2019. április 16., kedd

Színek, ívek, részletek

A Mátyás-templomban órákig lehet nézelődni. 
A világ minden tájáról csodájára járnak. 
Tegnap tűz pusztított Párizsban, a Notre-Dame katedrálisban, micsoda kár és pusztítás! Jártunk ott szerencsére, évekkel ezelőtt. Az országok, köztünk hazánk is segítik a helyreállítását. Milyen borzasztó lenne egy ilyen tűz a mi nem régen felújított, szépséges templomunkban!
 Szent Kereszt-kápolna
Az épület belseje a megtalált maradványok tanúsága szerint a középkorban is festve volt, nem csupán alakos freskókkal, hanem indás és mértani motívumokból álló, kárpitszerű díszítőfestéssel is. Székely Bertalan, festő és Schulek Frigyes építész, a XIX. század végén alkották meg ezt az egyedülálló belső világot. Munkájukat az eredeti minták mellett az ősmagyar, indás motívumkincs és a népművészet is ihlette, de használnak „nemzetközi” díszítőmotívumokat is, áthatva a korszak szecessziós stílusától. E keveredés eredménye ez a sajátosan magyar szecesszió, amely markánsan különbözik a stílus nyugati képviselőitől.
Erzsébet királyné 
Zala György alkotása (1906)
Máltai Lovagrend főrangú tagjainak címerei
Kratzmann Ferenc műhelye, az Országos Üvegfestészeti Intézet készítette a szentély, és a hajó ablakait.

Mátyás király 1470-es, eredetileg a tornyon elhelyezett címere az uralkodó arcmásával, kétoldalt Székely Bertalan fekete vitézeket ábrázoló szekkóival.
Legközelebb megmászom a tornyot, addig míg képes vagyok rá, 170 lépcső!

2019. április 15., hétfő

Szószék

A Mátyás-templom szószéke, valószínű Schulek Frigyes tervei szerint készült, a szobrok Mikula Ferenc alkotásai. Körben faragott, festett mészkő szobrok. A hangvető anyaga tölgyfa, míg a Jó Pásztor alakja hársfából faragott, pácolt, aranyozott.
A lóhereíves mellvédfülkékben felváltva a négy evangelista (Máté, János, Márk, Lukács) és a négy nagy egyházatya (Szt. Ambrus, Szt Ágoston, Szt Jeromos, Szt Gergely) szobra áll.
Az ókeresztény művészet egyik legfontosabb Krisztus-jelképe a  Jó Pásztor, megmentett bárányával a vállán
A templom egyik mennyezeti festménye a négy evangélista szimbólumával. az egyház művészetben. Máté szimbóluma az angyal, Jánosé a sas, Márké a szárnyas oroszlán, Lukács szimbóluma a bika.

2019. április 14., vasárnap

Virágvasárnap

Nagyhét kezdete
Szabó Magda: Ókút

(részlet)
De a legszebb, az örök, az igazán üdvösséges, a kettőnk – apám és én – közös titkaként kedvenc ünnep mégsem a karácsony volt, hanem egy kisebb jelentőségű nap, egy másik ünnep voltaképpeni előkészítője, bevezetője, a virágvasárnap. Apám nemigen hívta ezen a néven, gyerekkoromban minden idegen szót hűségesen utána mondtam, ezt is így jegyeztem meg, ahogy ő tanította: Palmarum. Miért szerette annyira, fűződött-e ifjúságában valami különleges élmény hozzá, vagy egyszerűen csak mindig örömre kész természetét ragadtatta el, hogy olyankor többnyire már jön a tavasz, kivirítanak a kertjében ápolt virágok, illatozni kezd a föld, más lesz a napok színe, jönnek a böjti szelek, hozzák a langyos esőket, nem tudom. Mi köze volt hozzá, mit vállalt végül is a húsvét ideológiájából, sose jöttem rá, szenvedélyes, de mindig szemérmes egymáshoz ragaszkodásunk alaptörvénye volt, hogy egyikünk sem kérdezett a másiktól semmit, amiről a másik nem jelezte, hogy szívesen nyilatkoznék. Hogy protestantizmusa valami egészen specifikus, a maga gondolkodásához szabott, cseppet sem ortodox valami volt, azt lehetetlen lett volna észre nem vennem, hogy hitünk teológiai tételeit csak részben fogadta el, s bizonyos kérdésekben meglepő módosítást végzett Kálvin tanain, abból se csinált titkot. Néha már azt hiszem, a virágvasárnapban egyszerűen a nagy tablót szerette, az óriási, százszor elképzelt látomást, a Megváltót váró sokaság képét, és Krisztus nagy királyt, aki bekocog halála színhelyére, jól tudva, mi vár rá, s mi felé halad egy jámbor kis szamár hátán átvágva ugyanazon a tömegen, amely nem sok idő múlva hasonlóképpen megbámulja, és a Golgotára kíséri. A nagy király jön, hozsanna, hozsanna, zeng a kiáltás előtte-utána, zöld ágakat szeldelnek útjára, békességet hoz népe javára. Áldott, aki jött az Úrnak nevében, általa léptünk az Isten kedvébe… Ha apám énekelte, mindig láttam, amit énekelt, ott álltak azok a jeruzsálemiek az út mentén, erősen süt a nap, kiáltani szeretnék Jézusnak, milyen gyalázat, hogy nem lovat adtak alá, ez is csúfság, nálunk minden gazdának van lova, szólni kellene, nagyot sikoltani, menekülj, kedves Jézus, áldott, aki jött az Úrnak nevében, általa léptünk az Isten kedvébe, és kiáltok is belül és önmagamban, de Jézus, sajnos, nem hallja meg, csak kocog a szamarán, mi meg énekelünk, és mindenki velünk énekel, kinn az ég és a habos fellegek és a kert, amelyben kibomlottak a lombok, és már nyílik a virág. De hogy merre lehet az a Jeruzsálem? Jóval messzebb, mint a Nagyerdő, túl lehet az Pallagpusztán is.

2019. április 13., szombat

Mária-kapu

A Mátyás-templom Mária- kapuja 1370 körül épült (újabban jóval későbbi datálás is felmerült) a legértékesebb eredeti középkori emlék, amely átvészelte a török uralmat és a későbbi évszázadokat is. A templom többi részéhez hasonlóan a Mária-kapu a középkorban színesre volt festve, és Schulek is újra kifestette.
2015-ben állagvédelmi okból kiemelt középkori relief ma ugyanitt vitrinben látható, a kapuzatba kiegészített másolata került. A másolat az eredeti műalkotásról készült szilikonos öntvény, amit a restaurátorok kiegészítettek a hiányzó fejekkel, kezekkel, építészeti műformákkal. A munkájukat segítette, hogy annak idején Schulek lefotózta az akkoriban még valamivel jobb állapotú domborművet.
A dombormű témája Mária mennybevételét megelőző mozzanat, az Istenszülő „elszenderülése”: az alsó sorban a tizenkét apostol között térdel a haldokló Szűz, a felső részen pedig Krisztus látható, amint angyalok között fogadja anyja csecsemőként ábrázolt lelkét. A jelenet körül négy evangelista látható.
Gazdagon tagolt bélletein és pillérén még megtalálhatók a XIV. század kőfaragóinak céhjelei A reliefet, amelynek fejeit már a törökök leverhették, a barokk építkezések tovább pusztították. Az elfalazott, sérült alkotást Schulek kiegészítette és gazdag színezéssel látta el, amit a II. világháború utáni restaurálás során – a középkori festésnyomok jelentős részével együtt – eltüntettek. Ekkor az előcsarnok ívmezőinek Székely Bertalan festette, súlyosan sérült freskóját is levakolták, szürkeárnyalatos rekonstrukciójuk csak 2014-ben készült el.

2019. április 12., péntek

Koronás Szűz Mária

Mátyás-templom főoltára
Schulek Frigyes által tervezett oltár. A tabernákulum fölött a szintén Schulek-féle feszület, annak két oldalán Mária életének két jelenete látható: bemutatása a jeruzsálemi templomban és a Szentlélek eljövetele Pünkösdkor. Az oltár fölső részét a Nagyboldogasszony sugárkoszorúban lebegő, megkoronázott alakja uralja
II. Szilveszter pápa koronát küldött Szent Istvánnak, és ezzel létrejött a keresztény magyar állam.  2000 nyarán, az egykori koronaküldésre emlékezve, II. János Pál pápa által Rómában megáldott Szent Korona másolatát gyalogos zarándoklattal hozták hazáig, és Nagyboldogasszony ünnepén megkoronázták vele Szűz Mária főoltáron lévő szobrát.

2019. április 11., csütörtök

Szent László-kápolna

A Mátyás-templomban láthatjuk Szent László Győrben őrzött hermájának másolatát.
Szent László magyar király (ur. 1077-1095), a középkori lovagi eszményt testesítette meg, "lovagkirálynak" hívták. 18 éves országlása során kiemelkedőt alkotott a törvényhozás, az egyházszervezés és a hadászat terén.
Lotz Károly falfestményein a megelevenedő történelem és legendák világa

2019. április 9., kedd

Béla-kápolnája

A Mátyás templom egyik kápolnájában található III. Béla király (1172-96) és első felesége, Chatillon Anna sírja. 
A fehér márványból készült  "hitvesi ágy" baldachin-szerű kialakításban egy soktornyú, "királyi" várat formál. A felső félköríven aranyozott háttérrel Isten és a tizenkét apostol láthatóak. A királyi pár lábánál két kedvencük, egy-egy kutya vigyázza örök álmukat, lábuk alatt, az ágy előlapján a kettős kereszt, III. Béla címere.
A síremlék nem hétköznapi előzmények után került az egykori Koronázó Főtemplom oldalhajójába. A XIX. században derült fény arra, hogy Magyarország királyi személyiségei Szent Istvántól Szapolyai Jánosig ugyanoda, az egykori székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika altemplomába temetkeztek.
A Koronázó templom elpusztult, maradványainak feltárásakor a többszörösen kifosztott és feldúlt királysírok közül csak III. Béla és felesége Chatillon Anna földi maradványait tudták azonosítani 1848-ban. Ekkor került a királyi pár a Mátyás templom kriptájába.
Mai elhelyezésük, a díszes nyughely Ferenc József intézkedésének volt köszönhető. Ennek előzménye, hogy Ferenc József 1873-től jelentős átalakításokra adott megbízást. Schulek Frigyes vezetésével nagy mértékű újjáépítésre került sor, ami 1874-1896 között zajlott le. Ezt követően készült a síremlék és nyerte el végleges helyét. 
III. Béla lezárta az évtizedes trónviszályt, 24 éves uralkodása alatt felvirágoztatta az országot, ő honosította meg a ciszterci rendet Magyarországon, erre emlékeztet a ciszterci rend ezüst koszorúja. Ő avatta szentté példaképét I. László királyt.

2019. április 8., hétfő

Szent Imre-kápolna

A Mátyás-templom Szent Imre kápolnája. Gróf Zichy család által építtetett és patronált barokk kápolnát Schulek Frigyes a XIX. század végén neogót stílusban építette újjá.
Védőszentje Szent Imre herceg (1007–1031), Szent István király gyermeke
Imre szobra az oltár közepén áll atyja, Szent István király és nevelője, Szent Gellért püspök társaságában
A kápolna ékessége a Zichy Mihály festményeivel díszített szárnyasoltár, amely akvarell-táblaképeivel a tiszta ifjúság védőszentjeként tisztelt herceg életét eleveníti meg: az első a születését, a második a Boldog Mórnak adott hét csók Szent Márton-hegyi (Pannonhalma) jelenetét, a harmadik Imre, az első magyar bencés diák tanulmányait a tudós szerzetesek között, az utolsó pedig ravatalát, amelynél szülei utolsó fiúgyermekük halálát siratják.
Az oltár fölött itt is a Magyarok Nagyasszonyának szobra áll, fején a Szent Koronával, arra utalva, hogy Imre halála után Szent István király Szűz Máriára hagyta hazánkat örökségül.
A hét csók történetét nem ismertem, itt olvastam utána: https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-mor-emleknapja

2019. április 7., vasárnap

Loretói-kápolna

A Mátyás-templomban, a felújítás vége felé jártam 2013-ban. 
http://nora-bora-nora.blogspot.com/2013/06/nagyboldogasszony-templom.html
Most megint körbenéztem és egy kicsit elmélyedtem a részletekben.
A templom egyik legendája a Mária-szobor csodatétele, mely a Loretói-kápolnában áll.
1515-ben II. Ulászló király Mária-szobrot ajándékozott a főtemplomnak annak emlékére, hogy egy ellene elkövetett merényletben sértetlen maradt. Amikor a törökök birtokba vették és mecsetté alakították át az épületet, ezt a kegytárgyat nem pusztították el, csupán befalazták. 1686-ban,  Buda visszafoglalásáért vívott csatában egy robbantás következtében ledőlt a fal, és egyszerre előbukkant a több mint száz évre száműzött szobor, a „mecsetben” imádkozó törökök nagy riadalmára. Az eset a Magyarok Nagyasszonyának csodatételeként híresült el, aki megszabadította népét a rabigától. A diadalmas Mária-szobrot hálaadó körmenetben hordozták végig Buda utcáin. Valószínű, hogy ez a szobor ami most látható nem az eredeti Mária-szobor.
A templombelsőt Székely Bertalan és Lotz Károly falfestményei díszítik, közöttük megtaláltam a fenti legenda ábrázolását is. A Loretói-kápolna oltárképeit Aggházy Gyula festette

Izgatott, hogy vajon honnan ered a Loretói-kápolna elnevezés, így olvasgattam róla. 
Loretó egy kisváros Közép-Olaszország keleti részén. Maga a kegyhely egy kis, egyszerű, terméskő házikó (a Santa Casa), amely – a 14. században kelt legenda szerint – eredetileg a Szentföldön állt; ez volt a Szent Család otthona. Amikor a keresztesek kiszorultak Palesztinából, a házat angyalok fölemelték és áttelepítették először a dalmáciai Tersattóba, majd egy Recanati melletti babérligetbe, végül a jelenlegi helyére. A házikó fölé a 15-16 században emeltek bazilikát. A Santa Casát kápolnává alakították. A házikóban álló, fekete Madonna-szobrot állítólag Lukács evangélista faragta, cédrusfából. Olaszország leghíresebb búcsújáró helye.
Persze ennek a legendának is meglett a valóságalapja, mikor egy vatikáni levéltárban fellelt iratból kiderült, hogy egy bizánci származású, Angeli nevezetű (olaszul angyalokat jelent) nemes rakta hajóra és menekítette meg az épületet.