Kecskeméti híresség

Katona József (1791-1830) is Kecskeméten született és élt. Tudtad, hogy 38 évesen a mai Városháza előtt szívrohamban halt meg? Szobrát, mely a színház előtt áll, Vígh Tamás szobrászművész készítette 1962-ben.

A Katona József Színházat a bécsi Fellner és Helmer tervezte, amit a millenniumi ünnepségekhez kapcsolódóan avattak fel. Avatásán Ferenc József és felesége Sissy királyné is rész vett.

Eklektikus stílusú, neobarokk díszítőelemekkel, melyek nagyrészt Hausbeitner Henrik osztrák szobrász munkái.

Előtte van a Szentháromság-obeliszk, melyről az előző bejegyzésben írtam

Hátul  nagy volt a káosz, talán színpadot rendeztek, oldalt színész palánták tartottak egy kis szünetet. Szívesen megnéztem volna belülről is, persze egy előadás keretében lett volna az igazi.

Szentekkel körülvéve

Az 1739–40-es pestisjárványban a város mintegy harmada halt meg, ennek emlékére emelték a kecskeméti Szentháromság-szobrot.

A Szentháromság-oszlop a 18. század jellegzetes közép-európai műfaja volt a hasonló jellegű Mária-oszlopokkal egyetemben. A kecskeméti homokkőből faragott (és eredetileg valószínűleg teljesen festett és aranyozott) szobor tervezője és kivitelezője a piaristáknál is dolgozó Conti Lipót Antal, azaz Leopoldo Antonio Conti, aki az itáliai Luganóból származó és Sopronban letelepedett apja után már pesti polgár volt. Oszlopfőjén a Szentháromság szoborcsoportja látható. A felhők mögé bújt puttószerű angyalkákkal kísért oszlop közepén, a Szeplőtelen Szűz eltapossa a gonoszt, a földgolyóra tekeredő kísértés kígyóját.

Alatta Szent István király. A párkányzaton Szent István mellett Szent Sebestyén és Szent Rókus kap kiemelt szerepet, Assisi Szent Ferenc szobra valószínűleg a közeli ferences kolostornak köszönheti a helyét. 

Kíváncsi voltam ki ez a nyilakkal telelőtt testű szent. Ő Szent Sebestyén. Diocletianus császár  megköveztette és katonáival rányilaztatott, s telelövöldözték nyílvesszőkkel. A katonák azt hitték, Sebestyén meghalt, sorsára hagyták. A testet Iréne (akit szintén szentként tisztelnek ma) vette magához hogy eltemesse, mikor felfedezte, hogy Sebestyén még mindig életben van, házába fogadta és meggyógyította.

Palermói Szent Rozália, akit az oltárasztal alatt úgy jelenített meg a szobrász, ahogy a szentet az 1624-es pestisjárvány idején megtalálták Monte Pellegrino barlangjában, több évszázada a földön fekve, mégis romlatlan testtel, jobb kezében feszülettel.

A belső kovácsoltvas kapuzat (Vég János, 1800) két oldalán Szent Péter és Szent Pál apostolfejedelmek állnak, a katolikus egyház szerepét hangsúlyozandó. Majd a színház irányában Szent Imre herceg látható

Ezután következnek a szentek egymás után, a korszakban rendkívül népszerű Nepomuki Szent János (többek között a haldoklók patrónusa) és a tűzvésztől és az árvíztől óvó Szent Flórián,

A pestis ellen szintén védelmet nyújtó jezsuita Xavéri Szent Ferenc és a ferences Padovai Szent Antal.

Legvégül Keresztelő Szent János teveszőr ruhában, újra figyelmeztetve a „fekete halál” után a keresztségből fakadó újjászületés, feltámadás lehetőségére.

Rajongok ezekért a barokk homokkő szobrokért, ez a kecskeméti talán az egyik legszebb, amit láttam. Ennyi szépség után még mindig van kecskeméti látnivaló a tarsolyomban. :))

Nagytemplom

Nagytemplom, nemcsak Debrecenben, hanem Kecskeméten is van, igaz ez római katolikus, copf (klasszicizáló késő barokk) stílusban épült 1774-1799 között, Osvald Gábor, piarista szerzetes tervei szerint. Óraszerkezete  az ország egyik legrégebbi ma is működő órája, s egyben Magyarország legnagyobb számlapú toronyórája. Csodálatos kilátás lehet a tűzfigyelő erkélyéről, de sajnos most felújítás alatt állt az egész templom. Így az Alföld közepén nem tudtam sehová se felmászni.... :)))

Belseje monumentális, 22 000 m³ légterű, 6 oldalkápolnával szegélyezett, késő barokk stílusú, meglehetősen gazdagon díszített tér.

A főoltárkép a templom titulusát, Krisztus mennybemenetelét ábrázolja, felette a freskón az áldást osztó Atyaisten. A középső freskó a város védőszentjét, Szent Miklóst ábrázolja jellegzetes pásztorbotjával, amint egy öreg pásztor kecskegidát ajánl fel neki. Fölöttük Kecskemét címere látható, melyet egy angyal tart. A szentély felőli kupolafreskó 14 méter átmérőjű, magyar szenteket, királyokat, boldoggá avatottakat ábrázol, amint Máriának, Magyarok Nagyasszonyának hódolnak.

Oldalsó oltárképek közül ezen  akadt meg a szemem, Szűz Mária kecskeméti látogatása (barackvirágos Mária)

 Orgonahangversenyek helyszíne

Itt pedig a főtér bronzmakettje, ahol az eddigi épületeket is felismerhetitek, Városháza, Nagytemplom, Szent Miklós templom és a Református templom a tér közepén, vakok számára is tapinthatóan. (Lakatos Pál Sándor  munkája 2006.)

Fülbemászó

https://www.youtube.com/watch?v=7JS2FcNTMg8

Boldog gyereknapot az én Drágáimnak! :D

 

Dacos gondolkodó

Monumentális Kossuth szobor Kecskemét főterén, egy különös figurával. 1906-ban avatták fel

Az elszánt tekintetű férfialak, dacosan ül, kiegyenesített kaszát tartva kezében, az elveihez szigorúan ragaszkodó parasztembert szimbolizálva. Az alkotó valami egyedit szeretett volna a jövő nemzedék számár hagyni, így Kossuth mellett megjelenik a felkelő alakja is, akit a legenda szerint Kacsóh Pongrác zeneszerzőről formázott meg.

Eredetileg  a szoborbizottság Fadrusz Jánost kérte fel az alkotás kivitelezésére, de sajnálatos módon a művész a megkeresése után pár nappal elhunyt. A szomorú eset után a bizottság Telcs Ede szobrászművészt választotta a munkára.

A talapzatot Tőry Emil építész tervezte, rajta a francia forradalom jelszavai olvashatók: Szabadság, Egyenlőség, Testvériség.

Ahol Jókai is tanult

Előzőleg írtam a református templomról, és nem messze tőle található a kecskeméti Református Újkollégium. Szecessziós épületét Mende Valér tervei alapján építették 1911- 1913 között.

Kialakításánál német, angol és a finn szecesszió hatásai érvényesülnek. Aranyosmaróti piros cseréppel fedett huszártornyán óra jelzi az idő múlását.

 A főhomlokzat két sarka bástya jellegű

Az Újkollégiumban ma a Református Kollégium, Általános Iskola és Gimnázium, valamint a Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtára működik. A kommunizmus idején kényszerszünetre ítéltetett Kecskeméti Református Kollégium 1990-ben indult újra.

A magasföldszint előcsarnokában Ferenczy István márvány görög művészetet idéző domborműve látható, a Szánthó család síremlékére készült.

A gimnázium és főiskola számára 1830-ban építették az Ókollégiumot, klasszicista stílusban. Kissé hányattatott sora volt. Az iskolát 1835-ben líceumi rangra emelték, 1841-től főiskolaként szerepel. A szabadságharc után algimnáziummá süllyedt. Jogakadémiai státuszt 1860-ban kapott, 6 év múlva 4 évfolyamossá szervezték. 1924-ben egyetemes református jogakadémia lett, 1949-ben megszüntették. Az épületben ma a Károli Gáspár Református Egyetem Állam és Jogtudományi Kara működik.

Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Múzeuma is az épületben található

 Kutas László szobrászművész Kálvin János bronz mellszobra (2009)

Nem volt szerencsém a református látnivalókkal a városban, pedig az emberek nagyon kedvesek voltak és mindent megtettek, hogy belül is megnézhessem az épületeket. A templomnál a kis egyházi boltban az eladó felhívta a templom őrzőjét, de nem vette fel a telefont. A Kollégium díszteremében éppen előadás volt, így nem láthattam Róth Manó (Róth Miksa testvére) ólom ablaküvegeit, mondták, hogy nyolcig nyitva vannak, jöjjek vissza később, de mi akkor már hazafelé tartottunk.

Áldás békesség!

Kecskemét főterén, majdnem az összes felekezet temploma jelen van. Körbesétáltam a református templomot is, ami szintén romantikus volt, a keskeny boltíves ablakoknak és a ráfutott repkénynek köszönhetően. Mint  írtam, a Szent Miklós-templomot 1540-től 1564-ig a katolikusok és a reformátusok közösen használták, de egy megállapodás szerint a kálvinistáknak végül ki kellett költözniük.

Ezután először egy fatemplomot emeltek, amely a 1678-ban tűzvész martaléka lett. Majd küldöttséget menesztettek Konstantinápolyba, ugyanis a török hódoltság területén nem engedélyezték a kőtemplomok építését. Végül, egyedülálló módon, a kecskeméti gyülekezetnek sikerült a török szultánnal megegyeznie, de ez a helyieknek 669 aranyába került.

Az építkezés 1680-ban kezdődött, és négy év múlva már fel is szentelhették a templomot. 

Sajnos zárva volt, belül nem nézhettem meg. Kérdezősködtem az egyházi boltjukban is, nem tudták miért nincs nyitva. Szeretem a református köszöntést, ahogy fogadtak mindenütt... " Áldás békesség" és tényleg éreztem a szívemben az áldást és békességet....................

Állítólag a belső tér gazdagon volt díszítve, de a későbbi átalakítások során lemeszelték. Az épület kezdetben gót és késői reneszánsz stílusjegyeket viselt, de mikor a 18. század végén kéthajóssá bővítették, a tornyát már barokk stílusban magasították meg, 53 méteres magasságig. 1911-ben súlyos földrengés rongálta meg a város sok épületét, köztük ezt templomot is.

 

A templomhoz reneszánsz jellegű bazársor kapcsolódik. 1877-78-ban Pártus Gyula tervei alapján, a református egyház építtette. A II. világháborút követően államosítások sora kezdődött, mely a bazársort sem kímélte. 

A magánkereskedők üzletei állami kézbe kerültek, azokat összevonták, a helyiségeket átalakították, itt nyílt meg az első Állami Áruház. Sajnos jelenleg is bérlőkre vár nagy része, az elhagyatottság látszik rajta.... :((

 Békesség néktek!

Folyt.köv......