"Ki minek gondol, az vagyok annak......"

A napokban kezembe került egy írás, amelyben egy rokonom elemzi a család többi tagját.
Régi korokba vezet vissza, régen meghalt emberekről és ma is élő emberekről tartalmaz megállapításokat. Van benne sok érdekes adat, amit eddig nem ismertem.
Sok szeretni való megállapítás és értékes gondolat, de azért valahogy mégis megdöbbent engem a másik emberről alkotott vélemény ilyen jellegű megfogalmazása és papírra vetése. 
Nagyon illik ide Weöres Sándor verse.  
Hogy senkit sem ismerhetsz meg igazi önvalójában, csak a saját szemüvegeden keresztül, de akárhogy is látod a másikat, az magadról is ad egy képet, viszont nem változtatja meg az ő igazi lényegét, legfeljebb a hozzád való viszonyát.

Weöres Sándor
Ki minek gondol, az vagyok annak...

Ki minek gondol, az vagyok annak...
Mért gondolsz különc rokontalannak?
Jelet látsz gyűlni a homlokomra:
Te vagy magad, ki e jelet vonja.

S vigyázz hogy fénybe vagy árnyba játszik,
Mert fénye-árnya terád sugárzik.
Ítélsz rólam, mint bölcsről, badarról:
Rajtam látsz törvényt sajátmagadról.

Okosnak nézel? Hát bízd magad rám.
Bolondnak nézel? Csörög a sapkám.
Ha lónak gondolsz, hátamra ülhetsz;
Ha oroszlánnak, nem menekülhetsz.

Szemem tavában magadat látod:
Mint tükröd, vagyok leghűbb barátod.
Mint tükröd, vagyok leghűbb barátod:
Szemem tavában magadat látod.