Nem kellett szólni, hogy figyeljenek, kíváncsian néztek ránk.
Egy kicsit tartottam tőlük, a kutyus pillanatok alatt elterelte őket a
lucerna földünkről. Rohanva megindultak felénk, én is rohantam sikítva a
kocsi felé. A pásztor szólt a kutyusnak, azonnal megállt, a marhák is
tovább legelésztek, én is megnyugodtam. A kocsi védelmében
továbbkattintgattam a gépem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése