Fotó és piknik

 Andalgás a Millenáris Parkban március végén kihagyhatatlan program.

 

Hatalmas buli volt!

Fantasztikus színházi élményben volt részünk, még karácsonyra kaptuk a színházjegyet az egyik fiamtól. Januárra szólt, de betegség miatt áttették az előadást márciusra.

Nagy Gatsby a  Vígszínházban

 

Scott Fitzgerald kultikussá vált regénye 1925-ben jelent meg, az I. világháború utáni húszas évekről regél, arról, hogy minden megkérdőjeleződött, és sokan érzik úgy, hogy kicsúszott a lábuk alól a talaj. 

https://vigszinhaz.hu/hu/produkciok/a_nagy_gatsby

Végre láttam egy ifj. Vidnyánszky Attila rendezést. Merész, modern az egész darab. A táncosok a nézők között, lüktető szvinges, dzsesszes, dobhártya szaggató zene, fények, vad táncok, őrült ritmusok, forgó, süllyedő színpadi elemek, cápa a levegőben, dübörgő színpad, óriási hangulat. A végén vastaps.

Imádtam minden percét! 

Elvarázsolt! 

Mondhatom, hogy hatalmas buli volt!

Többet fogok színházba járni! 

Vidéki élet...?

Bukta Imre nevével már találkoztam, Debrecenben a Modem egyik kiállításán és Pesten a Ludwig Múzeumban. Most a Godot Galériában néztem meg a Letűnt vidéki állatok című kiállítását.

Bukta Imre (1952) Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas magyar képzőművész. Egy Heves megyei faluban, Mezőszemerén él és alkot. Pályája autodidakta művészként indult az 1970-es években. Művészete kötődik a vidéken élő, mezőgazdaságban dolgozó magyar emberek életmódjához és kultúrájához. 

Mocskos disznó (2025)

 Lakodalom nézők (2025)

A nyúl megadja magát (2026)

Karácsonyi kaktusz (2025)

Balatoni nyaralók a téli Mezőszemerén (2026)

Szerelmes libák (2025)

 

Kucuka (2025)

Fagyöngyök (2025) 

 Tűznél melegedő vidéki nő (2025)

Érdekes egy mai kortárs művész kiállításán járni. Nem is volt még ilyenben részem. A képei megvásárolhatóak 1-3 millió Ft értékben. Vajon ezeknek a képeknek az ára feljebb fog menni az évek múlásával? Valahogy úgy érzem kevés fiatalt vonz a vidéki élet, nem tudom elképzelni, hogy ilyen jellegű festményeket vásároljanak és kirakják az otthonukba. Bár sok fiatalt látni, akik otthagyják a rohanó nagyvárosi tempót és saját vidéki vállalkozásba fognak, falusi turizmus, vendéglátás, kézművesség. A két utolsó kép viszont kifejezetten tetszik. :))

Lovarda

Nemzeti ünnepünkön bejutottam végre a Lovarda épületébe is. Már régóta szerettem volna belülről megnézni, de általában zárva van vagy zárt körű rendezvények vannak benne. 

Az 1971-ben elbontott neoreneszánsz Stöckl-lépcsőt is újjáépítették, amely a Csikós udvart köti össze a Hunyadi-udvarral. A lépcső a nevét, a 19. században a lépcső közelében állt Stöckl épületről kapta, ami Ausztriában a kastélyok szomszédságában álló melléképületek gyűjtőneve, a budai Várban ez egy hivatali épület volt.

Csikós-udvar

 

A Hauszmann Alajos tervezte és a kor legjobb mesterei által kivitelezett, eredeti Királyi Lovarda 1902-től csaknem fél évszázadon át volt a Budavári Palota dísze. Színes ablakait a kor leghíresebb üvegfestője és mozaikkészítője, Róth Miksa cége készítette. A Lovardát 1938-ig csak az udvartartás használta, később már az udvarlaki őrség spanyol lovasiskolája is tartott benne bemutatókat. A második világháborúban megsérült, újjáépítés helyett 1949-ben lebontották.

Hiteles rekonstrukció során hűen követték a századfordulós terveket, de belül a legmodernebb technikai megoldásokkal szerelték fel. Az épület így Budapest egyik legkorszerűbb rendezvényközpontjaként nyílt meg 2021-ben. 

 

Fából készült nyitott fedélszerkezet. Az eredeti fedélszéket a főváros egykori rangos vállalkozása, a Neuschloss Károly és fiai cég kivitelezte.

Drón

Kolodko Drón szobra a Duna parton (2025) 

 

A II. kerületben, az Angelo Rotta Rakparton

Állítólag előzőekben már Vácon is látható volt a kis mini szobor, akkor a Drón/Svédcsavar nevet kapta. A Svédcsavar elnevezés onnan eredhet, hogy a drónt mintázó alkotás tetején három korona látható, amely Svédország címerében is megjelenik.

Sajnos manapság egyre többet hallunk róluk, és nem a békés körülmények közötti használatuk kapcsán. :((

Múzeumpedagógiai tér

Jártam már a Hagyományok Házában, más néven a Budai Vigadóban régebben. Most, hogy megnéztem a Tulipán és zsálya kiállítást, megint megcsodáltam ezt a szép épületet, ami a Magyar Állami Népi Együttes székháza is egyben.

Itt írtam róla>>>> 

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2019/05/a-pesti-vigado-kistesoja.html

 

Felfigyeltem az egyik folyosón pár különleges képre.  Mallász Margit Eugénia (Mallász Gitta 1907-1992) alkotásaira, aki az Állami Népi Együttes díszlet- és jelmeztervezője és tolmácsa is volt, amúgy grafikus, úszóbajnok, író és spirituális tanító. 

Érdemes elolvasni az alábbi cikket róla>>>https://welovebudapest.com/cikk/2024/09/29/latnivalok-es-kultura-mallasz-gitta-elete-grafikus-vilag-igaza-spiritualitas/

Egy múzeumpedagógia térben is szétnézhettem. A kiállítás a múzeum gyűjteményét alapul véve emel ki hét témakört, mézeskalács-készítést, nemezelést, fazekasmesterséget, a pásztorkodás életmódbeli és díszítőművészeti vonatkozásait, hímzést és bútorfestést, valamint a természetes anyagokból készült gyermekjátékok világát.

Múzeum gyűjteményének darabjai interaktívan, ismerhetőek meg. A gyerekek, felnőttek, és a fogyatékkal élő látogatók egyaránt, tapasztalati úton jutnak itt információkhoz.

Mindig lenyűgöz, hogy mi mindent láthatok itt Budapesten, mennyi szépség, információ és kreativitás!