"A föld szeretete a haza szeretete"

Egy évvel a kiegyezés után, 1868-ban megnyitotta kapuit a mai Bem téren, (akkoriban Ferenc téren) az Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézet. (Ennek helyén most a könyvtár áll.) Ott elméleti oktatás zajlott, míg a gyakorlatokat a Pallagon kialakított tangazdaságban tartották. 

1883-ban a mai Perényi utcába, a Fűvészkertbe költözött át az intézmény, ahol most a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Levéltára működik. 

1901-ben a Perényi utcáról ezúttal Pallagra, a most is ott található Balásházy János Gyakorló Technikum épületébe tették át székhelyüket, ahol ezt követően nem kevesebb mint 48 éven keresztül zajlott felsőfokú agrárképzés. 

A Böszörményi úton 1940-ben kezdődött az agrárszakoktatás, ahol kezdetben, 13 éven keresztül középfokú mezőgazdasági szakképzéssel foglalkoztak. 

Az agrárfelsőoktatás 1953-ban kezdte meg a működését a Böszörményi út 138. szám alatt, mint Mezőgazdasági Akadémia. Ebben az évben  helyet cserélt a közép- és felsőfokú agrárképzés vagyis a felsőoktatás beköltözött a Böszörményi útra, míg a középfok kiköltözött Pallagra. Ezen területi elrendeződés mind a mai napig fenn áll.

 A Debreceni Agrártudományi Egyetem a megye agrárképzésének legmagasabb szintű intézménye volt 1970 és 1999 között.

2000-től a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karaként működik. 

Liszkai Kováts Zoltán - Hortobágy és Magvető dombormű (1941)

Megyeri Barna - Európa elrablása (1967)

"A mítosz szerint Európé egy szép királylány volt, Agenór föníciai király és Télephassza gyermeke. 

Egy napon, valahol a mai Dél-Libanon partjain, barátnőivel játszott, amikor Zeusz megpillantotta őt. Az isten beleszeretett, s bika formájában a hátára csábította. A tengerbe nyargalt vele, s már vitte is messzire a tükörsima vízszínen. Meg sem álltak Kréta szigetéig, ahol maga Zeusz született, és amely gyermekeiknek is otthona lett. Itt jött a világra Minósz, Rhadamantüsz és Szarpédón. Agenór király, hogy visszaszerezze leányát, utánuk küldte Kadmoszt és fivéreit. Ám az ifjak nem jártak sikerrel, s mivel apjuk utasítására nem térhettek haza eredménytelenül, mind másutt telepedtek le."

Győrfi Sándor - Tormay Béla (2008)

Mezőgazdász, állatorvos professzor, számos állatgyógyászati alapmű szerzője. Itt volt igazgató (1869–1873).

Kiss István - Lovak (1968)

Aula

Garányi József - Kerámiafríz (1965)

Vigh Tamás - Magvető (1967)

Valamikor nagy előadó volt, most könyvtár bejárata

Folyosó

Szeretem ezeket a tulipános motívumokat, a kapun és az épület rácsain. Sajnos bővebb információt nem találtam róla.

Park

Hátrafelé, majd egyszer megnézem hová vezet ez a hangulatos út......

Most nem volt több időm, egy előadásra siettem.

Színházi élmény

Csodás ajándékot kaptunk megint a fiamtól, jegyet a Madách Színházba, az Operaház fantomja című előadásra, melyet már húsz éve játszanak. Most is telt ház volt.

1908-ban új Royal Orfeum épült a főváros szívében, az Erzsébet krt. 31. sz. alatt, Gaál Bertalan építész tervei alapján. 1933-ban Royal Revüszínház lett a neve. 1951-ben Fővárosi Víg Színházra keresztelték a varietét, amely ekkor már főleg nagyoperetteket és zenés vígjátékokat tűzött műsorára. Két év múlva lebontották az épületet, mert nem felelt meg a kor követelményeinek. 

Kaufmann Oszkár készítette el az új színház terveit, megépülését azonban már nem láthatta. Nyolc évig tartott az építkezés. A négyemeletes épület újra a legkorszerűbb technikát tudhatta magáénak. Az új körúti épületet a Madách Színház társulata foglalhatta el, 1961-ben. Az épület 1998-99-ben teljes felújításon esett át Kerényi Imre művészeti vezetésével.

A lezajlott rekonstrukció óta a Madách Színház három helyszínen tart előadásokat: a Nagyszínpadon, a Stúdiószínpadon és a Tolnay Szalonban.

A falakat Horesnyi Balázs díszlettervező tervei alapján készült művészi kivitelű díszfestés borítja.

 

A Nagyszínpad 804 néző befogadására alkalmas

A nézőtér mennyezetét Götz Béla díszlettervező által megálmodott freskó díszíti, melyen a commedia dell’arte álarcos figurái láthatóak.

A musicalek nagyszabású látványvilága, a műszaki, technikai, infrastrukturális igénye mind nagyobb, így folyamatosak a fejlesztési, átalakítási beruházások, a legkorszerűbb színpadtechnikai, világítási és hangtechnikai berendezések.

Jelenleg a zenés színház felemelkedésének és sikerének korszakát éli a színház. A változás 1983-ban kezdődött a Macskákkal. Ezt követte Az Operaház Fantomja. Mindkét előadás rendezője Szirtes Tamás volt, akit 2004-ben a Madách Színház igazgatójává választottak.

A művet először 2003-ban mutatta be a Madách Színház. Azonnal nagy siker lett. A szerző, Andrew Lloyd Webber maga is jelen volt a premieren.

Számomra kedves, ismerős arcok

Madách Imre mellszobra

A darab lenyűgöző, a színészek csodálatosak, a jelmez, díszlet, látvány, technika mind, mind nagyon tetszett. A színház különleges atmoszférájú, rendkívüli hangulata van, a mesés falfestményeknek köszönhetően is.
Nagy élmény volt, örülök, hogy láthattam.

Őszutó

 Ősz a Gül Baba Türbénél

 

Kedvenc útvonalam, erre járok le gyalog a hegyről. Sajnos jönnek a mínuszok, nem lesz ennyire kellemes és barátságos az útvonal.

Mai nappal valószínű elbúcsúzhatunk a csodálatos ősztől......

150. szülinap

Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulóját ünnepelte a főváros. 

Ennek egyik eseménye volt a fény- és hanginstalláció a Városháza Passzázsban, melyet intelligens robotlámpákkal valósítottak meg.

Hosszú éveken át egy hatalmas zárt tömb volt a Városháza épülete a belváros szívében, ez változott meg, a Károly körutat a Városháza utcával összekötő passzázs megnyitásával. 

Városháza 300 éves épülete, eredetileg sérült katonák ellátására épült, erre utal régi neve, az Invalidus-palota is. Az intézmény létrejöttéhez jelentősen hozzájárult a bőkezű Széchényi György érsek.

 

A palota Budapest egyik legnagyobb épülete, melynek Városház utcai főhomlokzata körülbelül 190 méter, eredetileg még nagyobb lett volna. 

1716-ban kezdték építeni, Fortunato de Prati kamarai építész tervei alapján, de az építkezés abbamaradt, Anton Erhard Martinelli építész új terveket készített 1727-ben. III. Károly 1740-es halálával az épület örökre befejezetlen maradt. Az épület 1784-ig töltötte be eredeti funkcióját.

A mindent megreformálni kívánó kalapos király, II. József úgy döntött, hogy az Invalidus-palotát laktanyává alakíttatja át. Így kapta, alapítója után a Károly kaszárnya nevet. 1894-ben a katonai kincstár eladta Budapest fővárosának. Ezután Hegedűs Ármin tervei alapján hivatali célokra alakították át, így lett belőle Központi Városháza.

Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején a Károly kaszárnyában rendezték be azt a bankjegynyomdát, amelyben a legendás Kossuth-bankók készültek.  A forradalom nyomdája 1848. december végéig működött a mai Városháza épületében, ezután a kormánnyal együtt Debrecenbe helyezték át.

VÁROSVÉDŐ PALLAS ATHÉNE - 1785

Eredetileg a budai Városháza előtti kutat díszítette. 1928-tól az egykori budai Városháza, a későbbi Vármúzeum  épületének a sarkán állott, ahova 1964-ben a szobor másolata került. Ezt az idők során megrongálódott eredeti művet restaurálás után erre a helyre állították 1966-ban.

Remélem lesz alkalmam majd egy épület megtekintésre is.......