Zene templomában 2.

Folytatom a Zeneakadémián tett látogatásom leírását.

Körösfői-Kriesch Aladár neve már ismerős volt számomra, írtam róla többször. Azonnal felkapom a fejem, ha a neve szóba kerül, miután az unokája jóvoltából megismerhettem pár munkáját. Így alig vártam, hogy láthassam az itteni képeit a földszinti előcsarnok két freskóját, valamint az emeleten látható kompozíciót.

        Magyar lakodalmas menet a 15. századból

 „Világi zene"     

Egyházi körmenet a 16. századból

„Egyházi zene"

 

Nagyterem 

A 2013-ban újranyitott, zenetörténeti jelentőségű koncertteremben minden díszítést és részletet az 1907-es eredeti állapotnak megfelelően állítottak helyre, három szint magasságban.

A 19. században és a szecessziós századfordulón épült hangversenyterem  a díszítésnek köszönhetően Apollón szentélyeként értelmezhető.

 

 

Az eredeti budapesti orgona korának kiemelkedő orgonaépítője, a Voit & Söhne cég műhelyében készült. A legendás hangszer 4 manuálos, 74 regiszteres, több mint 4500 síppal.

A Zeneakadémia Szenátusa 2010-ben, a főépület  rekonstrukcióját követően tűzte célul a Nagyteremben található, de a ’60-as évek végétől más hangszerrel helyettesített Voit-orgona visszaállítását eredeti helyére. A Voit-orgona rekonstrukciója 800 millió forintos állami támogatásból valósult meg 2018-ban. Hasonló kaliberű történelmi orgonával a világon mindössze két oktatási intézmény büszkélkedhet: a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium és az amerikai Yale Egyetem. 

A Róth Miksa-műhelyben készült felülvilágítók. Fő motívumaik a hullámívek és rozetták, amelyek egy-egy feliratot – Dallam, Ritmus, Összhang, Poézis, Szépség és Fantázia – kereteznek.

A mennyezeti stukkók alatt látható Gróh István fríze. Az élet mindennapos jeleneteinek ábrázolása: vadászat, birkák terelése, szántás ökörrel, asszonyok virágot locsolnak.

Babérleveles ornamentika

A babér a földszinten fekete gyökereivel van jelen, az oldalfalakon zöld törzsei emelkednek, a boltozatra aranyló lombkoronája borul.

 

 

Az első emeleti erkély régen a főuraké volt, manapság többek közt a versenyek zsűrijének és a vizsgabizottságnak a helye, de hangversenyek alkalmával bárki számára foglalható, ahol dionüszoszi jelképek találhatóak. A felső erkély korábban is és ma is a diákoké.  

Apollón lantjai és hattyúi

Körösfői-Kriesch Aladár: A művészet forrása (emeleti freskó)

A freskó két részre osztható, felső részen a kút tetején aktok, valószínűsíthetően, az építészet, a festészet, a szobrászat, az irodalom és a zene allegóriái. A központi csoportot két oldalról arany csatokkal díszített kék ruhát viselő, harsonázó angyalkar veszi körül. Az alsó rész a művészet forrásához járuló történeti figuráké és hódoló nőalakoké.

Emeleti folyosó

 

Herendi porcelán váza a Zeneakadémia alapításának 130. évfordulója alkalmából készült 2005-ben

 

Folyt. köv:.......