A halál egy új birodalom kezdete

"Az öröklét őrei"

A történelem egyik legnagyobb régészeti csodája, a több mint kétezer éves terrakotta hadsereg a Szépművészeti Múzeumban.

Százötven ókori műtárgy, köztük az első császár terrakotta hadseregéből tíz eredeti példány látható.

 

Kína első császára, Csin Si Huang-ti tizenhárom évesen, a Kr. e. 3. században került az egymással hadakozó hét kínai királyság egyikének trónjára. Birodalma a Csin-dinasztia kora Kína egyesítését, megerősödését és felemelkedését jelentette.

 Szellemkapu

Sárkánymotívummal díszített szertartási edény

Harang és edények

Szertartási edény

Gyékény rögzítő

A Kr. e. 210-ben elhunyt uralkodó rettegett az elmúlástól, és hitt abban, hogy a túlvilágon is fenntarthatja birodalmát. Város méretű sírkertjében temették el, amelynek építésén 33 éven át többszázezer ember dolgozott. 

Legismertebb Kína első császárának sírját őrző, életnagyságú terrakotta katonákat felvonultató hadserege, melynek figuráira 1974-ben találtak rá a környéken kutat ásó földművesek. A sírkertben számos sírt kiástak már a kínai régészek az elmúlt 50 évben. A császár sírját rejtő halom azonban máig érintetlen. A régészek szerint csak akkor érdemes felnyitni, amikor a konzerválás technológiája már elég fejlett ahhoz, hogy megóvják a bent rejlő kincseket. A jelenlegi adatok szerint a feltárást legkorábban 2050 körül kezdhetik meg.

A császár célja az volt, hogy a föld alatt is felépítsék a birodalmát,  palotáival, szolgáival, udvarával, állataival és hadseregével együtt. A régészeti leletek alapján mindaz, ami a felszínen a császár körül létezett, ott van a sírokban is. 

Három sírárokba rendezve nyolcezer agyagkatona, több száz ló és több mint száz harci szekér őrzi az első kínai császár városnyi méretű sírkomplexumát. Az első árokban közel hatezer gyalogos várakozik tökéletes alakzatban, a másodikban egy teljes katonai egység – gyalogosok, lovasok, harci szekerek és íjászok –, míg a harmadikban a parancsnoki központ rangos tisztjei és díszes vezérszekerei kaptak helyet.

 

A terrakotta hadsereget másfél kilométerre a császár sírjától találták meg. 

A többezer katona között nincs két teljesen egyforma darab. A fejek külön készültek, kézzel mintázták meg és önállóan égették ki őket.

Az égetett kerámiaszobrok aprólékosan megmunkált, életnagyságú figurák, egykor élénk színben pompáztak, de az idő múlásával kifakultak. 

Hogy elképzelhessük, hogyan nézhettek ki eredeti valójukban, a múzeum néhány 3D szobrot fényvetítéssel kiszínezett.

 

Császári kocsik bronzmásolatai, a zárt kocsiban az uralkodó utazott birodalma határáig, ahol áldozatokat mutatott be, míg a nyitott kocsi magas rangú kísérőit szállította. 

 

Térdeplő íjász

 

Páncélruha kőlapokból 

Zenész 

 

Jangling mauzóleum válogatott tárgyanyaga, Han-dinasztia (Kr. e. 2. század közepe) kibontakozását mutatja be. A hatodik Han uralkodó, Csing-ti császár sírjának tárgyai

Ezek a katonák már egyharmad méretűek az akkori kínai katonák méretének, hiányzik a ruházatuk, ami selyemből készült  és a karjuk, ami fából készült, ezek a szerves anyagok az évezredek alatt elbomlottak. 

A selyemből készült ruhát, az egyik katonán, a Szépművészeti Múzeumban készítették a rekonstrukció végett.

 

   

 

Az állatok, szintén a sírból kerültek elő, bemutatja, hogy milyen állatokat tartottak. A lovat nem igavonóként tartották, hanem hadászati célból, igavonóként a bivalyt tartották.

Tetőcserépvég, mily sokat láthattunk Japánban eredeti épületeken.

Padlócsempe

Gabonatároló edény

A terrakotta hadsereg már 1988-ban is bemutatkozott Budapesten, akkor a Magyar Nemzeti Múzeumban kilenc katona és 33 műtárgy volt látható.