Szent István bölcsője

Szerencsénk volt, még épp elértük az utolsó 5 órakor induló tárlatot az Esztergomi Várban. Hárman alkottuk a csoportot.
Géza fejedelem kezdett itt palotát építeni a 10. században. Fia, István király, itt született, keresztelkedett és itt koronázták meg. A 11. században Esztergom a magyar királyság fővárosa volt, ezért nevezik Magyarország bölcsőjének is.

A mai várat III. Béla emeltette. 13. században az egész várhegyet az esztergomi érsek birtokolta. Anjou Károly uralkodása alatt indult virágzásnak.

I. Szulejmán török szultán 1543-ban elfoglalta a várat. 1594-es ostrománál esett el Balassi Bálint, a korszak legnagyobb reneszánsz költője. Majd sikerült visszafoglalni, de újból török kézre került, Sobieski János lengyel király 1683-ban történt felszabadításáig.

Török kori sírkövek

Belépés a várkápolnába, gyönyörű rózsaablakkal. Sajnos itt sem lehetett fotózni.

 A vár makettjei

Vitéz János esztergomi érsek dolgozószobája, Studioló. A falat a négy erény 15. századi freskója díszíti, melyből a Mértékletesség nevezetűt Sandro Botticelli alkotásának tartják. Restaurálásuk jelenleg is folyik, fátyolfólián keresztül megnézhettük őket, de sajnos fotózni nem lehetett....na itt az ok a visszatérésre...talán két év múlva kész lesz.

 Kép forrása: Artmagazin

A négy sarkalatos erény: 1. Bölcsesség (Prudentia) könyvvel és kígyóval 2. Mértékletesség (Temperantia) vizes korsókkal, 3. Bátorság (Fortitudo)buzogánnyal és oszloppal 4. Igazságosság. (Justitia) mérleggel és karddal

Itt olvashatsz róla, nagyon érdekes........Boticelli freskók

Kilátás a Fehér toronyból 

Bazilika előtti Sötétkapu, mely a várhegy alatt épült alagút, a kanonoki házak és papnevelde közötti gyors megközelítést szolgálta. Az 1956-os esztergomi események fő helyszíne.

Előtte a Prímás pincerendszerben Bormúzeum található, még az 1800-as években alakították ki, a borok tárolásához. Innen lifttel lehet feljutni a Bazilikához