Zenei csemege

Kodály Kórus hangversenyén voltunk

„Debrecen dolga: nemcsak a saját zeneéletét fejleszteni, 

hanem a környékre kisugárzó működéssel hangzó életre bírni a néma berkeket.” 

Kodály Zoltán

Kodály Filharmónia

Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus tagjai

Ennivaló muzsika címmel került megrendezésre a Kodály Kórus hangversenye a Kölcsey Központ báltermében. A kórusirodalom gasztronómiához kapcsolódó nyalánkságaiból válogatták össze a műveket.
Zongorán kísért, Anducska Katalin
A következő zeneszerzők alkotásai hangzottak el: Orlano Gibbons, Clément Jannequin, Georges Bizet, Leonard Bernstein, Jean Françaix, Ralph Vaughan Williams, Gioachino Rossini, Paul Hindemith, Giuseppe Verdi, Jaakko Mäntyjärvi, Selmeczi György

Vezényelt Szabó Sipos Máté, aki a kórusművek között olyan átéléssel mesélt, a dalokról, zeneszerzőkről, receptekről, hogy összefutott a nyál a szánkban.... :) Ahogy mondta, az evés-ivás évszázadok óta szoros kapcsolatban áll az énekléssel, tánccal, muzsikával. A piaci árusok kiáltozását már a reneszánszban dalba foglalták éppúgy, minta víg lakomákat, a jó borokat, tósztokat, vagy a jeles étkeket. Ínyenc zeneszerzőkről is sokat hallhatunk – elég csak Rossinira gondolni, aki képes volt egy libamájért lekésni a saját előadását –, azonban elhangzottak itt énekelt receptek is. Ki hitte volna, hogy a zeneszerzők még ezeket is megzenésítették!

Tahóczki Péter – bármenedzser (IKON Debrecen) közben elkészítette a színpadon a kórus mellett a krampampuli itókát, melynek szerencsére volt alkoholmentes változata is. A koncert végén  megkóstolhattuk. Ízlett, finom fűszeres, aszalt gyümölcsös ital volt.

"A krampampuli cukorral kevert, fűszerezett alkoholos ital, melyet fogyasztás előtt rövid időre meggyújtanak. Magyararország számos területén a forralt bort is krampampulinak hívják. 
Krampampuli receptje
Tálaláskor öblös, tűzálló tálat állítunk az asztal közepére, s a vagdalt fügét, magjától megfosztott datolyát, mazsolát, malagaszőlőt, cukrozott narancshéjat, dióval bélelt aszalt szilvát, darabokra tördelt szentjánoskenyeret rakunk bele.
A tál tetejére vasrostélyt helyezünk, erre pedig egy kiló, nagyobb darabokra tört és narancshéjon kissé ledörzsölt süvegcukrot.
A cukrot megöntözzük fél liter cukornádrummal.
Meggyújtjuk, s türelemmel figyeljük, amíg a lángoló szesz kiég és a felolvadt cukor a tálba csepeg.
Mikor ez befejeződött, utána öntünk két liter jó, forralt fűszeres (fahéj, citromhéj, szegfűszeg) fehér bort, 1 liter forró teát, 2 citrom és 2 narancs levét.
Pár percig állni hagyjuk, jól megkeverjük, s azután puncspoharakba szűrjük a párolgó italt.

 A bálterem, előadás után, csak a hátsó sorokban volt egy pár üres hely

 Kölcsey Központ szép körfolyosója

 Kölcsey Ferenc szobra, alkotója Török Richárd, 2006-ban öntötték bronzba

„Őseink országot és szabadságot szereztek és hagytak nekünk; illő, hogy mi is szerezzünk, mi is hagyjunk valamit maradékainknak.” (Kölcsey Ferenc: Játékszín, 1827.)