2023. június 28., szerda

Képverses fafaragás

Találtam egy-két újdonságot, a Múzeumok Éjszakáján, a Református Kollégiumban, többek között Égerházi László "Himnusz" című alkotását.
Ez egy képverset megjelenítő fafaragvány, három fa táblából áll, mely a szárnyát kiterjesztő turul madarat jelképezi. A középső rész egy vashegyű írótollat ábrázol, arra utal, hogy a magyarságot  egy tollvonással szakították szét. A történelmi országunk kivágott darabjait, ma is a hazaszeretet érzése és a Himnusz tartja egyben. A kör alakú vereten belül a Himnusz négy versszaka van vésve, körkörösen kívülről befelé haladva. A vereten kívül pedig a bús verssorok, belülről kifelé haladva, hogy távozzon már tőlünk ez a sok rossz.
Ősi magyar és keresztény jelképek, lélekmadár, griffmadár
Fiait vérével tápláló pelikán, a magyarság önfeláldozását jelképezve
Megváltót jelképező zászlós bárány
A Vizsolyi Biblia magyar címere
Körbefonva "Tokaj szőlővesszeit" jelképező szőlőfürtökkel és a "Kunság mezein" érlelődő" búzakalászokkal
Égerházi László faszobrász, 1965-ben született Debrecenben. Pár éve láthattuk a Díszkapuját kiállítva a Nagytemplom előtt. 
Oly sokat írtam már a Református Kollégiumról, nem szeretném magam ismételni. Többféle program volt az udvarán, de főleg gyereknek való, lehetett vásárolni kézműves mindenféle földi jókat, korongozni, íjászkodni, kipróbálni a lovagok viseletét és gerundiumot emelgetni. (Gerundium - Tűzoltáskor a tűzfészek szétverésére való vasalt bunkósbot)
Meg persze végigjárni az összes kiállítást, még vezetéssel is.

2023. június 22., csütörtök

Emlékkertben

Ebben a hőségben érezni, hogy milyen sokat jelentenek a fák, egész más az ember közérzete árnyékban, a fák lombja alatt, mint a tűző napon.
Bocskai István fejedelem, a hajdúvárosok alapítójának  szobra
Az eredeti szobor alkotója Holló Barnabás szobrászművész, Budapesten a Hősök terén, a Millenniumi Emlékmű szobrai között található. A másolatot, Hirmann Ferenc öntötte (1906)
A szobor talpazatát és a félalakos hajdú vitéz figurákat Tóth Árpád költőnk édesapja, Tóth András szobrász készítette.
Érdekesség, hogy az első szobor, ami az Emlékkertbe került, az 1849-ben a debreceni csata elesett honvédei emlékére állított „Haldokló Oroszlán” volt. Marschalkó János kőoroszlánját 1899-ben a Hősök temetőjébe vitték ki. A helyére állítandó Szabadság-szobor készítésével Tóth Andrást bízták meg. A háromméteres talapzaton álló 8 méter magas, páncélba öltöztetett bronzalakot 1902-ben leplezték le. A furcsa szobor nem nyerte el a debreceniek tetszését, „vastyúk”-nak hívták. 1906-ban, a Bocskai-szobor felállításakor a Városháza udvarára száműzték, majd az első világháború idején ágyúcsövet öntöttek belőle. (Kép az internetről)
Karakter 1517 Könyvesbolt és Kávézó
Nagyon megtetszett az Irodalom Éjszakáján, így ismét betértem, hogy jobban körülnézzek. Valójában a Piac utcai református könyvesbolt költözött ide, egy kis funkció bővítéssel. Középkori kőtár, könyvesbolt, ajándékbolt, kávézó, egy igazi kulturális vendéglátóhely. A Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség működteti. Az üvegtetős épületet Kertai László tervezte.
Kényelmes zugok, fotelek, könyvek, finom kávé, süti.
Szabó Magda süti
Csokis, kávés, diós, feketeribizli-lekváros, mézeskalács ízesítésű, amit Szabó Magda receptjei ihlettek.
Az Emlékkert másik alkotása a Reformáció emlékműve, melyről régebben itt írtam>>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2017/11/reformacio-emlekmuve.html
A Gályarabok Emlékoszlopáról itt írtam>>>>

2023. június 21., szerda

Kék óra

 Szeretek ekkor sétálni, imádom ezt a kék eget, mely mindent körülölel
Az Arany Bika Szálló modern szárnyát el fogják bontani, azért ez nem kis felfordulással fog járni. Állítólag a Bikához illő stílusban kerül visszaépítésre.
Ilyenkor percek alatt változik a kékség színe és az sem mindegy melyik irányban fotózunk

2023. június 20., kedd

Virágok

Ilyen szép lett az idei virágoskert az Új Városháza előtt, a napokban kerültek bele a növények
Pár hét múlva még szebb lesz, ha a színes kis virágok bokrosodnak
Gyönyörködhetek bennük minden alkalommal

2023. június 19., hétfő

Színházunk

 Csokonai Színház Debrecen
Tervezője, Szkalnitzky Antal, romantikus, historizáló stílusban épült.
 1865-ben volt az első előadás, Katona József Bánk bánját adták elő
Horváth Árpád a színház egyik kiemelkedő igazgatója volt 1936-1939-ig. Szinte a teljes magánvagyonát felhasználva korszerűsítette a színházat, és forgószínpadot is épített. 1939-ben a társulat teljesen eladósodott. Ettől kezdve a baloldali mozgalmakban feladatokat vállaló Horváth Árpád főleg Budapesten élt, álnéven, külsejét megváltoztatva. Árulás áldozataként hurcolták el, és végezték ki alig 45 évesen. A szobor Berky Nándor alkotása (1964)
Téry Árpád szobra, Török Richárd alkotása (1991)
Színész, 1950-től a színház igazgatója volt, 1957-től a Madách Színház igazgatója lett. Az ő idejében játszott itt Soós Imre, Mensáros László, Márkus László és Latinovits Zoltán
 
Csodálatos csüngő japán akácok, több mint 100 évesek, 2021. évben az Év Fája díjat is megkapták.
Az épület külső szobrait Marschalkó János mintázta. (A Lánchíd oroszlánjait is ő készítette). Fent álltak a Költészet és Népdal című allegorikus alakok, Terpszikhoré és Melpomené múzsák szobrai. A falfülkékben Petőfi Sándor, Kazinczy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc és Kisfaludy Károly költők szobrát helyezték el. 1962-ben a szobrok már annyira megrongálódtak, hogy mindet ki kellett cserélni, mindegyiket más szobrász készítette.
2019-ben kezdték a felújítását, az idén remélhetőleg már megnyitja kapuit a közönség előtt, és eltűnnek a kordonok. Jelenlegi igazgató 2018-tól Gemza Péter.
Volt szerencsém megnézni az Irodalom Éjszakáján, igaz csak a fogadóteret. Emlékszem a sötét bejáratra, mostanra hatalmas üvegablakokkal, hófehér festéssel, modern lámpákkal egy teljesen megújult fogadótér vár bennünket.
Várom a nyitást!