A Lotz-teremben kávéztunk, az Andrássy út 39. szám alatt, melyre pesti barátaink hívták fel figyelmünket.
A Terézvárosi Kaszinó 1885-ben épült Petschacher Gusztáv tervei alapján, a
környék jómódú polgárainak találkozóhelye volt.
A textilgyáros Goldberger Sámuel 1908-ban vásárolta meg a
kaszinó épületét, és a következő évben Sziklai Zsigmond tervei szerint
megkezdődött a Párisi Nagy Áruház építése.
Az
áruház 1911-ben nyílt meg. A
hétemeletes, szecessziós stílusú épület messze kiemelkedett az Andrássy
út egységes eklektikus házai közül. A döbbenetes méretű, fedett,
márványoszlopos hall, amely négyemeletnyi magasságig körülfogta az
összes áruosztályt, az aranyozott lépcsőfeljárók, a Zsolnay
díszítőelemek, Róth Miksa üvegablakai és az üvegfalú, tükrös felvonók
azonnal elkápráztatták a belépőket.
Az épület teteje is nyitva állt
a látogatók számára, telente a tetőteraszon létesített jégpálya várta a
korcsolyázni szeretőket. Az intézmény 5-600 alkalmazottat foglalkoztatott. A Párisi Nagy Áruház a világszínvonalat hozta el
Magyarországra.
Az
áruház fejlődésének az I. világháború vetett véget. Az egyes osztályait
önálló kereskedőknek adták ki. Dömpingáraival a kispénzű vásárlók
lehetőleg minél szélesebb körét célozta meg.
A
II. világháború során a Goldberger család tagjainak többsége
Portugáliába menekült. A magára hagyott épület szerencsésen átvészelte a
nagy világégést, de a háború utáni államosítást már nem tudta
elkerülni. Több mint tíz éven keresztül könyvraktárként használták. Az 1956-os forradalom után Divatcsarnokként funkcionált, egészen 1999-ig, amikor újra
bezárták.
Hosszú ideig nem volt gazdája, és állapota évről évre egyre
súlyosabb lett. Az ingatlant végül is 2005-ben a luxemburgi székhelyű
Orco Property Group vásárolta meg. Az Orco kezdetben luxusáruházat
szeretett volna itt nyitni. A tervet később pénzügyi
problémák miatt elvetették, és egy bolttal és kávéházzal kombinált
irodaház terve született meg Tiba János építész által.
Az
épület felújítását alapos művészettörténeti kutatás előzte meg. Helyreálltak az épület arányai, és kisebb változtatásokat leszámítva olyan lett az
épület, amilyen 100 évvel ezelőtt volt. Az első bérlője, az
Alexandra Könyvesház 2009-ben nyitotta meg kapuit a
nagyközönség előtt.
A földszinti könyváruházból az emeletre mozgólépcső vezet, az egykori Terézvárosi Kaszinó
báltermébe, a híres Lotz-terembe.
A
bálterem, mennyezetfreskóinak alkotója után a Lotz-terem nevet
viseli.
Dúsan aranyozott négyszögletes keretben Budapest
székesfőváros allegorikus kompozíciója látható. A kép középpontját a Patrona Hungariae
alakja foglalja el, akit a művészet, az ipar, a kereskedelem, a bőség és
hírnév allegorikus figurái vesznek körül. A szárnyas géniuszok Lotz freskóművészetének jellegzetes motívumait
képviselik.
