2020. augusztus 10., hétfő

Ligeti séta

A Városligetet., valójában a Millennium Háza miatt kerestük fel. Meg kell mondjam, hogy még sosem sétálgattunk a Liget fái alatt azelőtt, így legalább képet kaptunk, hogy is néz ki Budapest 100 hektáros, második legnagyobb közparkja, ebből 19 hektár a Növény és Állatkert területe.
Királydomb, régi nevén szánkódomb, itt mutatták be Szörényi Levente és Bródy János: István, a király rockoperáját 1983-ban, innen kapta a nevét.

Rudolf trónörökös szobra, Ligeti Miklós alkotása (1908). 
A rendszerváltozást követően, 1995-ben kerülhetett vissza az eredeti helyére, az egykori Olof Palme Ház (Millennium Háza) mellé, mivel 1950-ben egy raktárba száműzték.
Szent Kristóf a gyermek Jézussal 
Botfai Hűvös János 1910-ben készített alkotása a Műcsarnok mellett található. A szobor azt örökíti meg, amint Szent Kristóf a vállán átviszi a gyermek Jézust a megáradt folyón.
Az íjász 
Kisfaludy Strobl Zsigmond ezt a szobrát 1918-ban készítette el és rengeteg másolat készült belőle. Megtalálható még Zalaegerszegen, mivel Kisfaludy Zala megyében született, Svédországban és az Amerikai Egyesült Államokban is. 1929-es felállítása óta mind a mai napig a műjégpálya előtt áll.
Ifjúság kútja
Horváth Géza alkotás (1928). Sajnos víz nem csobog belőle.
Remélem hamarosan folytathatom Városligeti sétám és további szobrokat fedezhetek még fel! :)

2020. augusztus 9., vasárnap

Ahol az ima meghallgatásra kerül

Máriaremete, Budapest városrésze a II. kerületben. Csak utólag derült ki, hogy életem szempontjából milyen nevezetes helyen járok, a szüleim valamikor réges-régen Pesthidegkúton voltak nászúton. Édesanyám itt imádkozott, hogy gyermeke szülessen, bár az imája nem teljesen volt tudatos, de a sors mégis úgy rendezte, hogy én jöttem a világra...
A 18. században egy fiatal nő Thalwieser Katalin, itt telepedett le, magával hozva egy svájci apátság Mária-kegyszobrának képét, amelyet kitűzött egy fára, ahová az emberek imádkozni jártak. Az imák meghallgatásra kerültek, a terület földesura pedig kápolnát építtetett. A zarándokok megnövekedett száma azonban nagyobb templom építését tette szükségessé, melyet 1899-ben Kisboldogasszony tiszteletére szenteltek fel.
1958-ban a Lourdes-i jelenés 100. évfordulójára, Lourdes akkori püspöke Máriaremetének ajándékozta a Loudes-i Szűzanya másolatának szobrát egy ottani szikladarabbal együtt, mely a templomkertben a szabadtéri oltáron áll.
II. János Pál pápa adományozta a templomnak a "basilica minor" címet. Az emelvényen körben 42 Mária-kegyhely neve sorakozik.
Mindszenty József bíboros-hercegprímás
Rieger Tibor szobrászművész alkotását 2017-ben avatták fel 
Szent István kút - Krasznai (Krausz) Lajos munkája, 1938-ban készült.
Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának, bal oldalon Szent Gellért alakja.

„Örök dicsőséged szent István királyunk,
Hogy Máriának ajánlottad országunk,
Ezért jó Szűzanyánk kegyességgel telve,
A Szervitákat hazánkba vezérelte!”
Szent László és Szent Imre herceg (Krasznai Lajos 1938, 1930))
  
Szűz Mária hét fájdalmas stációja (Krasznai Lajos, 1933), a kegytemplom parkjában, az egykori szervita rendház kerítése előtt. Gyönyörűek ezek a régi kőből faragott stációk!

Simeon jövendölése
 A szent család menekülése Egyiptomba
Jézust megtalálják a szülei 3 nap keresés után
Szűzanya fájdalmas találkozása isteni fiával
Szűzanya a kereszt alatt
Jézus levétele a keresztfáról
Jézus sírba tétele
Turista utak csomópontján
Meglepetés volt számomra, hogy a templom szombat és vasárnap zárva tart. Így sajnos belülről nem tudtuk megnézni.....
Remélem lesz még alkalmam idelátogatni és tenni egy túrát a környéken.......

2020. augusztus 4., kedd

Megújuló Liget

Millennium Háza
6. rész
Ligetprogram makettje (1896-1923)
A Magyar Zene Háza
Elsétáltunk előtte, de nem láttunk belőle túl sokat, a kerítés miatt. Modern múzeumi- és koncertkörülmények között fogja bemutatni a zene történetét az emberi hang kialakulásától a mai, modern zenei irányzatokig, kiemelt hangsúllyal a magyar zenére. Hangversenyek és kiállítások várják majd a közönséget.
A japán sztárépítész, Sou Fujimoto munkája
Magyar Nemzeti Galéria
A magyar és az egyetemes képzőművészet alkotásai láthatóak majd benne. Egy japán építésziroda, a Pritzker-díjas SANAA tervezte, a Petőfi Csarnok helyén létesül. (A maketten jobb oldalt)
Néprajzi Múzeum
hazaköltözik a Városligetbe, ahol 1896-ban mutatkozott be a nagyközönségnek, a maketten baloldalt. Magyar építésziroda, a Napur Architect tervezte.  A mostanáig parkolónak használt terület helyén létesül.
Pannon Park, Biodóm
(a lenti fotón balra fent)
A Vidámpark helyére költöző Pannon Park a Kárpát-medence egykori élővilágát fogja megidézni, amikor ez a vidék még sokkal melegebb volt és a mai trópusi, szubtrópusi tájakéra emlékeztető állat- és növényvilág népesítette be.
A leglátványosabb eleme a Biodóm lesz. Ezt is megcsodáljuk minden alakalommal, sőt már az erkélyről is látjuk a zöld fényben pompázó gömbszerű építményt este ..... :)) A Mérték Építészeti Stúdió Kft. által tervezett létesítményben buja növényzet és gazdag állatvilág várja majd a látogatókat. Az 1,7 hektáros csarnok legmagasabb pontján 36 méteres lesz. A különleges térben ösvényeken sétálva lehet majd az állatokat megtekinteni, de arra is lesz mód, hogy a látogatók kanyargó folyócskán csónakázva fedezzék fel a Biodóm élővilágát.
1951-ben a Felvonulási tér kialakítása során bontották le a népszerű Városligeti Színházat, amely az 1870-es évektől egy favázas, 1909-től pedig szecessziós stílusú épületben működött. A teátrum az eredeti tervei alapján – de modern működési környezetet biztosítva – épülhet újjá az idáig autóparkolóként használt aszfaltfelület helyén.
Magyar Innováció háza Pfaff Ferenc 1896-os eredeti terveit álmodta újra a Mérték Építészeti Stúdió. Visszaépül az eredeti épület kupolája, amely kilátóként nyújt majd panorámát a megújult Városligetre. A magyar műszaki találmányokat és újításokat fogja bemutatni.
A Ligetprojekt részeként a Nagyjátszóteret már átadták, sajnos most azt nem néztük meg.
A gyönyörűen felújított Szépművészeti Múzeumot viszont már régebben bejártuk.
Remélem megvalósul ez a szép program, úgy, hogy nem sérül majd a természet, és nem ezen keresztül vívják majd a felek politikai csatájukat!

2020. augusztus 3., hétfő

Interaktív kiállítás

Millennium Háza
5. rész
Városliget története - interaktív kiállítás, bemutatja a Városliget szerepét Budapest fejlődésében. Nagyon érdekesnek találtuk ezt a kis tárlatot, ami a modern technika vívmányait kreatív módon használja. Táblagépeket kaptunk, amin hatalmas ismeretanyag  állt rendelkezésünkre
József nádor kezdeményezésére 1813-ban pályázatot írtak ki városi park megvalósítására, melyet Nebbien Henrik műkertész terve nyert el. A világ egyik első köztulajdonban álló parkja az 1840-es évektől vált a pestiek legkedveltebb kirándulóhelyévé.
Reitter Ferenc nevéhez fűződik a városközpontot és a Városligetet összekötő útvonal, a Sugárút terve, melyet Andrássy Gyula miniszterelnök is támogatott. A neoreneszánsz palotákkal ékesített, elegáns Sugárút a főváros olyan látványossága lett, amivel még Bécs sem büszkélkedhetett. 1885-ben Andrássy Gyuláról nevezték el.
Az Országház mellett álló Andrássy-szobor kicsinyített, életnagyságú gipszmintája.
A Millenniumi Földalatti építése 21 hónap alatt zajlott le, megálmodója Balázs Mór. Európában egyedülálló volt, Londonban ugyan volt már földalatti, de az nagyon mélyen a föld alatt, a budapesti mindössze 3 méterre van lesüllyesztve. A járművek a budapesti Schlick gyárban készültek, a villamos-berendezéseket a Siemens szállította. A hivatalos átadásra 1896-ban került sor, amikor az országos ezredévi kiállítás megnyitására Magyarországra látogatott Ferenc József is. A császár kíséretével együtt ki is próbálta a közlekedési eszközt a számára készített, 20-as pályaszámú luxuskivitelű királyi kocsiban.
A földalatti vonalának megnyitásakor minden megállót a híres Zsolnay csempeburkolattal borítottak és szecessziós lejárókat is építettek. Ezeket később elbontották (amit nagyon sajnálok, elnézve az alábbi padlógrafikát) Az állomásoknál használt Zsolnay-lapok eredeti elemei ma a Deák téri Földalatti Vasúti Múzeumban, a vonalon pedig a Vörösmarty utca peronjának egy részletében láthatóak.
A legenda szerint Gábriel arkangyal kérte arra István fejedelmet álmában, hogy vegye fel a kereszténységet. Az államalapítás jóváhagyását szimbolizálja a 36 méter magas oszlop, amelynek tetején Gábriel arkangyal bronz alakja áll, aki jobbjával a Szent Koronát, baljával az apostoli keresztet emeli a magasba. A Zala György által tervezett közel 5 méter magas angyalszobor elnyerte az 1900-as párizsi világkiállítás nagydíját.

A Városliget több fatelepítési időszakot megélt. Jelenleg több mint hétezer fa található a park területén. A kiállításon látható tapéta grafikai tervezését is a Ligetben található fák ihlették, megtalálható rajta az aprólevelű hárs, a kőris, a nyírfa, a platán, a szil- és a tölgyfa.
A főváros legszebb látványosságaként hirdették a Városligetben Feszty Árpád óriási körképét, eredetileg a Magyarok bejövetele címen, mely a honfoglalás történetét mutatja be.

Egy kis debreceni vonatkozás
Az ecce homo latin eredetű kifejezés, melynek jelentése „Íme az ember!”. A Bibliában János evangéliumában találkozhatunk vele, amikor Pilátus a töviskoszorút viselő Jézusra mutat. A képzőművészetben ezt a kifejezést használják minden olyan alkotásra, mely Jézus elítélését jeleníti meg. Hazánkban a legismertebb ilyen témájú festmény Munkácsy Mihálynak köszönhető, mely Krisztus-trilógiájának harmadik darabja volt. Az alkotás 1896-ban került bemutatásra a Millenniumi Kiállításon az Andrássy út végén felállított külön pavilonban.
Egy óriási képeskönyvben elevenedtek meg a Millenniumi Városliget nevezetes épületei, mint a Vajdahunyad Vára. Az Alpár Ignác tervezte történelmi épületcsoport a magyar építészet korszakait mutatja be, a romántól a reneszánszon át a barokkig. A gótikus stílus megjelenítéséhez a mintát az Erdélyben található vajdahunyadi vár jelentette.
Állatkert
Xantus János egyike volt azoknak, akik kezdeményezték az intézmény megalapítását, majd ő töltötte be az igazgatói tisztséget.
A Pesti Állatkert 1866-ban nyílt meg.  Az akkori építmények közül már csak a Bagolyvár várromot utánzó része áll. Az Állatkert mai arculatát a XX. század eleji, három éven át tartó felújítás határozta meg, amely elsősorban Kós Károly és Zrumeczky Dezső nevéhez kötődik.
Széchenyi Fürdő, a Szecska. A budapestiek így nevezik Európa legnagyobb fürdőkomplexumát, amelynek építési munkálatait bő 100 éve kezdték meg Czigler Győző tervei alapján.
Egy külön kis teremben ismerkedhetünk meg a Gundel-palacsinta történetével is. Gundel Károly 1910-ben vette át a városligeti Wampetich vendéglő működtetését.
Pestre menet mindig a Gundel étterem előtt megyünk el, de még sosem jártam benne. Itt az ideje, hogy megnézzük belülről is, és megkóstoljuk a híres Gundel-palacsintát. Egy közszájon forgó történet szerint nem is Gundel Károlyé az érdem, hanem Márai Sándor feleségéé, Matzner Ilonáé (Lola). Beszámolók szerint, amikor Márai Kaland című színművének 200. előadása után bankettet rendeztek a Gundel étteremben, az est szenzációja a Lola-féle palacsinta volt.
Az egyik teremben egy hatalmas makett található, mely bemutatja a Liget-programot
Folyt. köv....

2020. augusztus 1., szombat

Századfordulós kávéház

Millennium Háza
4. rész
Belépve a házba, egy kis középső csarnokból érhetjük el a különleges szecessziós éttermet, kávéházat, innen kijuthatunk a hátsó teraszra is, ahol üldögélve egy kis frissítőt elfogyasztva tovább csodálhatjuk az épületet. Mi bent ültünk le egy kávéra a magával ragadó, századfordulós hangulatú étteremben.
A rekonstrukciót irányító Archikon építésziroda Kiss Miklós grafikust és designert bízta meg a belső kialakításával. Valódi Zsolnay darabokat csak a pulton láthatunk, itt a gyár mintás burkolólapja fut végig, magát a pult tömbjét monumentális tányér alapú óra díszíti.
A dísztárgyakat a Zsolnay gyár eredeti darabjai ihlették. Konkrét tálak, vázák és állatfigurák közül válogatott a tervező, melynek díszítéseit és színeit korunk ízlése szerint alakította.
A falra hatalmas tálak, az asztalok mellé nagyra nőtt vázák, és állatfigurák kerültek. A látványt tovább sűríti a szőnyegszerű falicsempe mintázata, vagy a térelválasztók art deco motívumos rácsozata.
El vagyok ragadtatva tőle, nagyon tetszett.
Csak a felszolgáló személyzet unott, minden kedvességet nélkülöző stílusa rontott rajta. Talán nem elég ide a nyelvtudás........a kávé viszont finom volt. :))