodtunk a Földtől. Ráadásul az út meglepetés születésnapi ajándék volt a fiaimtól. A legbecsesebb az volt, hogy ők is velünk tartottak. Az úti cél egy régi vágyam, Toszkána volt.

 

Budapest - előtérben a Puskás Aréna 

Jól kivehető a Margit híd és a Margit-sziget

Mol-torony a Kopaszi-gát mellett

Duna

Felhők felett

Ilyet sokat láttunk, Szlovénia és Olaszország területén, kiszáradt folyómedrek

Olaszország partjainál

A kék árnyalatai

A célpont - Pisa 

Az Arnó folyó és a jól kivehető Dóm tér a ferde toronnyal

 

Folyt.köv.......Pisa :))

Virágok közt....

 Ilyen szép lett a Városháza előtti park

 

"Évuka élete bizony nem fenékig tejfel íróéknál... A cica zsarnoki gazdái nem hagyják körmöt élesíteni a bútorokon, megfosztják a kandúrtársaságtól, és csúfolódnak rajta, amiért kigömbölyödött a télen. Évuka egyetlen vigasza a szomszéd Néni és Bácsi, csak ők értik meg "egy gömbszerű kiscica lelkivilágát". Nekik körmöli tehát leveleit, nekik önti ki "kis szürke csíkos szívét..."

 

Részlet Szabó Magda: Örömhozó, bánatrontó könyvéből

Mindig rápillantok Szabó Magda szobrára. Végre lebontották a sok bódét és egyéb építményt körülötte. Valaki egy csokor virágot tett a kezébe... :)

Éliás, Tóbiás....

"Éliás, Tóbiás, egy tál dödölle, ettél belőle,

kertbe mentek a tyúkok, mind megették a magot."

 

A mondókát ismertem, de fogalmam sem volt, hogy a dödölle egy őrségi étel

Az őrségi ételek közül kihagyhatatlan kóstolni való az őrségi hajdinaleves, a dödölle, tökös-mákos rétes és a  hőkkön sült perec (kemencében forró kövön sült).

 

https://gasztroangyal.hu/receptek/kerek-perec/

  

Az Őrség "fekete aranya" a tökmagolaj, több helyen lehet látogatni az olajütőket.

Sajnos a tökös-mákos rétest kihagytuk, mert a gombaleves hajdinával és a dödölle annyira laktató volt, hogy nem bírtuk bevállalni. (Azóta is bánom!) A férjem még egy kis szarvaspörköltet is evett a dödölle mellé, én csak natúr tejföllel ettem.

Mindenesetre megnéztem, hogyan készíti Borbás Marcsi és itthon is elkészítem majd.

 

Szőcei láprét

Az Őrségi Nemzeti Park egyik legjelentősebb és leghíresebb, fokozottan védett része a szőcei láprét és patakvölgy. A szőcei rétek, kaszálók különleges természeti értékűek, hiszen az utolsó jégkorszakhoz köthető növényfajok maradtak meg itt, a kaszálásra alapozott szarvasmarhatartásnak köszönhetően. Ezen a 14 hektárnyi, viszonylag kis területen, mintegy tíz ritka tőzegmohafaj él. 

Mivel az év nagy részében vízzel borított ez a terület, fapallókon járhatjuk végig az 1 km hosszú tanösvényt.

Legjelentősebb rajta a tőzegmohás láp, tőzegeper, vidrafű, a tavasszal virágzó bíborszínű orchidea, a keserűfű, a húsevő kereklevelű harmatfű.  

Az „aranymoha” (tőzegmoha) az itt élők elbeszélése szerint 30 évvel ezelőtt magas párnákat alkotott még, és nagyobb számban fordult elő, mint ma. Gyűjtötték, alomnak használták az állatok alá. Az állattartás jelentőségének csökkenésével a felhagyott gyepterületek egy részét már erdő borítja.

 

Mi augusztusban, egy meleg napon jártunk itt. Nem nagyon érzékeltük ezt a lápi csodát. Írják is, hogy tavasszal igazán szép. Talán az Őrségben itt érzékeltük csak az aszályos időt. A keskeny pallókon való séta viszont jó volt. :))

Szécsisziget

Mivel elég kastély függő vagyok, ellátogattunk Szécsiszigetre. 

Szécsisziget Zala megyében, a Zalai dombság Mura és Zala folyók által közrefogott területen, a Kerka folyó partján helyezkedik el. A 14. század óta lakott hely, a Szigeti család birtokaihoz tatozott. Majd a Széchy, Szapáry és Andrássy család birtokába került. 1820 körül Szapáry Etelt gróf Andrássy Károly vette felségül, így 1945-ig ők birtokolták a területeket.

 

Andrássy-Szapáry kastély

A  kastély a régi vár helyén épült, a 18. század második felében, a Szapáry család megbízásából, U alakban. Az épület mai állapotában L alakú, a lakószárnyhoz magtár csatlakozik.

Jelenleg turista szállóként üzemel. Ott jártunkkor a közelben dolgozó munkások lakták éppen. Nem is értem, hogy miért szednek itt belépőjegyet. Konkrétan a magtáron kívül más érdemleges nincs is itt.

A magtár jelenleg rendezvényteremként funkcionál, egy kis kiállítás is van benne.

Gyógyítókő, a kastély előtt.

Magyarországon 5, a szomszédos Szlovéniában pedig 12 kő hivatott a Földet gyógyítani.

A kövek - Nemesnépen, Gosztolán, Szécsiszigeten, Tornyiszentmiklóson és Lentiben találhatóak meg - nemzetközi szobrásztáborban szlovén művészek faragták. 

Bár ilyen egyszerű lenne a Föld gyógyítása!

 A szécsiszigeti bivalyrezervátumot a Kerka-mente Natúrpark Egyesület alapította 1999-ben. Célja a génmegőrzés, a bemutatás, a legelők természeti értékeinek megőrzése. 

Házi bivaly (Bos bubalus domesticus) 

Magyarországra a 6. század közepén az avarok hozták be. Hatalmas erejű, szívós, igénytelen munkabíró állat. Ott a fák alatt hűsöltek szegények, közelről nem volt szerencsénk látni őket.

Itt ez a bizonyos Kerka folyó

Kerka Vízimalom múzeum 

Már a középkortól állhatott itt hasonló funkciójú épület. Jelenlegi formáját a 18. század közepe táján a birtok tulajdonosai, a Szapáry család révén nyerte el. A folyó szabályozása következtében a Kerka 200 méterrel keletre, a településen kívülre került, így a malmot 1963 augusztusában végleg leállították.

Különleges értékét az adja, hogy a hajdan oly sok Kerka menti malom közül ez az egyetlen maradt meg.

Az emeleten még látható egy-két régi szobabelső, bár a malomban sosem laktak régen.

Őrség jelképe

Az Őrség legrégebbi és legszebb haranglába Pankaszon, egy dombon található. Az 1755 óta álló faszerkezet harangtornyát fazsindely, ezt körbevevő meredek tetőzetet, az úgynevezett szoknyát, rozsszalma zsúp fedi. Első műemléki helyreállítására 1965-ben került sor. 

Az őrségi településeken számos helyen láthatunk a templomtól elkülönülten álló, jellemzően fából épült haranglábakat. Elterjedésük elsősorban a reformáció térhódításával függ össze, hiszen kőtornyot csak a katolikusok emelhettek egészen II. József türelmi rendeletéig. A protestáns templomok csak harangtorony nélkül épülhettek.

Gerencsérek

Az Őrség egyik jellegzetes mestersége a fazekasság.  Magyarszombatfán koncentrálódnak az őrségi fazekas dinasztiák, ma is legalább tíz család űzi ezt a mesterséget a faluban. Az évszázados múltra visszatekintő őrségi kerámia jellemzően sötétbarna vagy zöld mázas. Az edényeket hagyományosan egyszerűbb formákkal díszítették. A környéken jellemzően az Itáliából elterjedt, ún. mediterrán fazekaskorongot használják, melynek lényege, hogy a fazekas nem a korong előtt ül, hanem oldalt, és bal lábbal hajtja a szerkezetet, így mivel az ülőpad magasabban van, a korong nagyobb méretű edények formázására is alkalmas.

 

Az 1791-ben épült kis zsúpfedeles házikóban hajdanán tényleg egy fazekas család lakott, ma Fazekasmúzeum.

Tiszta szoba

Füstös konyha

Pajtában az edények kiégetésére használt boglyakemence

"Gerencsér: Ny-Dunántúlon, főleg Vas megyében azoknak a fazekasoknak az elnevezése, akik tűzálló agyagból nemcsak fazekat, hanem más edényeket is készítenek."

Szépek, a zöld az egyik kedvenc színem......