Megújuló Liget

Millennium Háza

6. rész

Ligetprogram makettje (1896-1923)

A Magyar Zene Háza

Elsétáltunk előtte, de nem láttunk belőle túl sokat, a kerítés miatt. Modern múzeumi- és koncertkörülmények között fogja bemutatni a zene történetét az emberi hang kialakulásától a mai, modern zenei irányzatokig, kiemelt hangsúllyal a magyar zenére. Hangversenyek és kiállítások várják majd a közönséget.

A japán sztárépítész, Sou Fujimoto munkája

Magyar Nemzeti Galéria

A magyar és az egyetemes képzőművészet alkotásai láthatóak majd benne. Egy japán építésziroda, a Pritzker-díjas SANAA tervezte, a Petőfi Csarnok helyén létesül. (A maketten jobb oldalt)

Néprajzi Múzeum

hazaköltözik a Városligetbe, ahol 1896-ban mutatkozott be a nagyközönségnek, a maketten baloldalt. Magyar építésziroda, a Napur Architect tervezte.  A mostanáig parkolónak használt terület helyén létesül.

Pannon Park, Biodóm

(a lenti fotón balra fent)

A Vidámpark helyére költöző Pannon Park a Kárpát-medence egykori élővilágát fogja megidézni, amikor ez a vidék még sokkal melegebb volt és a mai trópusi, szubtrópusi tájakéra emlékeztető állat- és növényvilág népesítette be.

A leglátványosabb eleme a Biodóm lesz. Ezt is megcsodáljuk minden alakalommal, sőt már az erkélyről is látjuk a zöld fényben pompázó gömbszerű építményt este ..... :)) A Mérték Építészeti Stúdió Kft. által tervezett létesítményben buja növényzet és gazdag állatvilág várja majd a látogatókat. Az 1,7 hektáros csarnok legmagasabb pontján 36 méteres lesz. A különleges térben ösvényeken sétálva lehet majd az állatokat megtekinteni, de arra is lesz mód, hogy a látogatók kanyargó folyócskán csónakázva fedezzék fel a Biodóm élővilágát.

1951-ben a Felvonulási tér kialakítása során bontották le a népszerű Városligeti Színházat, amely az 1870-es évektől egy favázas, 1909-től pedig szecessziós stílusú épületben működött. A teátrum az eredeti tervei alapján – de modern működési környezetet biztosítva – épülhet újjá az idáig autóparkolóként használt aszfaltfelület helyén.

Magyar Innováció háza Pfaff Ferenc 1896-os eredeti terveit álmodta újra a Mérték Építészeti Stúdió. Visszaépül az eredeti épület kupolája, amely kilátóként nyújt majd panorámát a megújult Városligetre. A magyar műszaki találmányokat és újításokat fogja bemutatni.

A Ligetprojekt részeként a Nagyjátszóteret már átadták, sajnos most azt nem néztük meg.

A gyönyörűen felújított Szépművészeti Múzeumot viszont már régebben bejártuk.

Remélem megvalósul ez a szép program, úgy, hogy nem sérül majd a természet, és nem ezen keresztül vívják majd a felek politikai csatájukat!

Interaktív kiállítás

Millennium Háza

5. rész

Városliget története - interaktív kiállítás, bemutatja a Városliget szerepét Budapest fejlődésében. Nagyon érdekesnek találtuk ezt a kis tárlatot, ami a modern technika vívmányait kreatív módon használja. Táblagépeket kaptunk, amin hatalmas ismeretanyag  állt rendelkezésünkre

József nádor kezdeményezésére 1813-ban pályázatot írtak ki városi park megvalósítására, melyet Nebbien Henrik műkertész terve nyert el. A világ egyik első köztulajdonban álló parkja az 1840-es évektől vált a pestiek legkedveltebb kirándulóhelyévé.

Reitter Ferenc nevéhez fűződik a városközpontot és a Városligetet összekötő útvonal, a Sugárút terve, melyet Andrássy Gyula miniszterelnök is támogatott. A neoreneszánsz palotákkal ékesített, elegáns Sugárút a főváros olyan látványossága lett, amivel még Bécs sem büszkélkedhetett. 1885-ben Andrássy Gyuláról nevezték el.

Az Országház mellett álló Andrássy-szobor kicsinyített, életnagyságú gipszmintája.

A Millenniumi Földalatti építése 21 hónap alatt zajlott le, megálmodója Balázs Mór. Európában egyedülálló volt, Londonban ugyan volt már földalatti, de az nagyon mélyen a föld alatt, a budapesti mindössze 3 méterre van lesüllyesztve. A járművek a budapesti Schlick gyárban készültek, a villamos-berendezéseket a Siemens szállította. A hivatalos átadásra 1896-ban került sor, amikor az országos ezredévi kiállítás megnyitására Magyarországra látogatott Ferenc József is. A császár kíséretével együtt ki is próbálta a közlekedési eszközt a számára készített, 20-as pályaszámú luxuskivitelű királyi kocsiban.

A földalatti vonalának megnyitásakor minden megállót a híres Zsolnay csempeburkolattal borítottak és szecessziós lejárókat is építettek. Ezeket később elbontották (amit nagyon sajnálok, elnézve az alábbi padlógrafikát) Az állomásoknál használt Zsolnay-lapok eredeti elemei ma a Deák téri Földalatti Vasúti Múzeumban, a vonalon pedig a Vörösmarty utca peronjának egy részletében láthatóak.

A legenda szerint Gábriel arkangyal kérte arra István fejedelmet álmában, hogy vegye fel a kereszténységet. Az államalapítás jóváhagyását szimbolizálja a 36 méter magas oszlop, amelynek tetején Gábriel arkangyal bronz alakja áll, aki jobbjával a Szent Koronát, baljával az apostoli keresztet emeli a magasba. A Zala György által tervezett közel 5 méter magas angyalszobor elnyerte az 1900-as párizsi világkiállítás nagydíját.

A Városliget több fatelepítési időszakot megélt. Jelenleg több mint hétezer fa található a park területén. A kiállításon látható tapéta grafikai tervezését is a Ligetben található fák ihlették, megtalálható rajta az aprólevelű hárs, a kőris, a nyírfa, a platán, a szil- és a tölgyfa.

A főváros legszebb látványosságaként hirdették a Városligetben Feszty Árpád óriási körképét, eredetileg a Magyarok bejövetele címen, mely a honfoglalás történetét mutatja be.

Egy kis debreceni vonatkozás

Az ecce homo latin eredetű kifejezés, melynek jelentése „Íme az ember!”. A Bibliában János evangéliumában találkozhatunk vele, amikor Pilátus a töviskoszorút viselő Jézusra mutat. A képzőművészetben ezt a kifejezést használják minden olyan alkotásra, mely Jézus elítélését jeleníti meg. Hazánkban a legismertebb ilyen témájú festmény Munkácsy Mihálynak köszönhető, mely Krisztus-trilógiájának harmadik darabja volt. Az alkotás 1896-ban került bemutatásra a Millenniumi Kiállításon az Andrássy út végén felállított külön pavilonban.

Egy óriási képeskönyvben elevenedtek meg a Millenniumi Városliget nevezetes épületei, mint a Vajdahunyad Vára. Az Alpár Ignác tervezte történelmi épületcsoport a magyar építészet korszakait mutatja be, a romántól a reneszánszon át a barokkig. A gótikus stílus megjelenítéséhez a mintát az Erdélyben található vajdahunyadi vár jelentette.

Állatkert

Xantus János egyike volt azoknak, akik kezdeményezték az intézmény megalapítását, majd ő töltötte be az igazgatói tisztséget.

A Pesti Állatkert 1866-ban nyílt meg.  Az akkori építmények közül már csak a Bagolyvár várromot utánzó része áll. Az Állatkert mai arculatát a XX. század eleji, három éven át tartó felújítás határozta meg, amely elsősorban Kós Károly és Zrumeczky Dezső nevéhez kötődik.

Széchenyi Fürdő, a Szecska. A budapestiek így nevezik Európa legnagyobb fürdőkomplexumát, amelynek építési munkálatait bő 100 éve kezdték meg Czigler Győző tervei alapján.

Egy külön kis teremben ismerkedhetünk meg a Gundel-palacsinta történetével is. Gundel Károly 1910-ben vette át a városligeti Wampetich vendéglő működtetését.

Pestre menet mindig a Gundel étterem előtt megyünk el, de még sosem jártam benne. Itt az ideje, hogy megnézzük belülről is, és megkóstoljuk a híres Gundel-palacsintát. Egy közszájon forgó történet szerint nem is Gundel Károlyé az érdem, hanem Márai Sándor feleségéé, Matzner Ilonáé (Lola). Beszámolók szerint, amikor Márai Kaland című színművének 200. előadása után bankettet rendeztek a Gundel étteremben, az est szenzációja a Lola-féle palacsinta volt.

Az egyik teremben egy hatalmas makett található, mely bemutatja a Liget-programot

Folyt. köv....

Századfordulós kávéház

Millennium Háza

4. rész

Belépve a házba, egy kis középső csarnokból érhetjük el a különleges szecessziós éttermet, kávéházat, innen kijuthatunk a hátsó teraszra is, ahol üldögélve egy kis frissítőt elfogyasztva tovább csodálhatjuk az épületet. Mi bent ültünk le egy kávéra a magával ragadó, századfordulós hangulatú étteremben.

A rekonstrukciót irányító Archikon építésziroda Kiss Miklós grafikust és designert bízta meg a belső kialakításával. Valódi Zsolnay darabokat csak a pulton láthatunk, itt a gyár mintás burkolólapja fut végig, magát a pult tömbjét monumentális tányér alapú óra díszíti.

A dísztárgyakat a Zsolnay gyár eredeti darabjai ihlették. Konkrét tálak, vázák és állatfigurák közül válogatott a tervező, melynek díszítéseit és színeit korunk ízlése szerint alakította.

A falra hatalmas tálak, az asztalok mellé nagyra nőtt vázák, és állatfigurák kerültek. A látványt tovább sűríti a szőnyegszerű falicsempe mintázata, vagy a térelválasztók art deco motívumos rácsozata.

El vagyok ragadtatva tőle, nagyon tetszett.

Csak a felszolgáló személyzet unott, minden kedvességet nélkülöző stílusa rontott rajta. Talán nem elég ide a nyelvtudás........a kávé viszont finom volt. :))

Romantikus rózsakert

Millennium Háza

3. rész

Zsolnay-szökőkút, a bejárat előtt a rózsakert közepén

Vidám halacskás vízköpők

Rózsalugas dekoratív állványa, pár év múlva biztosan szép lesz rózsákkal befutva

Bár nekem így is tetszett, padokon ülve lehet gyönyörködni az épületben és a több ezer különleges rózsában

Folyt. köv. az épületből.......

2. rész>>>>>

 http://nora-bora-nora.blogspot.com/2020/07/majolika.html

Majolika

 Millennium Háza 

2. rész

Az épületdíszítésében igazi áttörést hozó pirogránit még nem létezett, Zsolnay Vilmos épp akkor kezdett kísérletezni az új anyaggal, amikor az épület már elkészült, így az 1884–85-ben kivitelezett épületre még hagyományos eljárással készült, ólommázas majolikadíszítmények kerültek.

A városligeti épületen keverednek a nagy művészettörténeti korszakok motívumai. Allegorikus egyiptomi és görög nőalakokat, perzsa szárnyas oroszlánokat egyaránt felfedezhetünk a gazdagon díszített homlokzaton.

A szeszélyesen kanyargó növényi indák, sárkányos virágvázák és szárnyas oroszlánok között ritmikusan elhelyezett tondókon (kör alakú domborműveken) többször is feltűnik a reneszánsz festészet és szobrászat három nagy alakja: Leonardo da Vinci, Raffaello és Michelangelo.

130 éves állapot helyreállítása volt a cél

Az eredeti gyártási technológia szerint, korabeli felvételek és a Zsolnay mintakönyvek szerint pótolták a hiányzó darabokat.

Több ezer díszt helyben restauráltak

Folyt. köv........

A Városliget ékköve

A Városliget legrégebbi háza, a Millennium Háza, régebbi nevén Olof Palme Ház

Az 1885-ös Országos Általános Kiállításra, Műcsarnoknak épült, Pfaff Ferenc tervezte - egyedülálló Zsolnay díszítésének köszönhetően - az egyik legszebb épület volt. 

A kiállítási funkciókhoz szűkösnek bizonyult, ezért néhány évvel később megépült a Városligetben a Műcsarnok jóval tágasabb, mai épülete. A ház a későbbiekben Fővárosi Múzeumként működött, majd a második világháború alatt megsérült, az eredeti beltéri díszítések is megsemmisültek. 

Az ötvenes években az épület a szobrászművészek egyik műhelye lett, később pedig a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat székhelye költözött ide. 

2017-19 közötti helyreállítást az eredeti építészeti dokumentációnak megfelelően valósították meg, kívül-belül visszaállítva a hajdan volt impozáns tereket.

A ház ékességei, a különleges Zsolnay-kerámiák is restaurálásra kerültek. Külön bejegyzést szánok neki, mert engem is lenyűgöztek. A pécsi Zsolnay-negyedben tett kirándulás óta különösképpen figyelemmel kísérek minden Zsolnay- díszítést. :))

A Városliget tájépítészeti megújításának részeként egy új rózsakertet is létrehoztak. 

Az 1.250 négyzetméter alapterületű épület kulturális közösségi térként újult meg: interaktív kiállítótérrel, pódiumszínpaddal is rendelkező kávéházzal, mélyföldszintjén pedig egy előadó- és vetítőteremmel.

Folyt köv.........