Japán egyik leghíresebb
temploma, az Otowa-hegyen egy kristálytiszta vizű
vízesésről kapta a nevét. 1994-ben a templomot felvették az UNESCO világörökség
listájára.
A templom 1965-ben függetlenítette magát a hosszó szektától, azóta önálló intézményként funkcionál.
Nagyméretű harangok buddhista templomokban, szerte japánban
megtalálhatóak, szerzetesek imára hívására, idő jelzésére, időszakok
elhatárolására használják. Harangnyelv nem tartozéka ezeknek a
harangoknak, ezért kívülről szólaltatják meg vagy erre rendszeresített
kézi eszközzel, vagy mellé telepített, kötelekre felfüggesztett rönkkel.
Ez a Kiyomizu-dera templom főbejárata. 1469-ben egy polgárháború során leégett, majd 1500 körül újjáépítették. 2003-ban a kaput szétszedték és felújították.
A Sai-mon épületét, a naplementére nyíló látványos kilátással régóta a Paradicsom kapujaként tartják számon.
A templom fő épülete híres arról, hogy
főcsarnokának egy része és nagy terasza egy szakadék fölé ugrik ki, s
utóbbiról pazar kilátás nyílik Kiotó nagyobbik felére, alatta pedig
vízesés van, amelynek szent vize állítólag gyógyhatású, erről kapta a
templom a nevét.
Van egy népszerű japán mondás, „Leugrani a Kiyomizu színpadáról”, ez azt jelenti, hogy merész döntést kell hozni! Régen tényleg leugrottak innen és imádkoztak a Kannonhoz. Ezt a színpadot eredetileg számos hagyományos előadóművészet helyszínéül tervezték. Különleges vallási alkalmakkor ma is tartanak előadásokat.
A főcsarnok kontyolt tetővel, japán ciprus kéregtetővel rendelkezik, amely gyönyörű görbülettel büszkélkedhet. A Heian-kori arisztokrácia palotáinak és rezidenciáinak számos nyoma látható ebben az építészetben
Kiyomizu főképe, a tizenegy fejű ezerkarú Kannon Bódhisattva szobra látható a terem legbelső részén. 
A nagyteremben a teret hatalmas kerek oszlopok három részre osztják: külső-, belső- és legbelső szentély.
Dzsízó bódhiszattva, egy buddhista
istenség. Dzsízó elsődleges feladata az élő gyermekek védelme, de ő védi az
elhunyt gyermekek és a meg nem született babák lelkét is. Japánban
ugyanis úgy tartják, hogy azoknak a gyermekeknek a lelke, akik kicsiként
előbb haltak meg, mint a szüleik, hatalmas szenvedést okoztak
ezzel szüleiknek, nem tudnak átkelni a folyón a
túlvilágra. A folyó partján rekednek, és büntetésből állandóan köveket kell egymásra rakniuk, az ártó szellemek meg mindig lerombolják a köveket, de Dzsízó megmenti őket. A japánok úgy vélik, hogy a vörös szín ősidők óta véd a gonosz ellen, ezért látni a szobrokon piros sapkákat vagy előkéket, melyeket többnyire a gyermekeiket elvesztő szülők adnak rájuk, gyakran köveket is raknak egymásra, hogy segítsék gyermekeiket a túlvilágon. Bár azt is hallottam már, hogy a jeges folyókon való átkeléstől, hidegtől óvják őket.
Az üzletekkel, étermekkel és turistákkal teli utcán jutottunk fel a Kiyomizu-dera templomhoz.
Azon a napon Japán történetének legnagyobb, a Richter-skálán 9,1-es
erősségű földrengése és az azt követő szökőár megrongálta a Fukusima
Daiicsi atomerőművet, amelynek három reaktora leolvadt, a
létesítményből nukleáris szennyezés került a környezetbe.
(A bódhiszattva jelentése "megvilágosodásra törő". A bódhiszattva a
buddhizmusban olyan ember, vagy más lény, akinek célja, hogy Buddhává legyen.
A bódhiszattvák száma a hinajána buddhizmusban véges (összesen 24), ám a Kínában
is tért hódított mahajána buddhizmusban elméletileg végtelen. A bódhiszattvák
elérték a tökéletesség azon szintjét, hogy a nirvánába távozzanak, ám az emberek
iránt érzett végtelen könyörületesség és megértés miatt a földön maradnak, hogy segítségül
legyenek az összes lénynek. Mivel a buddhák, amikor elérték a teljes nirvánát,
többé már nem segíthetnek az embereken.)
A tiszta, csobogó vizeket régóta aranyvíznek vagy élethosszabbító víznek nevezik. A látogatók merőkanállal megfogják mindhárom tiszta víz patakját, és imádkoznak hat érzékszervük megtisztulásáért és kívánságaik teljesüléséért.
A szentély előtt egy zsinór felette egy harang, odamennek az emberek és megkongatják a harangot. A bódhiszattva ugyanis nappal alszik, éjszaka fent van, ezért kongatják a harangot, hogy felébresszék. Azt is láttam, hogy tapsolnak mielőtt elmondják rövid imájukat, majd meghajolnak és úgy lépnek tovább.
Megálltunk egy kis szentélynél, ahol 2011.03.11-e után Kiotó népe hosszú sorokban állt, hogy adományokat adjanak a bajbajutott Fukusimának.
Egy földrengés és az azt követő cunami miatt
2011. március 11-én történt minden idők második legsúlyosabb nukleáris
balesete – az 1986-os csernobili mellett az egyetlen, amely a
legmagasabb besorolást kapta a nemzetközi nukleáris eseményskálán. A Ginkgo biloba fa ami túlélte mindezt.
