2019. július 19., péntek

Mézeskalács házikó

Az egykori zugligeti-lóvasút végállomása, ma Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont lett.
Zugliget a XII. kerület városrésze, hajdanában Mátyás király vadászterületéhez tartozott. Akkoriban ez a gyönyörű, erdős környék tele volt vaddisznókkal, így kapta ez a vidék a Disznózug (Sauwinkel) nevet. Erre emlékeztet a közeli forrás máig élő elnevezése, a Disznófő. A 19. század közepén azonban Döbrentei Gábor nem békélt meg a Sauwinkel névvel, magyar elnevezést keresett a budai hegyeknek. Elhagyta a Sauwinkel első betűjét, így lett a névből Auwinkel (magyurul Ligetzug), amely Zugliget néven vonult be a köztudatba. 
A 19. század első harmadában jelentek meg az első nyaralók, villák, vendégfogadók. A század második felétől Pest-Buda egyik legkedveltebb kirándulóhelye. A szőlők pusztulásával fokozódott a beépülés. A városrész jelentős része ma is beépítetlen kirándulóterület.
A 19. század második felének legkorszerűbb tömegközlekedési eszköze a lóvasút volt, Festetich Béla kezdeményezésére a Lánchíd budai hídfőjétől két irányba, Óbuda és a Zugliget felé indultak sínek, amiken 1896-ig lovak, utána, felsővezetékkel elektromosság húzta a kocsikat a végállomásokig. Zugligetben a domboldalra épített, tágas svájci házig. 
A Kauser József tervezte gyönyörű épület tulajdonképpen két pavilonból állt: az egyikben posta, távírda és trafik, a másikban a kocsivezetői laktanya, az állomásfőnöki lakószoba és egy iroda volt. A kettő közötti nyitott csarnok volt a tulajdonképpeni váró: az oszlopokon nyugvó díszes tető alatt 500 ember is elfért. Az épület a kor és a környék divatos nyaraló- és fürdőépület-stílusát követte, az úgy nevezett a svájci vagy alpesi stílusú tetődíszítéssel. A lóvasút, majd később a villamos az egyik oldalon lerakta utasait, megkerülte az épületet és a másik oldalon lehetett beszállni a kocsikba
1900-ban súlyos baleset történt, hatalmas tömeg tülekedett a végállomáson, hogy feljusson a már zsúfolt szerelvényre. A nagy tülekedésben az egyik utas kioldotta a villamos kézifékét, és a kocsi gurulni kezdett a lejtőn lévő végállomásról. A villamos a Virányos úti kanyar táján kisiklott, majd egy vezetéktartó oszlopnak ütközött és felborult. A balesetben négyen meghaltak.  E tragédia következménye lett az új végállomás kialakítása a Libegőnél (1903), sík terepen.
A 30-as években az épületet kétszintes társasházzá alakították. A közlekedési vállalat dolgozói kaptak benne lakást. Átalakítások, bontások, majd végleg elnéptelenedett, a 90-es évek végétől lakatlanul állt az épületegyüttes. Többszöri kísérlet után, 2016 végén indult el a felújítás. Az idén Építőipari Nívódíjat kapott műemlék-helyreállítás kategóriában.
Megnyílt benne az Eber Desszert. Az eber szó németül vadkant jelent. (Logója a cilinderes vadkan)
 Megkóstoltam ezt a finom Eszterházy tortát, új köntösben. Isteni finom volt.....

2019. július 18., csütörtök

Új formában

Magyaros minta másként
Megálltam, hogy lefotózzam ezeket a ruhákat, az egyik kirakatban. Jópofának találtam, a matyó minták modernizált változatát. Gondoltam elküldöm a barátnőmnek, hátha a lánya hordana ilyesmit, még ragaszkodnak a gyökereikhez ott idegenben....
Egy fickó "leszólított", hogy érdekelnek-e a magyaros hímzések? Előbb nem is tudtam mire vélni, mit akarhat...... Majd elmondta, hogy neki van sok eladó, az Édesanyjáról maradt. Felhívta a Múzeumot, hogy nekik adja, mert sajnálja, hogy veszendőbe megy. Mondták, hogy most nem érnek rá, de majd visszahívják, azóta is hívják.......
Sajnos a magyaros hímzések ma már nem divatosak, nekünk is van sok Nagymamától. Mondjuk én csak a fehér madeira hímzését szerettem mindig is, csodás darabokat készített, az öreg Singer varrógépén. Neki mindenre jutott ideje háztartás, kert, hímzés. Hogy volt ennyi energiája..........

2019. július 15., hétfő

Szoboszlón

Meglátogattuk a Nagyszüleim sírját Hajdúszoboszlón. A fürdőnél sétáltunk egyet, emlékeztünk egy kicsit a régi szép nyarakra. Megcsodáltuk a virágokat, a Harangházat. Szent István parknak hívják a fürdő előtti szép területet, melyet tavaly újítottak fel.
A Harangház és festett jelfái a hajdúszoboszlói Oborzil Edit és férje Jeney Tibor iparművészek és Rácz Zoltán építész együttes alkotása (1999)
Az építmény a jelképes Kárpát-medencét jelenti, melybe csordogál a szomszédos parkban lévő három darab festett jelfa tövéből induló négy forrás. Sajnos ez most nem csordogált......A három jelfa a Turul legendát, a Csodaszarvas történetét és az Életfához fűződő mondaköröket jeleníti meg
A harangok egyedi alkotások, létrehozásánál a művészeket a XI-XII. századi kőfaragvány, ötvösmunka, ékköves berakás, palástminta, hímzés és zsinórozás ihlette. A harangház közepén összehajló betonoszlopok között a világharang.
A bejáratnál lévő Kölcsey-harangra költőnk "Hass, alkoss, gyarapíts!" idézete került. A harang koronája egy földgömb, jelképezi, hogy a felszólítás minden nemzet fiához szól.
A harangok alumíniumból készültek, köpenyébe réseket helyeznek, hangzásuk a harang nagyságától és a rések helyzetétől függ. Az Oborzil-Jeney házaspár világszabadalmat szerzett rá.
A harangok fölé az égboltozatot jelképező tetőzet borul, középen az életet adó napkoronggal
Belül egy kis tóban tíz, Szent István-harang sorakozik. Rajtuk az államalapító király latin nyelvű intelmei olvashatók. Sajnos itt sem volt víz.....
Az iparművész házaspár már elhunyt, sírjuk Hajdúszoboszlón van. (Legközelebb megkeressük!)
Paulinus püspöknek tulajdoníthatjuk a harang feltalálását. A legenda szerint, a püspököt álmában angyalok vették körül, a kezükben levő virágkelyhek, amikor megrázták őket, csilingelő hangot adtak. A keresztény kultúrkörben a harangszó jelzi a szertartások kezdetét, az idő múlását, régebben az ellenség, a tűz, az árvíz vagy más veszély jelzésére is használták. Ma is a világ minden templomában felcsendülő déli harangszó annak a nándorfehérvári diadalnak az emlékét idézi, amelyben 1456-ban Hunyadi Jánosnak sikerült megállítania az Európa elpusztítására hadra kelt török seregeket.
 A szerelem kútja (Mati Péter 1995)
Mindig nagy szeretettel jövök ide, gyerekkorom sok-sok emléke kötődik a városhoz, drága Nagyszüleim révén. Jó látni, ahogy megújul minden.......

2019. július 14., vasárnap

Fák, víz, virág

Ilyen volt most a Nagyerdőn

2019. július 13., szombat

Templomban

„Börtönéből szabadítsd ki lelkem, szent nevedet, Uram, hadd dicsérjem. Örömmel várnak az igazak már, tudom, hogy énrám jutalom vár. Velem együtt szentek mondják ott fenn: dicsőség néked, Istenem.”
141 zsoltár
A Pesti Ferences templom, más néven az Alkantarai Szent Péter Templom, a Ferenciek terén. Már tervben volt, hogy megnézem. Nem gondoltam, hogy egy temetés kapcsán kerül erre sor :(
A Templomot IV. Béla, az 1250-es években építtette gótikus stílusban. IV. (Kun) László korától (1272-1290) kezdve a templom közjogi jelentőséggel rendelkezett: a közeli Rákosmezőn tartott királyválasztó országgyűlések Te Deum-ának (hálaadásának) színhelye.
A török mohácsi győzelmét követően, 1526-ban a templomot felgyújtotta, a ferenceseket kardélre hányta. A legyilkolt áldozatok között volt az első név szerint ismert magyar költő, a templom papja: Vásárhelyi András, az “Angyaloknak nagyságos Asszonya” kezdetű Mária-himnusz (1508) szerzője. Budavár elfoglalásának évétől, 1541-től kezdve a templom “Szinán bég”-dzsámi néven muszlim-török istentiszteleti hely volt.
A ferencesek 1686-ban állították vissza falai között a katolikus istentiszteletet. A templomot és kolostort barokk stílusban építették újjá (1727-1743) Ünnepélyes felszentelése 1743-ban történt. A  ferences templomok építészetének általános jellemzője, hogy csak egy tornyot alkalmaznak, azt is a szentély déli oldalán. A torony sisakja Wieser Ferenc tervei szerint 1859-63 között épül fel.
1950-ben a kommunista kormányzat a helyi ferences jelenlétet megszüntette. Negyvenévi kényszerű távollét után 1990-ben térhetett vissza a rend.
 A főoltárt Grassalkovich Antal  adományozta a rendnek 1740-ben.
 Lotz Károly freskók a mennyezeten
Az altemplom sokáig különös titkot rejtett magában. Itt volt Batthyány Lajos első felelős miniszterelnök első-titkos -nyughelye. Batthyány Lajost 1849. október 6-án végezték ki a Pesti Neugebaude, az un. Új Épület melletti fapiacon. Testét a Józsefvárosi temető jeltelen sírjába akarták sietve eltemetni. Azonban Szántófi Antal, Pest város plébánosa és Dank Agáp ferences rendi házfőnök kijátszva a hatóságok éberségét, megszerezték a koporsót, és az éjszaka leple alatt, a legnagyobb titokban a Belvárosi ferences templomba vitték. A kőlapot félve az önkényuralom bosszújától befelé fordítva helyezték el. Így a sír a kripta látogatói előtt is évtizedekig névtelen maradt. Kizárólag a szűk család és a ferences barátok ismerték a titkot. Csak a kiegyezés után, 1870. június 9-én helyezték át Gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt a történelmi nagyságát megillető sírboltba a Fiumei úti temetőbe.
Néreidák kútja
A templom  építéséhez  szükséges víz nyeréséhez ástak itt eredetileg kutat, ami később az itteni piacot szolgálta. A város  1835-ben elkészíttette a kút talapzatát Fessl József  kőfaragóval, a két szoboralakot pedig Uhrl Ferenc szobrásszal. Így jött létre az első szoborral díszített pesti közkút. A két női alak egymásnak háttal; az egyikük fején korsót tartva áll, a másik fél térdre ereszkedve vizet merít. 1896-1976-ig Kőbányán díszítette az egyik parkot. Majd visszakerülhetett régi helyére. Az eredetileg sóskúti homokkőből  való szobrokat ekkor Győri Dezső mészkőből újrafaragta.
Néreidák - más megnevezésekkel: najádok, vizinimfák -  a források, kutak, patakok és csermelyek gondozói a görög mitológiában.