170 méter magasan

Füzéri vár

Meghódítottunk egy újabb középkori várat. XIII. században épült, egy vulkáni kúp tetején, a legkorábbi várunk egyike, már a tatárjárás előtt is állt.

Birtokolta az Aba nemzetség, II. András, IV. Béla és lánya, Anjou királyok abaúji ispánjai, Perényiek, Báthoryak, Nádasdyak nemzedékeken keresztül.

Az 1500-as években átépítették, előbb egy olasz majd egy kassai építőmester irányításával.
A koronát is őrizték itt, 1526-ban, egy évig, Szapolyai János koronázása után, Perényi Péter koronaőr nem Visegrádra, hanem a füzéri várba hozta a koronát.

Változatos terep a felfelé vezető, néhol igencsak meredek úton.

A Wesselényi-összeesküvés után 1670-ben lefoglalták a füzéri javakat, a királyi kincstár kezelésébe került. Ettől kezdve megszűnt minden szerepe, a császári katonaság 1676-ban lakhatatlanná tette és elhagyta a várat. A környék lakossága kőbányaként használta és elhordták a köveket.

Visszanézve, a kocsi a kis tisztáson maradt

1686-tól az uradalmat a romokkal együtt a Károlyi család birtokolta, 1934-36-ban kisebb állagmegóvás volt.

Inkább a túra és a látvány miatt éri meg most idelátogatni, de ha kész lesz a rekonstrukció a vár lesz a hegymászás jutalma :))

Jelenleg európai uniós támogatással rekonstrukciót végeznek, melynek során részlegesen helyreállítják a felső-várat, valamint megújul a palotaszárny, a várkápolna és az alsó bástya. A vár védőinek és lakóinak mindennapjait mutatják majd be.

Ilyen volt.....

Ilyen lesz és volt 1676-ban

Hát ez épp elég ok a visszatéréshez :))

Zemplén csücskében

Károlyi-kastély a Zempléni hegység csücskében Füzérradványon. Károlyi-család vadászkastélyaként, uradalmi gazdasági központjaként működött. A kocsit letéve egy erdei úton indultunk a kastély felé, majd ez a látvány fogadott bennünket
(Érdekesség, hogy férjem egyik idős kollégája, anno itt volt gazdatiszt)

1843-ban Károlyi Ede örökölte a birtokot, aki nagyszabású átépítésbe kezdett, Ybl Miklós tervei alapján, miután nőül vette gróf Korniss Klarisszát. (Mint megtudtuk ez egy másik ága a baloldali Károlyi Mihálynak)

 

 A korona 11 ága a grófi rangot jelenti (9-báró, 11-gróf, 13-herceg)

 „Nem szeretem az arisztokrata kifejezést, mert én inkább, mint nemes szeretnék gondolkodni és a nemességnek a szellemiségét szeretném még, hogyha tudom, átadni azoknak, akik ebben hisznek..." (Nagykároly Károlyi László)

Gróf Károlyi László, ma is élő leszármazott, a Fóti birtokán él (1931-)

Károlyi Ede halálát követően 1879-ben fia, László örökölte a kastélyt, aki feleségével, gróf Apponyi Franciskával a kastély belső tereinek átalakításába kezdtek. Bécsből, Firenzéből, Velencéből híres régiségkereskedőitől reneszánsz bútorokat, textíliákat, művészien faragott kőfaragványokat, ajtó- és kandalló kereteket, domborműveket hozattak Az építészeti terveket Albert Pio milánói születésű bécsi építész készítette 1907 körül.

Márvány folyosó

 Nagyszalon - vörösmárvány oszlopokkal

Ebédlő

 Hollóházi vadász étkészlettel terítve

 Különleges faragott párkányú kandalló, minden teremben egy remekmű. Gróf Károlyi István trófeái

gróf Károlyi István                          gróf Apponyi Franciska

Egy újabb híres asztal. Ezen írták alá a Szatmári-békét, a Rákóczi szabadságharcot lezáró békeszerződést (1711.) Szatmárnémetiben a Vécsey-palotában. Ettől kezdve élt Rákóczi száműzetésben. Sátoraljaújhelyen a kórház pincéjében találtak rá a nevezetes asztalra.

 Márvány fürdőszoba, mögötte az árnyékszék

Károlyi László fiának, Istvánnak (1898-1967) felesége, Windischgrätz Mária Magdolna luxusszállónak alakíttatta át, amely 1938 májusában nyílt meg, és több évig sikeresen működött.

A szálló vendége volt többek között Karády Katalin, Jávor Pál is.

Szálló idejéből megmaradt bárpult

A kastélyt 1945-ben államosították, de Károlyi István ellenállási érdemeire való tekintettel visszakapta a család több generáción keresztül épített otthonát. 1948-ban ismét elvették és Gyermekszanatóriumot, majd TBC szanatóriumot hozták létre benne. Jelenleg a Forster Központ - a kulturális örökség védelméért felelős központi hivatal - szárnyai alá került a kastély. Most kb. 15%-a látogatható. Az alábbi képen is látszik, hogy milyen állapotban volt az épület, és még mennyi felújítandó rész van.

Károlyi-kastélypark

Országos természetvédelmi védettség alatt álló 100 hektáros történeti park. Nyári lakhelyül szolgáló pavilonok, szállásként szolgálnak.

400 éves óriás platán, talán a legidősebb fánk. Átölelni nem tudtuk, de megölelgettük :))

Rákóczi-vár

Sárospatakról elsőként mindenkinek ez a gyönyörű vár jut eszébe, ahol régebben már én is jártam, de most ismét lenyűgözött. Már teljesen elhalványult emlékeimben, pedig az ötszázas hátulján is ez látható.

Vörös-torony

A várkastély magva, ötszintes, négyzetes alapú.  

(Nevét a tetőzetet fedő vörös zsindelyről kapta)

Csak csoportosan látogatható kb. óránként. Így ezt nem tudtam megnézni, mert nem akartam annyit várakoztatni a férjem, csak a Rákóczi kiállítást futottam végig :((

1534-42 között Perényi Péter építtette.
1573-ban százezer aranyért vette zálogba a Dobó család.
Majd Bocskai István hajdúkatonái strázsálták.
1616-ban Lorántffy Zsuzsanna hozományaként lett Rákóczi birtok. Férjével I. Rákóczi Györggyel nagy átépítéseket végeztek.
1620-ban még ágyúöntő műhelyt is létesített.
1639-ben felrobbant a Vörös-toronyban őrzött lőpor
1670-ben Sárospatakon robbant ki a Wesselényi-összeesküvés, így a vár császári kézre került. Ettől kezdve váltakozva császári és Rákócziak kezében volt a vár.
1703-ban tűzvész pusztította. 
Az 1708-as országgyűlést is itt tartották, ahol örökös szabadságot ígértek a végig kitartó katonáknak. A Rákóczi szabadságharc leverése után, Trautsohn, Bretzenheim, Windisch-grätz családok tulajdona lett, akik a várkastélyt 18-19 században erősen átépítették.

                                       

Várkastély, az egykori belső vár

Rákóczi kiállítás van benne. Itt található az a híres asztal, amelyen aláírták a fent említett örökös szabadságjogot. Nagyon szépek azok a faragások, amelyeket II. Rákóczi Ferenc rodostói száműzetése alatt készített.

Ízelítő kőtárból

Lorántffy-loggia

II. Rákóczi Ferenc telepítette le a trinitárius szerzeteseket. (Fogolykiváltó rend, a fogságba esett keresztények kiszabadításáért fáradoztak) Ez az épület a kolostoruk a várudvaron. (Múzsák temploma) Jelenleg kiállítások tekinthetők meg benne.

Bodrog partja, a külső várfal maradványaival, hangulatos sétánnyal, szabadtéri színpaddal, háttérben a Vörös-toronnyal

Nagy bánatomra a belső rész fotózása, csak 2.500 forintos fotójeggyel lehetséges. Ha a Vörös-toronyba is bemehettem volna, talán áldoztam volna rá. Így maradnak a külső képek.

Meg egy Rákóczi családfa, tanulmányozásra, a jobb eligazodás végett.

II. Rákóczi Ferenc lovasszobra  a várkertben

(Somogyi József 1986)

 

Szegényeknek hű gyámola

Sárospatakon szálltunk meg, remek helyen, a vár mellett. Így késő délután tettünk is egy sétát. Rögtön a Szent Erzsébet úton találtuk magunkat.
Árpád-házi Szent Erzsébet, Sárospatakon született 1207-ben, II. András és Gertrudisz királyné lányaként. IV. Lajos felesége lett. Rövid élete volt, 24 évet élt.

Szent Erzsébet templom

Árpád-házi királyok idejében épült.(XII.század) Többször átépítették. 1526-os, mohácsi vész után, a vár védőbástyája volt. A törvények értelmében a jobbágyoknak azt a vallást kellett követniük, amit a vár ura. Így hol református, hol katolikus volt. A Wesselényi összeesküvés után a vár német zsoldosok kezére került, így istállóként és raktárként használták a templomot. A kriptát kirabolták, 1681-ben Thököly vetett véget a megszállásnak. 1685-től jezsuitáké lett. Rákóczi száműzte őket 1707-ben. Ide temetkeztek a vár gazdái. 1737-ben leégett.

Szeplőtelen fogantatást ábrázoló fa oltár, márványt utánzó festéssel. A miséző asztal II. Rákóczi Ferenc tárgyaló asztala. (Ezen a vidéken úgy látszik a híres asztalokból nincs hiány, még két másik helyen is találkoztunk valami fontos eseményhez köthető asztallal) Itt őrzik Erzsébet ereklyéit is.

 A kriptában van eltemetve Lórántffy Zsuzsanna és fia II. Rákóczi György

Körben a falakon a XII. századi templom maradványai láthatóak. Sajnos teljes mértékben nem tudtuk bejárni, mert éppen szertartás volt.

A Bazilika előtt Varga Imre szobra, Szent Erzsébet és férje IV. Lajos többször lóháton tette meg az utat, Türingia Wartburg vára és Sárospatak között. A szobor indulásuk pillanatát örökíti meg.
Árpád-házi Szent Erzsébet szentté avatását minden éven Pünkösdkor ünnepli szülővárosa.

 

Az egykori királynéi udvarház helyén álló Szent Erzsébet Ház 2007-ben nyílt meg

Itt született Szent Erzsébet. Egyháztörténeti kiállítás helyszíne.

A kassai polgárok Szent Erzsébet tiszteletére emelték a Kárpát-medence legjelentősebb gótikus templomát. A két kultuszhelyet 2011 óta gyalogos zarándokút köti össze. Sárospatakról indulva Bodrogolaszi – Komlóska – Erdőhorváti – Regéc – Telkibánya – Hollóháza – Füzér érintésével az országhatáron átlépve, Alsómislyén és Koksóbaksán keresztül érkeznek a kassai dómhoz..

Mesés hétvége

Így indult a péntek lufikkal, aztán irány Zemplén, túra, hegyek, erdők, várak, kastélyok......sok,sok látnivaló, kis izomláz, rengeteg élmény.....

 3x3 U18-as kosárlabda vb a főtéren

 Flashmob :))