Az ember hajlamos arra, hogy bejárja a világot, rácsodálkozzon épületekre, szobrokra, műalkotásokra. Olvasgasson arról, amerre járt, csak éppen szűkebb környezetéről nem sokat tud, pedig nap, mint nap elmegy híres szobrok, épületek mellett. Elhatároztam, hogy itthon is nyitott szemmel járok.
Most éppen Debrecen központi helyén álló Kossuth-szobrot jártam körbe.
A szoborpályázatot 1908-ban írták ki. Harminc
művész küldte be pályaművét, melyeket a Nagyerdőn külön erre a célra
épített pavilonban állítottak ki. Nem választottak nyertest. 1910-ben Margó Ede és Pongrácz Szigfrid közösen készített tervét választották ki megvalósításra.
Kossuth Lajos, egy öt méter magas mészkő talapzaton áll, baljában a kardját szívéhez emelve.
A szobor leleplezésére 1914-ben került sor. Nem sokkal később kitört az első világháború.
Szomorúan aktualizálódott az anyjától búcsúzó honvéd alakja a főalak
jobb oldalán.
Bal oldalon a jegyzeteit kezében tartó mellékalak Szacsvay
Imre, aki az országgyűlés jegyzőjeként a Függetlenségi Nyilatkozat
szerkesztője volt. (Ugyanez a szobor áll a Körös partján Nagyváradon is
Szacsvay Imréről.) Mellette a főrendiház másodelnöke, báró Perényi Zsigmond. Mindkettőjüket 1849. október 24-én végezték ki. Mögöttük magasodik Könyves Tóth Mihály Kossuth-párti
tábori lelkész. Őt is halálra ítélték, de kegyelemből húsz évi
sáncfogságra változtatták a döntést. Nyolcévi fogság után szabadon
bocsátották.
A talapzaton hátul is látható egy dombormű
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése