Izzók, sör és buddhizmus

A Szent Erzsébet-plébániatemplom mögött, a Rózsák terén és a Huszár utca sarkán találtam egy különleges épületet. Itthon kezdtem nyomozni utána, hogy mi is lehet ez a szép historizáló épület.

Debreceni legenda is kötődik a Huszár utcához

 

"Történt ugyanis egyszer Debrecenben, hogy 13 huszár agyonvert egy igen kegyetlen, goromba őrmestert. Ezért a tettükért halálra ítélték mind a tizenhármukat. A tárgyaláson hiába védekeztek, lepergett minden szó a bírákról. Nagy volt a bűnük, ám az ország lakosságának rokonszenve a huszárok felé fordult. Ferenc József császár és király épp abban az időben járt Pesten és meglátogatta a pesti népszínházat. Magyar népszínművet nézett meg, melynek akkoriban Blaha Lujza volt a csillaga. Az utolsó felvonásban Blaha Lujza a király páholya felé fordulva énekelte:

Megmondom én a császárnak magának,
Adjon pardont a tizenhárom debreceni huszárnak.

A színésznő rögtönzését halálos csend követte, majd a király elmosolyodott, és tapsolni kezdett. Tomboló vihar tört ki a nézőtéren. Az emberek kendőt lobogtattak a király felé, vörösre tapsolták tenyerüket, előadás után kifogták Blaha Lujza kocsijából a lovakat és a fiatal jogászok húzták haza a hintóját. Másnap a tizenhárom debreceni huszár kegyelmet kapott. És a huszárok még soha nem voltak olyan népszerűek Pesten, mint akkor."

Az épületet 1887-ben az  Egger család vásárolta meg, akik a magyar gyenge- és erősáramú elektrotechnikai ipar úttörői voltak.  Később ők alapították az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.-t, a Tungsram márkanév gazdáját és izzólámpákat gyártottak itt. Az izzólámpagyártással az Egger cég Magyarországon  megelőzte Svájcot, Franciaországot és Angliát. A Huszár utcai gyárban 1888-ban naponta 80-100 izzólámpát gyártottak.

Csakhamar ezek az épületek is kevésnek bizonyultak, így Eggerék továbbléptek, helyüket pedig előbb cipőgyár, majd 1910-től a Haggenmacher Kőbányai És Budafoki Sörgyárak Részvénytársaság foglalta el, akik ide költöztették városi főraktárukat, sőt, 1935-1937 közt, immár Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvénysörfőzde Részvénytársaságként egyesítették az épületeket, melyek Friedmann Ernő terveinek köszönhetően nyerték el mai formájukat.

A Huszár utcai saroképületbe a főzde saját sörözője, a Hági (a Haggenmacher rövidítése) költözött.

A pártázattal lezárt neoreneszánsz homlokzat felső részén növényi motívumos díszítősort található, a Rózsák tere felőli bejárat fölé képzett szoborfülkébe a gyermek Jézust tartó Szűz Mária alakja, a Huszár utca torkolatánál képzett sarokra pedig Szent Flórián szobra került.

Elég meglepő, hogy került a kisdedet tartó Mária egy sörraktárra. A legendák szerint a Dreher család nem ápolt kitűnő viszonyt a téren álló templom papjával, így saját kápolnát építettek.

 

Szent Flórián szobrára a magyarázat, hogy a szent a tűzoltók (erre emlékeztet a jobb lábánál égő épület) mellett a sörfőzők védőszentje is, a bal lábánál lévő pajzson komló és maláta látható, a sörgyártás alapanyagai.

Az évek során az épület állaga sokat romlott. A Gyémánt út Buddhista Közösség adományokból, és állami pályázatokból saját maguk újították fel az épületet. 2001-ben itt nyitották meg Európa legnagyobb világi buddhista központját. Az egykori söröző helyére pedig a buddhistáktól függetlenül működő Bistro költözött.