Rágcsálóház, amelyet Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervezett 1909–1912 között népies stílusban. Eredetileg, kisemlősök és rágcsálók (tengerimalacok, egerek, pelék) bemutatására épült. Ma már leginkább a mandrillok belső bemutatójaként szolgál, akiknek külön kijáratuk van a külső majomszigetre.
Végül ezeket a mandrillokat nem láttam, amit nagyon sajnálok, nem is hallottam róluk, ezért utána néztem mit is takar ez az elnevezés.
A mandrill a világ legszínesebb emlőse, amelyet leginkább az élénk piros-kék mintázatú arca, a sárga szakálla és a zömök, erőteljes testfelépítése tesz azonnal felismerhetővé. Az emberszabású majmok után ez a legnagyobb ma élő majomfaj.
Hát ezeket szívesen megnéztem volna!
Kép forrása: https://www.publicdomainpictures.net/hu/
Ezt is Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervezte az 1909–1912 közötti nagy állatkerti újjáépítés részeként. Az erdélyi népi építészet formavilágát követi, megfigyelhető rajta a kő alapozás, a fa ácsszerkezet és a zsindellyel fedett torony. Az eredeti tervek szerint egy kiugró mókuskerék is tartozott a házhoz, ám ez a szerkezet az idők folyamán eltűnt.
Volt szerencsém megfigyelni ezt a hatalmas barna medvét, a Kissziklánál, amint ezeken a farönkökön le-föl sétálgatott, mint egy kötéltáncos, olyan érzésem volt, hogy bármelyik pillanatban belepottyan a vízbe. :))
Közben gyönyörködtem a mesés őszi színekben, ez a kis kiruccanásom még egy szép napsütéses napon volt.
A Xántus-házban többek között trópusi madarak és különleges állatfajok kapnak otthont, és szabadon repülő madarakkal is találkozhatunk itt.
Xántus János, a Fővárosi Állatkert alapítója, és első igazgatója. Elég érdekes az életútja, itt olvashattok róla >>>> https://pestbuda.hu/cikk/20191212_egy_kalandos_eletu_etnologus_125_eve_hunyt_el_xantus_janos_a_fovarosi_allatkert_alapitoja_a_nemzeti_muzeum_neprajzi_taranak_elso_igazgatoja
A Xantus-ház 1950-es évek közepén épült eredetileg madártelelőként, és 2007-ben kapta meg mai arculatát és délkelet-ázsiai tematikáját.
Szarvasház
Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervezte, erdélyi népies stílusban, falusi lakóházat és baromfiudvart idéző gerendaház. Bár a neve hagyománytiszteletből megmaradt, ma már nem szarvasokat, hanem az udvarában lévő kifutóban kisebb kengurukat láthatunk (állatsimogató jellegű rész).
Itt már eléggé siettem, nem akartam kihagyni a Pálmaházat. Hatalmas területen fekszik az állatkert, még szerencse, hogy kapunk egy térképet a belépőjegy mellé. kényelmes bejárásra kell egy nap, még piknikező hely is van. Azt hiszem másodjára már jobban fogok tájékozódni.
Tetszettek a több helyen felbukkanó szobrok, faragványok.
Kígyószerelem
Búza Barna 1986-ban felállított szobra
A Kongó vidékéről származó "Földi bálványok" faragott bálványfáinak reprodukciói között és alatt helyezték el a tapintható térképet, amely mellett tájékoztató szöveget helyeztek el "Újjászületett látkép" címmel.
Háttérben a Bivalyház, Bölényház
Az eredeti épületet Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervezte (1909–1912 között épült), a jelenlegi, újjáépített változatot (2010) Kis Péter alakította ki, eredeti tervek alapján.
