Őszi tárlat

A VirágJuditGalériában párhuzamosan zajlott a Zsolnay aukció mellett az Őszi aukció is. Sok remekművet csodáltam meg. Örömet okozott, ha kitaláltam már messziről a festő nevét.

Ezen a kirakatbeli ábrán látszik, hogy a Galéria 25 éves, és mikor, melyik alkotás kelt el a legtöbbért. 2021-ben Csontváry Koszta Tivadar - Titokzatos sziget című remekének 460 millió Ft volt a leütési ára.

Tetszik, hogy a kiállítások pazarul vannak megkomponálva, képekkel, idézetekkel, leírásokkal, az alagsorban a fekete falak és a különleges világítás, kiemeli az alkotásokat.

Moholy-Nagy László - Kompozíció három körrel (1946)

Moholy-Nagy László a nemzetközi avantgárd legjelentősebb magyar származású alkotója, igazi kuriózum, ha felbukkan 1-1 alkotása. Egyik utolsó műve került kalapács alá, 20 millióról indult, 22 millió forintért kelt el.

Mednyánszky  László - Téli alkony (Hegyi tó) című tájképe 10 millióról indult, végül 17 millió forintot adtak érte.

Paál László mindössze 33 évet élt, a fiatalon elhunyt művész nevét így is a legnagyobb 19. századi magyar festők között emlegetik. A Naplemente című, múzeumi kvalitású olajfestménye Paál egyik fő műve, az alkotásért 80 millió forintot adtak az árverésen. Kikiáltási ára 65 millió Ft volt

Scheiber Hugó 1926 körül alkotott avantgárd remekműje, a Stadion 24 millió forintról meg sem állt 50 millió forintig. A kép legutóbb 1986-ban bukkant fel aukción, akkor Sotheby’s kínálta eladásra New Yorkban.

Gulácsy Lajos - Vándor család (1914)

Kikiáltási ár: 8 millió Ft

Borbereki Kováts Zoltán - Tükröződések

Kikiáltási ár: 380 ezer Ft

Scheiber Hugó (1873-1950) - Táncosnő

Kikiáltási ár: 3,2 millió Ft

 

Munkácsy Mihály 

 Krisztus, Tanulmányrajz a Krisztus Pilátus előtt című festményhez

Kikiáltási ár: 600 ezer Ft

Vaszary János - San Remo - Balkonon (1937)

Kikiáltási ár: 1,4 millió Ft

Vaszary János - Kalapos hölgy

Kikiáltási ár: 1,4 millió Ft

Rippl-Rónai József - Az ostendei lóversenytér (1901)

Kikiáltási ára: 46 millió Ft

Fehér László (1953-) Fiú léggömbbel

Kikiáltási ár: 4 millió Ft

Czene Béla - Pihenő

Kikiáltási ár: 1 millió Ft

Gulácsy Lajos - Bar Gigiben

Kikiáltási ár: 1 millió Ft

Marczell György - Olasz lány  (1972)

Kikiáltási ár: 550 ezer Ft

Bornemisza László - Skandináv mese 2. (1967)

Kikiáltási ár: 2,8 millió Ft

 

A két közeli kép

Kádár Géza - Parkban, 2,8 millió Ft,

Nyilasi Sándor - Locsoló asszony, 650 ezer Ft kikiáltási áron

 

 Pásztor János - Ülő akt

Kikiáltási ár: 1,2 millió Ft

Spitzer Emánuel (Spitzer Manó) 

Pánik a pályaudvaron (Vasúti szerencsétlenség), 1883

Kikiáltási ár: 6,5 millió Ft

 Bruck Lajos - Elegáns hölgy műteremben (1877) 

Kikiáltási ár: 750 ezer Ft

Böhm Pál - Kislány (1873)

Kikiáltási ár: 180 ezer Ft

Előtérben, Tornay Gyula - Háremjelenet 2,6 millió Ft kikiáltási áron

Ha egy képet választhattam volna Mednyánszky László, Téli alkony hatalmas, meseszép festményét jelöltem volna meg. Bár több kedvencem volt......

181 műalkotást lehetett itt megszemlélni, nehéz is volt egyszerre befogadni mindet. Azt hiszem az a legjobb, ha tájékozódik az ember a katalógusból, mielőtt megnéz egy ilyen tárlatot. Egy laikus, hirtelen nem is tudja mi a kuriózum.

Sajnos csak a különlegesen kiemelkedő festmények leütési árait hozta nyilvánosságra a Galéria.

Mesés Zsolnay kerámiák

A múzeumok mellett, remek látványosságban lehet részünk egy-egy galéria megtekintése alkalmával.

Októberben látogattam meg a VirágJuditGalériát, a Falk Miksa utcában, ahol az őszi aukció festményeit és Zsolnay mesés kerámiáit is volt szerencsém megnézni, Négy magyar magángyűjteményből és néhány szórványdarabból állt össze a 68 műtárgyat felvonultató kiállítás.

Kedvenceim a kiállítás hatalmas anyagából. 

 A Zsolnay-gyár nagyon felkészült a világkiállításokra, rendre el is hozták az aranyérmet, a csúcsdarabjaikat pedig eladták. Ezek ott maradtak Párizsban, Saint Louisban, Milánóban, Torinóban, Brüsszelben, ezek térnek vissza az aukciókra. 

 

Sárkányos tál 1900 körül

Egymás farkába harapó sárkányok, a kínai kultúrából, a végtelen, de önmagába visszacsapódó időt és teret szimbolizálják.

 

Kígyót zsákmányoló keselyűs tál nagyon ritka, soha nem került gyártásba. Három darabot ismertek belőle, mindhárom Olaszországból került elő, mert a Torinói Világkiállításon állították ki 1902-ben. Végül 16 millió forintért ütötte le a kalapács.

 

Zsolnay Júlia (1856-1950)

Szőlős kínálótál 1900, tervezője Mack Lajos 

Zsolnay Vilmos (1828-1900)

 Váza muskátli domborművel (1900)

Váza mákvirág díszítéssel (1898)

Az egyik legdrágább műtárgy egy elefántfejekkel és trópusi tájjal díszített virágtartó edény volt, amely ötmillió forintos kikiáltási árról indulva 28 millió forintig jutott.

Sellős névjegykártyatartó tál is jelentős emelkedést produkált, 3 millió forintos kikiáltási árról indulva 15 millió forintot fizettek érte.

Az egyetlen példányban ismert óriás perzsa váza, 3 millió forintról indult végül 8 millió forintnál állt meg. Az 1878-as Párizsi Világkiállításra készült, Zsolnay Júlia terve szerint.

Díszkorsó (1895)

Gránátalmás váza

Az Óriáskaspó díszmadarak képeivel 1906-ból, 28 millió forint volt a leütési ára.

Papagájos váza 1909 körül

4,4 millió forintos kikiáltási áron került a vásárlók elé, végül 15 millió forintért kelt el.

Építészet hónapján

 Krausz Palota

Krausz Lajos egy Bonyhád melletti faluból származó tehetős terménykereskedő család sarja volt, övé volt a Krausz Mayer Maláta- és Szeszgyár, és ő irányította a Gizella-gőzmalmot is, amit szerelméről, Dálnoki Gizelláról nevezett el. 

Quittner Zsigmond építészt bízta meg, (Gresham Palota tervezője), hogy családja számára egy háromemeletes lakóházat tervezzen az Andrássy út 12. sz. alatt.

A főhomlokzaton az első emeleti lunettákban az Édeni és a Heroikus, illetve a Reneszánsz és a Modern allegóriája látható. Szintén ezen az emeleten, a középső ablak fölött két címtartó alak helyezkedik el. 

A harmadik emeleten lévő szoborpárok pedig a polgári erényekre utalnak: balról indulva a hűség és a szeretet, a vendégszeretet és a gazdagság, az egyetértés és az erő, a béke és a munka megtestesítései láthatóak. A homlokzat szobrászati díszítését Donáth Gyula és Róna József szobrászok alkották.

Az építkezésen a kor számos híres művésze és mestere működött közre, a műlakatosi munkákat Jungfer Gyula, a kapualj, a díszlépcsőház és az udvari homlokzat díszítését pedig Lotz Károly készítette. A belső udvar fekete-fehér sgraffitója a palota egyik legszebb eleme. A mozaikok Luigi Depold alkotásai.

Az 1885-ban megépült palota első emeletén, a korabeli hagyományoknak megfelelően a tulajdonos és családja lakott. A második és harmadik emeleten bérlakásokat, a földszinten pedig bolthelyiségeket alakítottak ki. 

 

Belső udvarban található Incselkedők című kútdomborművet Donáth Gyula készítette.

1898-ban a palotába költözött a főváros szerte ismert Szalon Kávéház (későbbiekben Piccadilly), de ez a palota adott otthont az 1930-as évek elejéig a híres Magyar Korona kávéháznak is. A Magyar Korona a környék egyik legjobb vendéglátóhelye volt, kedvenc helye volt a Nyugat szerkesztőinek és szerzőinek is. Olyan híres írók és költők gyűltek itt össze és dolgoztak, mint Osvát Ernő, Ady Endre, Babits Mihály, Füst Milán, Déry Tibor, Illyés Gyula, József Attila, Radnóti Sándor, Kosztolányi Dezső és Móricz Zsigmond

  

A második világháború előtt a Krausz család minden ingatlant és ingóságot felszámolt és eladott, hogy messzire meneküljenek, egykori palotájuk így lett egy biztosító társaság, majd a Budapesti Rendőrfőkapitányság irodája. 

Az erősen leromlott állapotú épület első, részleges felújítására 1960-62 között került sor.

 

 

Az épület nagyobb léptékű átalakításon 2001-ben esett át, Kőnig Tamás és Wágner Péter tervei alapján. Ekkor az épületet korhű módon, az eredeti díszítéseket, külső és belső homlokzatot egyaránt helyreállítva irodaházzá alakították, valamint ekkor készült el a belső udvar üvegtetővel való lezárása is.

 

Az elmúlt húsz évben azonban az épület állapota jelentősen leromlott, így egy átfogó felújítás és a modern igényeknek megfelelő környezet kialakítása elengedhetetlenül szükségessé vált. A tervező BORD Építész Stúdió. Ennek keretében elbontásra került az 50-es években épült félemeleti födém. A teljes homlokzatot, a földszinti bejárati területeket, a belső udvart, a lépcsőházakat, szobrokat és freskókat restaurálták. A lobby üvegtetője alatt egyedi tervezésű felhőlámpa kapott helyet

Az első emeleti Krausz-lakás, eredeti állapotában helyreállítva látható, még mindig megvan az eredeti faborítása és a fakazettás mennyezet is.

Erkélyről az Andrássy út

Felső szintjei és tetőtere, szabadon formálható belső tereket ad át bérlőinek azzal a céllal, hogy azok a belsőket saját igényeik szerint alakíthassák ki.

A munkálatok során a tetőtéri párkányok alatt vonatsíneket találtak beépítve mint tartószerkezet, ami a korban nagyon sokszor alkalmazott elem volt.

Az épületbejárást a felújítást végző BORD Stúdió projektvezetője és vezető koordináló építésze, Zih Kata vezette, még októberben az építészet hónapján volt szerencsém megnézni.