Boldog vagyok, tegnap az egyik könyvmentő bódéból vásároltam hat darab száz éves Herczeg Ferenc könyvet, nagyon olcsón.
Szeretem Herczeg Ferenc könyveit. Otthon is volt egy pár könyve. Édesanyám mesélte anno, hogy tiltó listán volt a szocializmus idején.
Legutóbb a Gyurkovics-fiúk című könyvet olvastam. Kifejezetten szórakoztató volt. Könnyed, olvasmányos, humoros stílus. Így nagyon boldog vagyok, hogy a mostani szerzeményben a Gyurkovics-lányok is benne van.
1925 és 1930 között kiadták 40 kötetes díszkiadásban, munkáinak jubileumi gyűjteményét. Nos ebből van most a birtokomban kilenc darab. Meg egy pár kiadás a nyolcvanas évekből, köztük Az élet kapuja című regénye, Bakócz Tamás esztergomi érsekről szól, melyet háromszor is felterjesztettek irodalmi Nobel-díjra.>>>>https://www.herczegferenctarsasag.hu/?page_id=50 Herczeg Ferenc jó író
volt, ha nem is a legnagyobbak közül. Nagyon értett a színházhoz,
semmiképpen nem érdemelte meg sok évtizedes mellőzését. Az 1980-as
évekig műveit nem adták ki. 1989-ben állították helyre akadémiai
tagságát, majd 1993-ban megjelentek emlékezései, valamint Hűvösvölgy
című kötete.
A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.
A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.
A badacsonyi birtokán is megfordultam évekkel ezelőtt.
Utolsó felszólalása 1945-ben:
"Annyit dicsértek érdemen felül, hogy nem illik tragikusan vennem a
támadásokat. Én, kérem, sem úgynevezett úr, sem nép nem vagyok, hanem
egyszerűen író. Azt a világot írtam meg, amely körülöttem élt és
nyüzsgött. [...] Én már megharcoltam minden harcomat, elvégeztem minden
munkámat. Hogy jól-e vagy rosszul? Arra majd az idő fogja megadni a
választ. Ezentúl én már csak csendes és jóindulatú szemlélője akarok
lenni annak, amit önök csinálnak”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése