Rózsás hangulatban

Gyönyörűek most Gül Baba rózsái, imádok a kerten keresztül lemenni a városba, lefelé a hegyről könnyű az út.

Itt a teraszos művelésben jól érzik magukat, millió virág van rajtuk.

Este hatig visszafelé is jöhetek erre, mert nyitva van a kert. Utána már csak a külső lépcsőkön, de akkor is belátok ide.

Hegyre fel, már egy kicsit fárasztó, le is ültem a rózsák közé megpihenni. Gyönyörű ez a hely, kár, hogy nem tudok jó szívvel gondolni a másfél évszázadnyi török uralomra.......

Most bekanyarodtam a belső udvarra, csobogott a víz ebben a különleges szökőkútban, még nem is láttam működés közben.

Nyitva volt Gül Baba türbéje is, eddig csak üvegajtón keresztül lehetett megnézni

Miniszobrok

Budai barangolásom során felfedeztem pár Kolodko Mihály szobrot is. Sokan  Kolodko túrát szerveznek, hogy megkeressék az apró kis remekműveit városszerte.
(Kolodko Mihály 1978-ban született kárpátaljai, ungvári születésű művész. A Lembergi Művészeti Akadémia szobrászat szakán diplomázott. Jelenleg a családjával Magyarországon él.)
Mini szobrai Ungváron és Budapesten találhatók. Most olvastam, hogy egyre több város felkérésére készít szobrocskákat, Veszprém, Tihany.....

Főkukac, a Nagy ho-ho-horgász rajzfilmből,  a Bem rakparton nézi a Dunát és az Országházat.

Kolodko alkotásaival viccesen, játékosan állít emléket mesehősöknek, hírességeknek, művészeknek. A szobor készítés első fázisa, hogy kis méretben megalkotja a szobrot plasztilinből. Sokszor nem volt pénz a nagyobb méret megformázására, de úgy gondolta, hogy a közönségnek is látnia kell ezeket a mini alkotásokat, így elkészítette őket bronzból. Ezek kihelyezéséhez nem kell engedély, csak úgy megrendelés nélkül maga keresett helyet a mini gerillaszobroknak.

A tank, "Ruszkik haza" feliratával, 2017 óta áll az egykori Kossuth-hídnak emléket állító kőnél.

A Kockásfülű nyúl, a Várhegyen a Budavári Sikló végállomásánál kémleli távcsövével a pesti oldalt.

Persze én is szeretném látni az összest, de tudni kell merre keressük, mert a sok látnivaló között néha elmegyünk mellette, anélkül, hogy észrevennénk......

Ligeti séta

A Városligetet., valójában a Millennium Háza miatt kerestük fel. Meg kell mondjam, hogy még sosem sétálgattunk a Liget fái alatt azelőtt, így legalább képet kaptunk, hogy is néz ki Budapest 100 hektáros, második legnagyobb közparkja, ebből 19 hektár a Növény és Állatkert területe.

Királydomb, régi nevén szánkódomb, itt mutatták be Szörényi Levente és Bródy János: István, a király rockoperáját 1983-ban, innen kapta a nevét.

Rudolf trónörökös szobra, Ligeti Miklós alkotása (1908). 

A rendszerváltozást követően, 1995-ben kerülhetett vissza az eredeti helyére, az egykori Olof Palme Ház (Millennium Háza) mellé, mivel 1950-ben egy raktárba száműzték.

Szent Kristóf a gyermek Jézussal 

Botfai Hűvös János 1910-ben készített alkotása a Műcsarnok mellett található. A szobor azt örökíti meg, amint Szent Kristóf a vállán átviszi a gyermek Jézust a megáradt folyón.

Az íjász 

Kisfaludy Strobl Zsigmond ezt a szobrát 1918-ban készítette el és rengeteg másolat készült belőle. Megtalálható még Zalaegerszegen, mivel Kisfaludy Zala megyében született, Svédországban és az Amerikai Egyesült Államokban is. 1929-es felállítása óta mind a mai napig a műjégpálya előtt áll.

Ifjúság kútja

Horváth Géza alkotás (1928). Sajnos víz nem csobog belőle.

Remélem hamarosan folytathatom Városligeti sétám és további szobrokat fedezhetek még fel! :)

Ahol az ima meghallgatásra kerül

Máriaremete, Budapest városrésze a II. kerületben. Csak utólag derült ki, hogy életem szempontjából milyen nevezetes helyen járok, a szüleim valamikor réges-régen Pesthidegkúton voltak nászúton. Édesanyám itt imádkozott, hogy gyermeke szülessen, bár az imája nem teljesen volt tudatos, de a sors mégis úgy rendezte, hogy én jöttem a világra...

A 18. században egy fiatal nő Thalwieser Katalin, itt telepedett le, magával hozva egy svájci apátság Mária-kegyszobrának képét, amelyet kitűzött egy fára, ahová az emberek imádkozni jártak. Az imák meghallgatásra kerültek, a terület földesura pedig kápolnát építtetett. A zarándokok megnövekedett száma azonban nagyobb templom építését tette szükségessé, melyet 1899-ben Kisboldogasszony tiszteletére szenteltek fel.

1958-ban a Lourdes-i jelenés 100. évfordulójára, Lourdes akkori püspöke Máriaremetének ajándékozta a Loudes-i Szűzanya másolatának szobrát egy ottani szikladarabbal együtt, mely a templomkertben a szabadtéri oltáron áll.

II. János Pál pápa adományozta a templomnak a "basilica minor" címet. Az emelvényen körben 42 Mária-kegyhely neve sorakozik.

Mindszenty József bíboros-hercegprímás

Rieger Tibor szobrászművész alkotását 2017-ben avatták fel 

Szent István kút - Krasznai (Krausz) Lajos munkája, 1938-ban készült.
Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának, bal oldalon Szent Gellért alakja.

„Örök dicsőséged szent István királyunk,
Hogy Máriának ajánlottad országunk,
Ezért jó Szűzanyánk kegyességgel telve,
A Szervitákat hazánkba vezérelte!”

Szent László és Szent Imre herceg (Krasznai Lajos 1938, 1930))

  

Szűz Mária hét fájdalmas stációja (Krasznai Lajos, 1933), a kegytemplom parkjában, az egykori szervita rendház kerítése előtt. Gyönyörűek ezek a régi kőből faragott stációk!

Simeon jövendölése

 A szent család menekülése Egyiptomba

Jézust megtalálják a szülei 3 nap keresés után

Szűzanya fájdalmas találkozása isteni fiával

Szűzanya a kereszt alatt

Jézus levétele a keresztfáról

Jézus sírba tétele

Turista utak csomópontján

Meglepetés volt számomra, hogy a templom szombat és vasárnap zárva tart. Így sajnos belülről nem tudtuk megnézni.....

Remélem lesz még alkalmam idelátogatni és tenni egy túrát a környéken.......

Megújuló Liget

Millennium Háza

6. rész

Ligetprogram makettje (1896-1923)

A Magyar Zene Háza

Elsétáltunk előtte, de nem láttunk belőle túl sokat, a kerítés miatt. Modern múzeumi- és koncertkörülmények között fogja bemutatni a zene történetét az emberi hang kialakulásától a mai, modern zenei irányzatokig, kiemelt hangsúllyal a magyar zenére. Hangversenyek és kiállítások várják majd a közönséget.

A japán sztárépítész, Sou Fujimoto munkája

Magyar Nemzeti Galéria

A magyar és az egyetemes képzőművészet alkotásai láthatóak majd benne. Egy japán építésziroda, a Pritzker-díjas SANAA tervezte, a Petőfi Csarnok helyén létesül. (A maketten jobb oldalt)

Néprajzi Múzeum

hazaköltözik a Városligetbe, ahol 1896-ban mutatkozott be a nagyközönségnek, a maketten baloldalt. Magyar építésziroda, a Napur Architect tervezte.  A mostanáig parkolónak használt terület helyén létesül.

Pannon Park, Biodóm

(a lenti fotón balra fent)

A Vidámpark helyére költöző Pannon Park a Kárpát-medence egykori élővilágát fogja megidézni, amikor ez a vidék még sokkal melegebb volt és a mai trópusi, szubtrópusi tájakéra emlékeztető állat- és növényvilág népesítette be.

A leglátványosabb eleme a Biodóm lesz. Ezt is megcsodáljuk minden alakalommal, sőt már az erkélyről is látjuk a zöld fényben pompázó gömbszerű építményt este ..... :)) A Mérték Építészeti Stúdió Kft. által tervezett létesítményben buja növényzet és gazdag állatvilág várja majd a látogatókat. Az 1,7 hektáros csarnok legmagasabb pontján 36 méteres lesz. A különleges térben ösvényeken sétálva lehet majd az állatokat megtekinteni, de arra is lesz mód, hogy a látogatók kanyargó folyócskán csónakázva fedezzék fel a Biodóm élővilágát.

1951-ben a Felvonulási tér kialakítása során bontották le a népszerű Városligeti Színházat, amely az 1870-es évektől egy favázas, 1909-től pedig szecessziós stílusú épületben működött. A teátrum az eredeti tervei alapján – de modern működési környezetet biztosítva – épülhet újjá az idáig autóparkolóként használt aszfaltfelület helyén.

Magyar Innováció háza Pfaff Ferenc 1896-os eredeti terveit álmodta újra a Mérték Építészeti Stúdió. Visszaépül az eredeti épület kupolája, amely kilátóként nyújt majd panorámát a megújult Városligetre. A magyar műszaki találmányokat és újításokat fogja bemutatni.

A Ligetprojekt részeként a Nagyjátszóteret már átadták, sajnos most azt nem néztük meg.

A gyönyörűen felújított Szépművészeti Múzeumot viszont már régebben bejártuk.

Remélem megvalósul ez a szép program, úgy, hogy nem sérül majd a természet, és nem ezen keresztül vívják majd a felek politikai csatájukat!

Interaktív kiállítás

Millennium Háza

5. rész

Városliget története - interaktív kiállítás, bemutatja a Városliget szerepét Budapest fejlődésében. Nagyon érdekesnek találtuk ezt a kis tárlatot, ami a modern technika vívmányait kreatív módon használja. Táblagépeket kaptunk, amin hatalmas ismeretanyag  állt rendelkezésünkre

József nádor kezdeményezésére 1813-ban pályázatot írtak ki városi park megvalósítására, melyet Nebbien Henrik műkertész terve nyert el. A világ egyik első köztulajdonban álló parkja az 1840-es évektől vált a pestiek legkedveltebb kirándulóhelyévé.

Reitter Ferenc nevéhez fűződik a városközpontot és a Városligetet összekötő útvonal, a Sugárút terve, melyet Andrássy Gyula miniszterelnök is támogatott. A neoreneszánsz palotákkal ékesített, elegáns Sugárút a főváros olyan látványossága lett, amivel még Bécs sem büszkélkedhetett. 1885-ben Andrássy Gyuláról nevezték el.

Az Országház mellett álló Andrássy-szobor kicsinyített, életnagyságú gipszmintája.

A Millenniumi Földalatti építése 21 hónap alatt zajlott le, megálmodója Balázs Mór. Európában egyedülálló volt, Londonban ugyan volt már földalatti, de az nagyon mélyen a föld alatt, a budapesti mindössze 3 méterre van lesüllyesztve. A járművek a budapesti Schlick gyárban készültek, a villamos-berendezéseket a Siemens szállította. A hivatalos átadásra 1896-ban került sor, amikor az országos ezredévi kiállítás megnyitására Magyarországra látogatott Ferenc József is. A császár kíséretével együtt ki is próbálta a közlekedési eszközt a számára készített, 20-as pályaszámú luxuskivitelű királyi kocsiban.

A földalatti vonalának megnyitásakor minden megállót a híres Zsolnay csempeburkolattal borítottak és szecessziós lejárókat is építettek. Ezeket később elbontották (amit nagyon sajnálok, elnézve az alábbi padlógrafikát) Az állomásoknál használt Zsolnay-lapok eredeti elemei ma a Deák téri Földalatti Vasúti Múzeumban, a vonalon pedig a Vörösmarty utca peronjának egy részletében láthatóak.

A legenda szerint Gábriel arkangyal kérte arra István fejedelmet álmában, hogy vegye fel a kereszténységet. Az államalapítás jóváhagyását szimbolizálja a 36 méter magas oszlop, amelynek tetején Gábriel arkangyal bronz alakja áll, aki jobbjával a Szent Koronát, baljával az apostoli keresztet emeli a magasba. A Zala György által tervezett közel 5 méter magas angyalszobor elnyerte az 1900-as párizsi világkiállítás nagydíját.

A Városliget több fatelepítési időszakot megélt. Jelenleg több mint hétezer fa található a park területén. A kiállításon látható tapéta grafikai tervezését is a Ligetben található fák ihlették, megtalálható rajta az aprólevelű hárs, a kőris, a nyírfa, a platán, a szil- és a tölgyfa.

A főváros legszebb látványosságaként hirdették a Városligetben Feszty Árpád óriási körképét, eredetileg a Magyarok bejövetele címen, mely a honfoglalás történetét mutatja be.

Egy kis debreceni vonatkozás

Az ecce homo latin eredetű kifejezés, melynek jelentése „Íme az ember!”. A Bibliában János evangéliumában találkozhatunk vele, amikor Pilátus a töviskoszorút viselő Jézusra mutat. A képzőművészetben ezt a kifejezést használják minden olyan alkotásra, mely Jézus elítélését jeleníti meg. Hazánkban a legismertebb ilyen témájú festmény Munkácsy Mihálynak köszönhető, mely Krisztus-trilógiájának harmadik darabja volt. Az alkotás 1896-ban került bemutatásra a Millenniumi Kiállításon az Andrássy út végén felállított külön pavilonban.

Egy óriási képeskönyvben elevenedtek meg a Millenniumi Városliget nevezetes épületei, mint a Vajdahunyad Vára. Az Alpár Ignác tervezte történelmi épületcsoport a magyar építészet korszakait mutatja be, a romántól a reneszánszon át a barokkig. A gótikus stílus megjelenítéséhez a mintát az Erdélyben található vajdahunyadi vár jelentette.

Állatkert

Xantus János egyike volt azoknak, akik kezdeményezték az intézmény megalapítását, majd ő töltötte be az igazgatói tisztséget.

A Pesti Állatkert 1866-ban nyílt meg.  Az akkori építmények közül már csak a Bagolyvár várromot utánzó része áll. Az Állatkert mai arculatát a XX. század eleji, három éven át tartó felújítás határozta meg, amely elsősorban Kós Károly és Zrumeczky Dezső nevéhez kötődik.

Széchenyi Fürdő, a Szecska. A budapestiek így nevezik Európa legnagyobb fürdőkomplexumát, amelynek építési munkálatait bő 100 éve kezdték meg Czigler Győző tervei alapján.

Egy külön kis teremben ismerkedhetünk meg a Gundel-palacsinta történetével is. Gundel Károly 1910-ben vette át a városligeti Wampetich vendéglő működtetését.

Pestre menet mindig a Gundel étterem előtt megyünk el, de még sosem jártam benne. Itt az ideje, hogy megnézzük belülről is, és megkóstoljuk a híres Gundel-palacsintát. Egy közszájon forgó történet szerint nem is Gundel Károlyé az érdem, hanem Márai Sándor feleségéé, Matzner Ilonáé (Lola). Beszámolók szerint, amikor Márai Kaland című színművének 200. előadása után bankettet rendeztek a Gundel étteremben, az est szenzációja a Lola-féle palacsinta volt.

Az egyik teremben egy hatalmas makett található, mely bemutatja a Liget-programot

Folyt. köv....