Népszigeten

A legészakibb budapesti szigetünk a Népsziget, más néven Szúnyog-sziget. A IV. és a XIII. kerülethez tartozik. Ez egy 2 km hosszú, 50 hektáros félsziget. 

Lehet piknikezni, bringázni és nem utolsósorban jókat enni a parton lévő számtalan vendéglátóhelyen.

Az Északi vasúti összekötő híd lábánál jobbnál jobb helyek sorakoznak, a Perem, a Kabin, a Wasser vagy a Szitakötő. Mi az utóbbinál ültünk le, és isteni finom ropogósra sült halat ettünk.

Vadregényes táj, valaha volt sziget, melyet az 1830-as években csatoltak az újpesti parthoz. XIX. század vége felé a sziget egyik fele eliparosodott, a Pest-Fiumei Hajógyár és a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár volt a területen. Ekkoriban, 1896-ban épült meg az Újpesti vasúti híd, amit az 1970-es évek óta a gyalogosok és a kerékpárosok is használhatnak, és amelyről szintén megközelíthető a félsziget.

A Népsziget lett volna az 1928-as olimpiai játékok fő helyszíne, amelyre Budapest is pályázott. Az olimpiai álmokból nem lett semmi, de a már felépült csónakházak jó alapot adtak arra, hogy a két világháború között a Népsziget a sportolni, pihenni és kikapcsolódni vágyók körében nagy népszerűségre tegyen szert.

Így formálódott a Népsziget arculata, vadregényes környezetben az egyik felén ipari telepekkel, a másikon pedig sportolási és pihenési lehetőségekkel. A környék a rendszerváltás után egyre elhanyagoltabb és lerobbantabb részévé vált a városnak.

Mostanában elkezdték újra felfedezni a félszigetet, amiben az is közrejátszott, hogy Újpesten, és a XIII. kerületben, egyre több új építésű lakóház, lakópark létesült.

Nekem egy kissé szokatlan ez a gondozatlan, rendezetlen természet, főként a sok szemét miatt, amíg megközelítettük a helyet. Elég megosztó, sokan örülnek, hogy még nem olyan, mint a Kopaszi-gát. Biztos, hogy van egy bája ennek is, ha eltakarítanák a sok szemetet, nekem is tetszene......

Van itt minden, lovarda, kutyaiskola és kecskefarm, hajléktalanszálló, evezős egyesület, motorosokat célzó közösségi tér is, a vendéglátóegységeken kívül.

Az ártéri erdő része természetvédelmi terület, hódokkal, kacsacsaládokkal lehet találkozni állítólag. Itt még a természet az úr, de a civilizáció is felbukkant.

Visszajövök még, hogy ezt a természetközeli, vadregényes arcát is megismerjem a félszigetnek.....

Holdnézőben

 Megnéztem a Holdat én is Budapesten

A Piarista közben a Hold pontos mása lebeg

Az installáció 3,5 méter magasságban lett felfűzve. Van Gogh és Gustav Klimt műveit bemutató multimédiás kiállításoknak otthont adó új művészeti tér, a Lumiere Hall állította ki. Figyelemfelkeltőnek szánták a kiállításra, talán augusztus végéig látható.

A Hold felszínének pontos másolata, részletgazdag lenyomata, a Hold túlsó oldalát is tartalmazza. Maga a tárgy, mindössze 25 kilogrammot nyom, és a benne lévő állandó légáramlásnak köszönhetően megtartja kerek alakját.

A Hold alatt és a Lumiere Hallban koncerteket tartanak a dark jazz és space jazz stílusában, valamint szimfonikus zenekar, művészeti és kulturális előadások is helyet kapnak majd a helyszínen.

Bika festett üvegablakai

Az Aranybika 1915-ben készült el, szecessziós stílusban építették. Tervezője Hajós Alfréd volt, az első olimpiai bajnokunk. Nevét egykori tulajdonosáról, a Bika családról kapta, akiknek telkét és házát a família elszegényedése után Debrecen városa 1690-ben megvásárolta, hogy az épületben fogadót alakítsanak ki. 1882-ben az egyemeletes kőépület helyett felépült annak modernebb változata, az Országházat is jegyző Steindl Imre tervei alapján, de ez hamar elavulttá vált.  Ezután valósult meg az Aranybika ma ismert épülete. 

A régi épülethez 1976-ban hozzáépítettek egy új szárnyat.

Az Aranybika hallját festett üvegablakok díszítik. Sajnos csak a baloldali és bejárat feletti szárnynál égtek a villanyok, így azokat tudtam megnézegetni. Nem emlékeztem rájuk egyáltalán.

A Bika épületét 2021-ben megvásárolta a Mathias Corvinus Collegium és tervezik az új szárny lebontását, legutóbbi tervek alapján a jobb oldali szárny tükörképe lesz a réginek.

 

Az üvegablakokat Józsa János festő- grafikusművész alkotta, talán az 1980-as években. Nem ólombetétes üvegablakok, hanem üvegfestmények. Az alkotások Debrecen kultúrtörténetéhez, művészeti életéhez, és a szálloda történetéhez kapcsolódnak. 

Remélem egyszer megnézhetem a többi ablakot is kivilágítva, talán az átalakításnak nem esnek áldozatul....

Ötvösremekek

A Múzeumok Éjszakáján tekintettem meg a Református Kollégium új kiállítását az „Arany pohár debreczeni formára” címűt. A 18. században Büttösi István ötvösmester, majd két fia, György és István is dolgozott egyházi megrendelésre. A mesés ezüst és aranykelyheket istentiszteleten, úrvacsorakor használják a mai napig. A Büttösi ötvösmesterek páratlan és felbecsülhetetlen értékű 300 éves alkotásai most először láthatók együtt.

A kiállítás anyagát a református gyülekezetek klenódiumai (féltve őrzött ereklyéi, kincsei) adják. Körülbelül negyven tárgy negyven gyülekezetből származik.

 

Ezek az oszlopos kannák mindig is nagy kedvenceim voltak

Szívesen megnézném még egyszer alaposabban, de vajon láthatom-e?

Könyvtárban

Visszakanyarodva a Múzeumok Éjszakájára, megnéztem a Református Kollégium kiállításait is. Most az első emeleti könyvtár is nyitva volt, itt még nem  jártam, csak egy párszor bepillantottam ide az üvegajtón keresztül, általában diákok görnyedtek az asztalok felett.

Madarász Gyula festő- és Kathy Margit textilművész hagyatékából állandó kiállítás nyílt 2016-ban, ezt itt nézhettem meg.

Emlékeztem, hogy Zsákán találkoztam a nevükkel, itt írtam is róluk>>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2019/12/kozeli-kastely.html

Különleges, szép ruhák

(Csak az üvegvitrin miatt nem igazán tudtam fotózni)

A Nagykönyvtár látogatása mindig örömöt okoz, amivel nem lehet betelni, annyira szép. Az állandó kiállítás a könyvkötészetről szól.

Ideiglenes kiállítás, Macropaedia - A könyv kortárs olvasata

Kortárs reflexiók a könyvkultúrára, a könyv mai szerepe a digitális világban....

Vox Antiqua – egyházi kórusmuzsikáját is hallhattam ebben a lenyűgöző térben

 

Pont ma láttam egy bejegyzést a közösségi internetes portálon, amely arra a képre reflektált, hogy egy kuka mellett halomban álltak a könyvek. Tulajdonképpen a cikk is azt feszegette, hogy a gyerekeink vajon mit kezdenek majd a könyveinkkel, kell-e nekik egyáltalán....