A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban (FSZEK) jártam. Magyarország legnagyobb könyvtárhálózata, 48 tagkönyvtára van.
Az egykori Wenckheim-palotát, a több tiszántúli vármegyében 100.000 hold uradalommal rendelkező, és 3 vidéki kastélyt birtokló gróf Wenckheim Frigyes (1842 - 1912) építtette.
A VIII. kerületi Józsefvárosban, a Nemzeti Múzeum háta mögött az 1860-as évektől
kezdődően épült ki a Palotanegyed. A főleg
neoreneszánsz, később neobarokk stílusú épületeket a legnevesebb
arisztokrata családok számára emelték.
Wenckheim
Frigyes I. Ferenc József közvetlen jogi tanácsadója volt. Feleségével
Krisztinával és a gyerekeikkel csak az őszi–téli
szezont, vagyis a bálok és az országgyűlés idejét töltötték a
reprezentatív pesti palotában, egyébként az Ybl Miklós tervezte ókígyósi
kastélyban élték mindennapjaikat.
Itt írtam róla>>>>>>>>>>>>>>>> (még felújítás előtti állapotában láttuk)
Meinig Artúr tervei alapján 1889-ben épült ez a neobarokk palota. A szászországi származású építész (1853-1904) egy itteni
palotaépítkezés kapcsán került Magyarországra, s telepedett le.
Hamarosan a magyar arisztokrácia kedvelt építészévé lett. A Wenckheim-palota mellett legismertebb alkotása a
Stefánia úti Park-club.
Szabó Ervin téren, a könyvtár főbejárata előtt, a Magyar Igazság kútja, Szentgyörgyi István műve. A talapzaton két nőalak bronz szobra van. Justitia hozzásimul a
reménykedő Magyarországot képviselő nőalakhoz. Justitia karddal a
kezében, mérleggel. Felirat körben, 'E kutat hálás magyarok emelték
Nagybritannia méltó fia Viscount Rothermere tiszteletére. Az ő betűje
megöli a hatalmaskodást, az ő lelke megeleveníti az igazságot. 1928.'
A palota meghatározó motívuma a félkör alaprajzú,
pavilonszerű, magastetős középrizalit.
Földszintje három nagy íves nyílással áttört kocsiáthajtó. Itt van a
palota főbejárata. A díszes rácsokat, kandelábereket és a kovácsoltvas kapukat Jungfer Gyula díszműkovács készítette,
aki a korszak legfoglalkoztatottabb mesterének számított.
A jelenlegi olvasói bejárat, a
kétemeletes Reviczky utcai oldalhomlokzaton nyílik.
Egykori belső udvar mára üvegtetővel fedett átriummá alakult. itt van a beiratkozás helye, a
valamikori jégverem és élelmiszerkamra helyén.
A három épület elemeit összekapcsoló csigalépcsőház, ahol a síri csend megszakad, a diákok pihenője is egyben, itt
beszélgetnek, telefonálnak és a lépcsőn ülve bekapják az otthonról
hozott szendvicset, rövid időre kiszakadva a tanulásból.
A velencei és belga tükrökkel, és az arany díszítéssel borított
egykori nagy bálterem. A termek egyedi iparművészek által tervezett könyvtári bútorokkal egészültek ki.
Ilyen környezetben tanulni sem lehet rossz!! Az egykori fogadótermekből, báltermekből és szalonokból olvasótermekké alakított helyiségekben verseny folyik az ülőhelyekért.
Ebből a teremből
nyílik a valamikori báli étkező is, amelynek fadekorációit
Thék Endre
asztalosmester készítette, a Várban, Szent István-terem berendezése is az ő munkája. Ma művészeti olvasóként funkcionál, a termet megvilágító 17 mázsás csillár még eredeti, és a falat 22 karátos arany papírtapéta borítja, ráadásul ez volt az első dombornyomásos tapéta Európában. Mielőtt
1931-ben a könyvtár beköltözött volna, az aranytapétát levették és
kenyérbéllel tisztították meg, mert állítólag ez szívta fel a legjobban a
nedvességet.
Tükörfolyosó
Ezüst szalon
A vitrinekben elhelyezett képekről tájékozódhatunk az egykori Wenckheim-palota és -család történetéről, életéről
Kis bálterem
Fogadóterem
A Wenckheim család egykori nappali szobája, a bölcseleti olvasóterem, pácolt tölgyfa borítással, fa csigalépcsőkkel, eredeti csillárral, márványkandallóval és fakazettás mennyezettel. A fenti polcokon a 30-as évek elején Vámbéry Ármin hagyatéka kapott helyet, de a könyvtár 1964-es felújítása után a kelet-ázsiai utazásokról beszámoló naplókat, könyveket és térképeket áthelyezték az
Országos Széchényi Könyvtárba. A polcok azóta üresen állnak, a
fából készült karzatot nem újították fel, veszélyes lenne ismét könyvekkel megtölteni.
A neobarokk épület fehérben ragyogó lépcsőházában már a rokokót idéző díszítések találhatóak. A kis fogadótér, a valamikori
főbejárat aulája és a császárlépcső az olvasók előtt zárva vannak, ma a
vezetőség irodáit találjuk meg a különböző szobákban.
A világháborúk és az 1956-os forradalom is rajta hagyta a nyomát a palotán, az eredeti berendezés megsemmisült, vagy ellopták. Egy időre a Budapestre bevonult román hadsereg foglalta el az épületet, a Tanácsköztársaság idején proletár múzeum működött
benne, majd újságírók és művészek klubja lett.
A Fővárosi könyvtár 1903-ban jött létre, első igazgatója
Szabó Ervin társadalomtudós volt. 1927-ben – némi huzavona után – megvásárolták a Palotanegyed neobarokk palotáját, ahová a 4 évig tartó átalakítás után költözött be a könyvtár. A könyvtár ma 13 000 négyzetméteren működik, három részből áll: a neobarokk Wenckheim-palotából, az 1990-es években készült összekötő szárnyból, valamint a Reviczky u. 3. alatti neoreneszánsz palotából, ahol a könyvtári munka nagy része zajlik.
Az átalakítás során könyvlifteket, hatalmas vaspolcokat és vaslépcsőket szereltek be, ehhez a Ganz-gyár szállította az állványzatokat.
Az egykori kiszolgálóhelyiségek és lakóterek helyén raktárakat és
munkaszobákat alakítottak ki.
Az Europa Nostra-díjjal, Építészeti Nívódíjjal kitüntetett épületegyüttes a régi és az új összhangjának különleges
példája.
Az épületegyüttesben a Sárkányos gyerekkönyvtár is helyet kapott
300 Ft-ért egyéves olvasóbérletet regisztráltam, ezzel bármikor bejöhetek, leülhetek, olvasgathatok helyben, ilyen környezetben.
Ez Budapest..............
