Zene templomában

Az Idegenvezetők Világnapja alkalmából, a Liszt Ferenc téren található, 1904 -1907 között épült szecessziós zenepalotában jártam. Tervezői Giergl Kálmán és Korb Flóris. Hatalmas élmény volt a Tudományos Akadémia után a Zeneakadémia. Az intézmény nemcsak koncerthelyszín, hanem a felsőfokú zenei oktatás központja is.

 

1875-ben létrejött az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia. Az akadémia elnökének az ekkor már nemzetközi szinten is híres Liszt Ferencet, igazgatónak Erkel Ferencet, rendes tanárnak pedig Volkmann Róbertet nevezték ki. Liszt és Erkel zongorát, Volkmann pedig zeneszerzést tanított. A Hal téren béreltek egy házat, aminek első emeletén lakott Liszt is, aki háromszobás lakásának szalonjában tartotta meg óráit. Ez volt a zeneoktatás első otthona. Láng Adolf tervei szerint 1879-re felépült az Andrássy úti épületük, amit ma a Régi Zeneakadémiaként ismerünk.

A főbejárat fölött látható Liszt Ferenc-szobrot, Stróbl Alajos szobrász készítette, de a Zeneakadémia két másik fontos tanára, Erkel Ferenc és Volkmann Róbert is helyett kapott a homlokzat két medaillonjában, Maróti Géza szobrász alkotásai.

A zene történetét ábrázoló domborművek terveit Telcs Ede készítette

Az épület fontos újítása a vasbeton elemek alkalmazása volt, amelynek magyarországi elterjedésében Zielinski Szilárd mérnök fontos szerepet játszott. Akkoriban ez még annyira szokatlan volt, hogy Zielinskinek garanciát kellett vállalnia a szerkezet tartósságáért.

A főbejáraton keresztül tágas, 15 méter széles előcsarnokba lehet jutni.

Najádok forrása

Bejárattal szemközti emblematikus díszkút, Róth Miksa és a Zsolnay-gyár alkotása.

Najádok, a forrásokat, folyókat és tavakat védő istennők, vízi nimfák. Apollón, mint a művészetek istene, gyakran jelenik meg najádok társaságában, utalva a vizek és a zene harmóniájára.

A kúton a szatüroszok vadságára a vízköpőként alkalmazott torzfej utal. Szatüroszok – ismertebb néven szatírok, a görög regék erdei démonai, Dionüszosz elmaradhatatlan kísérői.

 

Egyszerre jelenik meg Apolló és Dionüszosz, a művészet és a káosz kettőse. Allegorikusan, a földszinti terekben a mocsaras részen járunk, felfelé pedig egyre inkább az isteni és égi világ irányába haladunk.

Az üvegablakok Róth Miksa műhelyében, a kerámiaelemek és az ún. labradormázzal festett lépcsőházi kerámiagömbök pedig a Zsolnay-gyárban készültek. 22 gömb található az épületben, a legenda szerint egyikben lakik a zene, de senki nem tudja, hogy melyikben.

Folyt.köv. >>>>

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2026/02/zene-templomaban-2.html 

Sétálgatok....

Minden alkalommal boldog vagyok, hogy Budapesten sétálgathatok.  A múltkorában mikor a Ludwig Múzeumban jártam, megint megcsodáltam a Nemzeti Múzeum épületét. Még hó volt, de akár ma is készülhettek volna a képek, mert visszatért a tél. 

 

Az építését Schwajda György irányította – kezdetben kormánybiztosként, később a Nemzeti Színház Rt. vezérigazgatójaként. A tervező építész Siklós Mária volt.

2017-es séta >>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2017/08/seta-nemzeti-korul.html

Téltemető

Téltemető, tavaszváró fotóim a Margitszigeten

 

Annyira szeretnék mókust fotózni egyszer, de sosincs szerencsém, helyette csak egy galambot sikerült lencsevégre kapni :))

 

Esteledik

 

 

A fordulatos meseszövő

Boldog vagyok, tegnap az egyik könyvmentő bódéból vásároltam hat darab száz éves Herczeg Ferenc könyvet, nagyon olcsón.

Szeretem Herczeg Ferenc könyveit. Otthon is volt egy pár könyve. Édesanyám mesélte anno, hogy tiltó listán volt a szocializmus idején. 

Ezek a könyvek ráadásul szép állapotban vannak.

Legutóbb a Gyurkovics-fiúk című könyvet olvastam. Kifejezetten szórakoztató volt. Könnyed, olvasmányos, humoros stílus. Így nagyon boldog vagyok, hogy a mostani szerzeményben a Gyurkovics-lányok is benne van.

1925 és 1930 között kiadták 40 kötetes díszkiadásban, munkáinak jubileumi gyűjteményét. Nos ebből van most a birtokomban kilenc darab. Meg egy pár kiadás a nyolcvanas évekből, köztük Az élet kapuja című regénye, Bakócz Tamás esztergomi érsekről szól, melyet háromszor is felterjesztettek irodalmi Nobel-díjra.

>>>>https://www.herczegferenctarsasag.hu/?page_id=50 

 

Herczeg Ferenc jó író volt, ha nem is a legnagyobbak közül. Nagyon értett a színházhoz, semmiképpen nem érdemelte meg sok évtizedes mellőzését. Az 1980-as évekig műveit nem adták ki. 1989-ben állították helyre akadémiai tagságát, majd 1993-ban megjelentek emlékezései, valamint Hűvösvölgy című kötete.

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

A badacsonyi birtokán is megfordultam évekkel ezelőtt.

>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2017/09/kapolnak-hegy-aljaban.html 

 

Utolsó felszólalása 1945-ben:

"Annyit dicsértek érdemen felül, hogy nem illik tragikusan vennem a támadásokat. Én, kérem, sem úgynevezett úr, sem nép nem vagyok, hanem egyszerűen író. Azt a világot írtam meg, amely körülöttem élt és nyüzsgött. [...] Én már megharcoltam minden harcomat, elvégeztem minden munkámat. Hogy jól-e vagy rosszul? Arra majd az idő fogja megadni a választ. Ezentúl én már csak csendes és jóindulatú szemlélője akarok lenni annak, amit önök csinálnak”