Izzók, sör és buddhizmus

A Szent Erzsébet-plébániatemplom mögött, a Rózsák terén és a Huszár utca sarkán találtam egy különleges épületet. Itthon kezdtem nyomozni utána, hogy mi is lehet ez a szép historizáló épület.

Debreceni legenda is kötődik a Huszár utcához

 

"Történt ugyanis egyszer Debrecenben, hogy 13 huszár agyonvert egy igen kegyetlen, goromba őrmestert. Ezért a tettükért halálra ítélték mind a tizenhármukat. A tárgyaláson hiába védekeztek, lepergett minden szó a bírákról. Nagy volt a bűnük, ám az ország lakosságának rokonszenve a huszárok felé fordult. Ferenc József császár és király épp abban az időben járt Pesten és meglátogatta a pesti népszínházat. Magyar népszínművet nézett meg, melynek akkoriban Blaha Lujza volt a csillaga. Az utolsó felvonásban Blaha Lujza a király páholya felé fordulva énekelte:

Megmondom én a császárnak magának,
Adjon pardont a tizenhárom debreceni huszárnak.

A színésznő rögtönzését halálos csend követte, majd a király elmosolyodott, és tapsolni kezdett. Tomboló vihar tört ki a nézőtéren. Az emberek kendőt lobogtattak a király felé, vörösre tapsolták tenyerüket, előadás után kifogták Blaha Lujza kocsijából a lovakat és a fiatal jogászok húzták haza a hintóját. Másnap a tizenhárom debreceni huszár kegyelmet kapott. És a huszárok még soha nem voltak olyan népszerűek Pesten, mint akkor."

Az épületet 1887-ben az  Egger család vásárolta meg, akik a magyar gyenge- és erősáramú elektrotechnikai ipar úttörői voltak.  Később ők alapították az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.-t, a Tungsram márkanév gazdáját és izzólámpákat gyártottak itt. Az izzólámpagyártással az Egger cég Magyarországon  megelőzte Svájcot, Franciaországot és Angliát. A Huszár utcai gyárban 1888-ban naponta 80-100 izzólámpát gyártottak.

Csakhamar ezek az épületek is kevésnek bizonyultak, így Eggerék továbbléptek, helyüket pedig előbb cipőgyár, majd 1910-től a Haggenmacher Kőbányai És Budafoki Sörgyárak Részvénytársaság foglalta el, akik ide költöztették városi főraktárukat, sőt, 1935-1937 közt, immár Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvénysörfőzde Részvénytársaságként egyesítették az épületeket, melyek Friedmann Ernő terveinek köszönhetően nyerték el mai formájukat.

A Huszár utcai saroképületbe a főzde saját sörözője, a Hági (a Haggenmacher rövidítése) költözött.

A pártázattal lezárt neoreneszánsz homlokzat felső részén növényi motívumos díszítősort található, a Rózsák tere felőli bejárat fölé képzett szoborfülkébe a gyermek Jézust tartó Szűz Mária alakja, a Huszár utca torkolatánál képzett sarokra pedig Szent Flórián szobra került.

Elég meglepő, hogy került a kisdedet tartó Mária egy sörraktárra. A legendák szerint a Dreher család nem ápolt kitűnő viszonyt a téren álló templom papjával, így saját kápolnát építettek.

 

Szent Flórián szobrára a magyarázat, hogy a szent a tűzoltók (erre emlékeztet a jobb lábánál égő épület) mellett a sörfőzők védőszentje is, a bal lábánál lévő pajzson komló és maláta látható, a sörgyártás alapanyagai.

Az évek során az épület állaga sokat romlott. A Gyémánt út Buddhista Közösség adományokból, és állami pályázatokból saját maguk újították fel az épületet. 2001-ben itt nyitották meg Európa legnagyobb világi buddhista központját. Az egykori söröző helyére pedig a buddhistáktól függetlenül működő Bistro költözött. 

A búvár

 Kolodko Mihály - Búvár (2019)

A Dohány utcában, a New York Palota közelében, egy tűzcsap tetején

A New York Palota földszintjén 1894-ben megnyitott kávéházhoz egy legenda fűződik, miszerint „ezen az első napon, egy jókedvű újságírócsoport élén, Molnár Ferenc a Dunába dobta a kávéház kulcsát, hogy az éjjel-nappal nyitva maradhasson.”

Egy másik vélt esemény szerint a kulcsot Molnár Ferenc 1927-ben dobta a Dunába, ugyanis ekkor nyílt meg ismét az újjáépített New York Kávéház.

Történt egy harmadik valós eset is. 2014-ben ünnepelte a kávéház a 120. évfordulóját, akkor a kávéház vezetősége dobta a kulcsot a Dunába, hogy még legalább 120 évig nyitva maradjon.

A Kolodko alkotta búvár megkereste a Dunában a „Világ Legszebb Kávéháza” kulcsát, elhozta ide és itt őrzi, hogy többé ne lehessen bedobni a Dunába.

 

A Parlament szakrális párja

Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom 

(Erzsébetváros, Rózsák tere)

Francia gótikus stílusával, rózsaablakával, festett üvegeivel Steindl Imrének az Országház tervezőjének remekműve (1895-1901) A templom építése egy időben zajlott az Országház építésével.

 

  Budapest VII. kerületének legnagyobb temploma.

Írtam már róla 2023-ban,

>>>>> https://nora-bora-nora.blogspot.com/2023/04/rozsak-teren.html

Most belülről is megnézhettem 

A főhajó festett üvegablakai Róth Miksa műhelyében készültek, többsége a II. világháborúban megsemmisült, helyükön ma az eredeti ablakok rekonstrukciói láthatók. Az egyetlen megmaradt üvegablak a szentélyben, a feszület mögött található.

A megtalálható minták és töredékek alapján rekonstruálták az egykori díszítéseket, a restaurálási munkák​ a főhajó falán még nem fejeződtek be teljesen.

 

A szószék a négy evangélista domborművével Hauszmann Sándor műhelyéből került ki.

A márványból, ónixból és bronzból készült főoltáron áll az aranyozott szentségház a magyar szenteket és boldogokat ábrázoló szobrokkal (Lantay Lajos munkái).

 

Jungfer Gyula keresztelő kútja.  A kőből faragott medencét az evangélisták bronzból öntött szimbólumai díszítik, kupola formájú fedelét, áttört csipkeszerű, gótikus díszítés alkotja. 

 

Esketési oltárt Köllő Miklós készítette

 

Páduai Szent Antal-oltárt Zubriczky Loránt alkotta

Aggházy Gyula által készített Gábriel arkangyal-oltár

Requiem-oltárt Mayer Ede készítette

Neogótikus ornamentális festés Götz Adolf nevéhez fűződik

 

Az oldalhajók mennyezete és a főhajó falainak restaurálása még nem készült el.

Országh Sándor és Fia műhelyéből származó 1901-ben felállított orgona

A legenda szerint Árpád-házi Szent Erzsébet titokban friss kenyeret vitt a szegényeknek, mikor összetalálkozott a férjével. Számonkérésére azt felelte, köténye rózsákat rejt, és csodák csodájára a kenyér valóban illatos virággá változott.

Páduai Szent Antal a kis Jézussal

Boldog vagyok, hogy láthattam ezt a szép templomot, ahol Ferenc pápa 2023-ban szegényekkel és menekültekkel találkozott.

Épület felújítások

Két épületet újítanak fel a Kossuth téren, az Igazságügyi Palotát és az Agrárminisztériumot. 

 

Az Igazságügyi Palota kivitelezési munkálatai Hauszmann Alajos tervei alapján 1893-ban kezdődtek. A Kúria 1896-ban tartotta meg itt első ülését, s az épület 1949-ig szolgált annak székhelyéül, majd nagyobb részét a Néprajzi Múzeum, kisebb részét pedig a Politikatörténeti Intézet használta a 2010-es évek végéig. Falai között működött 1957–1975 között a Magyar Nemzeti Galéria is.

A magasban Senyei Károly háromlovas diadalszekere (triga)

Mellette Fadrusz János sóskúti kőből faragott,  római jellegű alakjai, a Törvényt adó és a Törvényt látó - ülnek.

Zala Györgynek a főhomlokzat kapuja feletti háromszögű timpanonban levő csoportja három részből áll, középen az ötalakos Bírósági tárgyalás (bíró, vádló, védő, panaszos és a bűnös) a sarkokon a Törvényhozás és a Törvénytanítás fekvő férfiallegóriái.

Az északi sarokrizaliton Róna Józseftől az Elítélt és a Felmentett, a déli oldalon Donáth Gyulától a Közvádló és a Védő alakja. A főhomlokzat attikáján álló többi tizenkét kőalakot Stróbl Alajos tehetséges tanítványai mintázták, tanáruk felügyeletével. 

 Agrárminisztérium, még lepel alatt

Remélem lesz lehetőségem megtekinteni majd belülről is..... 

Budai látvány

 Amit József Attila látna most 

Budai oldal 

„Mintha szivemből folyt volna tova, 

zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.”

Marton László - A Dunánál (1980)