Templomban

„Börtönéből szabadítsd ki lelkem, szent nevedet, Uram, hadd dicsérjem. Örömmel várnak az igazak már, tudom, hogy énrám jutalom vár. Velem együtt szentek mondják ott fenn: dicsőség néked, Istenem.”
141 zsoltár
A Pesti Ferences templom, más néven az Alkantarai Szent Péter Templom, a Ferenciek terén. Már tervben volt, hogy megnézem. Nem gondoltam, hogy egy temetés kapcsán kerül erre sor :(

A Templomot IV. Béla, az 1250-es években építtette gótikus stílusban. IV. (Kun) László korától (1272-1290) kezdve a templom közjogi jelentőséggel rendelkezett: a közeli Rákosmezőn tartott királyválasztó országgyűlések Te Deum-ának (hálaadásának) színhelye.

A török mohácsi győzelmét követően, 1526-ban a templomot felgyújtotta, a ferenceseket kardélre hányta. A legyilkolt áldozatok között volt az első név szerint ismert magyar költő, a templom papja: Vásárhelyi András, az “Angyaloknak nagyságos Asszonya” kezdetű Mária-himnusz (1508) szerzője. Budavár elfoglalásának évétől, 1541-től kezdve a templom “Szinán bég”-dzsámi néven muszlim-török istentiszteleti hely volt.

A ferencesek 1686-ban állították vissza falai között a katolikus istentiszteletet. A templomot és kolostort barokk stílusban építették újjá (1727-1743) Ünnepélyes felszentelése 1743-ban történt. A  ferences templomok építészetének általános jellemzője, hogy csak egy tornyot alkalmaznak, azt is a szentély déli oldalán. A torony sisakja Wieser Ferenc tervei szerint 1859-63 között épül fel.

1950-ben a kommunista kormányzat a helyi ferences jelenlétet megszüntette. Negyvenévi kényszerű távollét után 1990-ben térhetett vissza a rend.

 A főoltárt Grassalkovich Antal  adományozta a rendnek 1740-ben.

 Lotz Károly freskók a mennyezeten

Az altemplom sokáig különös titkot rejtett magában. Itt volt Batthyány Lajos első felelős miniszterelnök első-titkos -nyughelye. Batthyány Lajost 1849. október 6-án végezték ki a Pesti Neugebaude, az un. Új Épület melletti fapiacon. Testét a Józsefvárosi temető jeltelen sírjába akarták sietve eltemetni. Azonban Szántófi Antal, Pest város plébánosa és Dank Agáp ferences rendi házfőnök kijátszva a hatóságok éberségét, megszerezték a koporsót, és az éjszaka leple alatt, a legnagyobb titokban a Belvárosi ferences templomba vitték. A kőlapot félve az önkényuralom bosszújától befelé fordítva helyezték el. Így a sír a kripta látogatói előtt is évtizedekig névtelen maradt. Kizárólag a szűk család és a ferences barátok ismerték a titkot. Csak a kiegyezés után, 1870. június 9-én helyezték át Gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt a történelmi nagyságát megillető sírboltba a Fiumei úti temetőbe.

Néreidák kútja

A templom  építéséhez  szükséges víz nyeréséhez ástak itt eredetileg kutat, ami később az itteni piacot szolgálta. A város  1835-ben elkészíttette a kút talapzatát Fessl József  kőfaragóval, a két szoboralakot pedig Uhrl Ferenc szobrásszal. Így jött létre az első szoborral díszített pesti közkút. A két női alak egymásnak háttal; az egyikük fején korsót tartva áll, a másik fél térdre ereszkedve vizet merít. 1896-1976-ig Kőbányán díszítette az egyik parkot. Majd visszakerülhetett régi helyére. Az eredetileg sóskúti homokkőből  való szobrokat ekkor Győri Dezső mészkőből újrafaragta.

Néreidák - más megnevezésekkel: najádok, vizinimfák -  a források, kutak, patakok és csermelyek gondozói a görög mitológiában.