Tízparancsolat
A szobrot Takács Tamás és Bojtor Emese lelkipásztorok ajándékozták 2007-ben.
Hófehérre meszelt, boltíves falak, klasszicista stílus. Engem legalább annyira lenyűgöz ez az egyszerűség, mint a díszes katolikus templomaink. A bejárat mellett egy Nagy-Magyarország térkép, apró kis gombostűkkel jelzik hogy honnan látogattak már ide. Kár, hogy nem fotóztam közelebbről, rengeteg volt már beleszúrva. Még rá is csodálkoztam....Tőlünk is megkérdezték, hogy honnan jöttünk, már értem miért.
Pácolt puhafa karzat
Vörösmárvány úrasztal, oszlopos korláttal körülvéve
A kis keresztelő medence hímzett terítővel lefedve, szintén vörösmárvány
Szószék (1814) diófából, terítője 1937-ből, elején a hajdú-címer
Hátul a Mózes-szék, külön említésre méltó a berendezések közül (1816) >>> itt olvashattok róla általánosságban (nekem újdonság volt).
Orgona (1906)
copf díszítésű faborítással
A református templomot egykor sarokbástyákkal védhetőbbé tett erődfal
vette körül. Az egyik sarokbástyát a földben lévő maradványok
felhasználásával rekonstruálták.
A hely szomorú
nevezetessége, hogy 1660-ban itt, az
erődített templom területén védekezett a hajdúváros elszánt lakossága a
török ellen. Szejdi budai basa rettenetes bosszút állt, csapatai
lemészárolták az ott rekedteket. Az eseményt az erődfalon elhelyezett
emléktábla örökíti meg.
Harsányi Bálint huszárkapitány emlékoszlopa Seregi József (1984)
Harsányi Bálint 1820-ban született Hajdúszoboszlón. A Császári és királyi huszárezred 2.
századában szolgált, Galíciában. Itt értesültek a készülő 1848-as
forradalomról és kezdeményezésére 131 bajtársával elhagyták ezredüket és hazaszöktek, a haza és a forradalom védelmére. Az 1849-es tavaszi
hadjáratban, már mint huszárkapitány vezette seregét. A rákosmezei
csatában halt hősi halált. A Szókimondó szerint téves a felirat a szobron, mert nem a Magyar Nemzetgyűlés hívta őket haza.
I. Világháborús emlékmű (Somogyi Sándor 1927) 1051 hősi halott nevével. Az emlékmű avatására meghívták Horthy Miklóst, Magyarország kormányzóját, az ekkortájt feltört gyógyvíz és gáz hasznosításának megvalósítása óriási anyagi gondokat okozott, így a kormányzótól pénzügyi segítséget reméltek.
Büszkén írom, hogy Gönczy Pál, egyik távoli ősöm, anyai Nagymamám révén. >>>> Itt olvashattok róla bővebben. Szobra Somogyi Sándor (1910) alkotása. Nem is tudtam, hogy az iskolában emlékszobája is van?!
A templom mögötti iskolát Bisothka István debreceni építész tervezte (1911). A volt református fiú iskolát államosították 1848-ban, majd 1975-ben vette fel Gönczy Pál nevét.
Gábor Magda - Lány álarccal (1968)
Eredetileg a Művelődési Ház előtt állították fel. Rongálását követő restaurálás után került az iskola előtti parkba.