2026. november 14., szombat

Kós Károly rajongó vagyok....

Rágcsálóház, amelyet Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervezett 1909–1912 között népies stílusban. Eredetileg, kisemlősök és rágcsálók (tengerimalacok, egerek, pelék) bemutatására épült. Ma már leginkább a mandrillok belső bemutatójaként szolgál, akiknek külön kijáratuk van a külső majomszigetre. 
Végül ezeket a mandrillokat nem láttam, amit nagyon sajnálok, nem is hallottam róluk, ezért utána néztem mit is takar ez az elnevezés.  
A mandrill a világ legszínesebb emlőse, amelyet leginkább az élénk piros-kék mintázatú arca, a sárga szakálla és a zömök, erőteljes testfelépítése tesz azonnal felismerhetővé. Az emberszabású majmok után ez a legnagyobb ma élő majomfaj. 
Hát ezeket szívesen megnéztem volna! 
                       Kép forrása: https://www.publicdomainpictures.net/hu/
Mókusház, az állatkert egyik legkisebb történelmi pavilonja.
Ezt is Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervezte az 1909–1912 közötti nagy állatkerti újjáépítés részeként. Az erdélyi népi építészet formavilágát követi, megfigyelhető rajta a kő alapozás, a fa ácsszerkezet és a zsindellyel fedett torony.  Az eredeti tervek szerint egy kiugró mókuskerék is tartozott a házhoz, ám ez a szerkezet az idők folyamán eltűnt.
Volt szerencsém megfigyelni ezt a hatalmas barna medvét, a Kissziklánál, amint ezeken a farönkökön le-föl sétálgatott, mint egy kötéltáncos, olyan érzésem volt, hogy bármelyik pillanatban belepottyan a vízbe. :))
Közben gyönyörködtem a mesés őszi színekben, ez a kis kiruccanásom még egy szép napsütéses napon volt.
 Kisszikla
 A Xántus-házban többek között trópusi madarak és különleges állatfajok kapnak otthont, és szabadon repülő madarakkal is találkozhatunk itt.
Xántus János, a Fővárosi Állatkert alapítója, és első igazgatója. Elég érdekes az életútja, itt olvashattok róla >>>> https://pestbuda.hu/cikk/20191212_egy_kalandos_eletu_etnologus_125_eve_hunyt_el_xantus_janos_a_fovarosi_allatkert_alapitoja_a_nemzeti_muzeum_neprajzi_taranak_elso_igazgatoja

A Xantus-ház 1950-es évek közepén épült eredetileg madártelelőként, és 2007-ben kapta meg mai arculatát és délkelet-ázsiai tematikáját. 
Szarvasház
Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervezte, erdélyi népies stílusban, falusi lakóházat és baromfiudvart idéző gerendaház. Bár a neve hagyománytiszteletből megmaradt, ma már nem szarvasokat, hanem az udvarában lévő kifutóban kisebb kengurukat láthatunk (állatsimogató jellegű rész).
Itt már eléggé siettem, nem akartam kihagyni a Pálmaházat. Hatalmas területen fekszik az állatkert, még szerencse, hogy kapunk egy térképet a belépőjegy mellé. kényelmes bejárásra kell egy nap, még piknikező hely is van. Azt hiszem másodjára már jobban fogok tájékozódni.
Tetszettek a több helyen felbukkanó szobrok, faragványok. 
Tóth István magyar szobrászművész Ősember (vagy Bosszú) című alkotása, amely 1899-ben készült.
Kígyószerelem 
Búza Barna 1986-ban felállított szobra
A Kongó vidékéről származó "Földi bálványok" faragott bálványfáinak reprodukciói között és alatt helyezték el a tapintható térképet, amely mellett tájékoztató szöveget helyeztek el "Újjászületett látkép" címmel.
 Háttérben a Bivalyház, Bölényház
Az eredeti épületet Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervezte (1909–1912 között épült), a jelenlegi, újjáépített változatot (2010) Kis Péter alakította ki, eredeti tervek alapján.

2026. november 13., péntek

Ausztrál Ház

Fővárosi Állat- és Növénykertben található Ausztrál Ház (Kós-Madárház). Az épületet Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervezte, magyar népies, szecessziós stílusban, 1912-ben épült fel. A kalotaszegi református templomokat idézi hegyes tornyával.
 Félkör alakú, acélrácsos röpde
 
Ausztrália és az óceániai régió különleges fajai láthatók itt, többek között erszényesek (pl. cukormókus, ecsetfarkú patkánykenguru, törpe tollfarkúerszényes, egyszínű kuszkusz), hüllők, kétéltűek, madarak.
Ólomüveg kupola, melyeket Horváth Mária szikszói üvegművész készített. 
Alkonyház, fordított világítási programmal. Félelmetes volt a  repülőkutyák, más néven gyümölcsevő denevérek között sétálni, miután felfedeztem, hogy szabadon csüngnek az ágakon.
Vombat-ház, amely előtt egy faragott totemszerű madár-emlékmű látható

2026. november 12., csütörtök

Madagaszkár Ház

A Fővárosi Állat- és Növénykert  Madagaszkár Háza,  korábbi nevén Majomház.
Az épület 1909–1912 között épült fel Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervei alapján, népies stílusban. 
1936-ban kibővítették az északi üvegtetejű szárnnyal és a keleti, szintén félkör alakú ketreccel.
A gyűrűsfarkú makik szabadon voltak a fenti térben 
Közvetlen szomszédságában található az 1987-ben épített legújabb Majomház, az Emberszabásúak Háza.
 
Szerencsére a gorillák üveg mögött. A budapesti gorillacsaládot egy ezüsthátú hím vezeti, mellette négy nőstény él.
 

2026. november 11., szerda

India Ház

Fővárosi Állat- és Növénykertben található épület, az India Ház (eredeti nevén Tigrisház, Afrika Ház)
Tervezte: Kós Károly és Zrumeczky Dezső, 1912-ben épült. A századfordulós brit Arts and Crafts (művészetek és kézművesség) mozgalom és a népies építészet jegyeit viseli magán. 
Durga
Az univerzum istennője, ereje a bölcsesség és az emlékezet. 
Alapvetően nagymacskák bemutatására szolgált és kezdetben az ívek alatt kialakított szűk ketrecekben éltek az állatok. A korszerűsített épületben már jóval kevesebb faj él csak az oroszlánok, szerválok, sivatagi rókák és a leopárdok élnek itt, kívül tágas kifutókkal. 

Szárnáti Asóka-oszlopfő másolata
A négy háttal egymásnak álló oroszlán a négy égtájat, az erőt és a bátorságot jelképezi. Az alatta lévő dob (abakusz) négy állatot (elefántot, bikát, lovat és oroszlánt) ábrázol, amelyeket a 24 küllős dharma-kerék választ el egymástól. 
Ez az oszlopfő szolgált alapul az Indiai Köztársaság hivatalos nemzeti címeréhez, a kerék pedig a nemzeti zászlón is szerepel. A kőmásolatot Gautam Pal szobrászművész készítette, és az Indiai Köztársaság ajándékozta a fővárosnak 2012-ben.