Epertorta és labdarózsa

Anyák napi epertorta, a szokásos mascarponés, tejszínes....

 Labdarózsa

 (Viburnum opulus 'Roseum')

az idén sok-sok virággal örvendeztetett meg

Jutott belőle bőven a temetőbe is, Nagymamámnak, Dédimamáknak, Tantiknak.

Igénytelen bokor amúgy, nem nő hatalmasra, a metszése is megoldódik a virágszedéssel. A levéltetvek viszont nagyon szeretik.

2020. 05. 04-e van, már két hónapja vagyunk a koronavírus fogságában. 

Ma 3035 fertőzött volt, 351 honfitársunk hunyt el. Szerencsére Hajdú-Biharban csak 23 a fertőzött, ha hihetünk ezeknek a számoknak!
Mától enyhítettek a kijárási korlátozáson, de csak vidéken. Már szombaton úgy láttam, hogy az emberek felszabadultak, mindenütt hatalmas volt a forgalom. Hogy hova fog ez vezetni? Nem tudom......

Szeretettel

"Virágcsokor a kezemben,
szeretet van a szívemben.
Csordultig van az örömöm,
édesanyámat köszöntöm.

Kis szívemből azt kívánom,
hogy sok boldog napot lásson,
teljesüljön imádsága,
az Úr Jézus bőven áldja!"

 

Lila akác

Lila akác a kertemből. 

 Eszembe jutott a híres régi sláger

" Lila akácok, minek a szív, ha úgy fáj,
Lila akácok, minek a vágy, ha elszáll,
Minek a nyíló virág, a kikelet,
Mit ér a rongyos világ, ha nem szeret?
 
Lila akácok, minek a szív, ha úgy fáj?
Lila akácok, a boldogság sosem vár.
Minek a kis kerti pad, minek a nyáralkonyat,
Amikor egymást szeretni nem szabad"

Szép Ernő: Lila ákác című regénye alapján 1934-ben készült filmvígjáték indította útjára a vele azonos című dalt.

Szép Ernő, amúgy szoboszlói kötődése miatt került a figyelmembe. Apja 1888-tól néptanító volt Hajdúszoboszlón, az izraelita iskolában, ahol elemi osztályait is járta. Középiskolai tanulmányait is a városban kezdte.

A nyilasok által meghurcolt író és költő nehezen viselte a változásokat, a boldog békeidők embere volt, aki a pesti utcákat rótta, koccintott Karinthyval és Nagy Endrével, őszintén hitt az igazságban és a szerelemben, majd hitetlenkedve élte meg a megaláztatást, a szegénységet.

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

A cultura. hu oldalon találtam róla egy cikket. Nem is tudtam, hogy a Lila ákác volt a legismertebb műve.

A nyilasok által meghurcolt író és költő nehezen viselte a változásokat, a boldog békeidők embere volt, aki a pesti utcákat rótta, koccintott Karinthyval és Nagy Endrével, őszintén hitt az igazságban és a szerelemben, majd hitetlenkedve élte meg a megaláztatást, a szegénységet.

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

A nyilasok által meghurcolt író és költő nehezen viselte a változásokat, a boldog békeidők embere volt, aki a pesti utcákat rótta, koccintott Karinthyval és Nagy Endrével, őszintén hitt az igazságban és a szerelemben, majd hitetlenkedve élte meg a megaláztatást, a szegénységet.

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

A nyilasok által meghurcolt író és költő nehezen viselte a változásokat, a boldog békeidők embere volt, aki a pesti utcákat rótta, koccintott Karinthyval és Nagy Endrével, őszintén hitt az igazságban és a szerelemben, majd hitetlenkedve élte meg a megaláztatást, a szegénységet.

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

https://cultura.hu/kultura/a-szepet-iro-szep-erno/

"Semmi sem akarok lenni, csak boldog!"

Egykor csodaszép, ma rózsaszínben pompázó Piac és Kossuth utca sarki épület
1843-ban a város eladta a sarokházat Tánczos Kovács Jánosnak, aki kétemeletes bérházat épített, mely igazi szenzáció volt akkoriban. (A legendásan gazdag tőzsérről és földbirtokosról az a hír járta, hogy gazdagságáért eladta lelkét az ördögnek, aki éjféltől kakasszóig minden éjjel táncoltatja, így kapta megkülönböztető ragadványnevét) Az Úri kaszinó 1846-ban bérbe vette a ház első emeleti szobáit, majd 1847-ben itt nyílt meg a Czifra kávéház is.

A vesztes debreceni csata után az emeletet az orosz hadsereg használta kórházként, erre az időre ideiglenes helyre, a Fehérló Szállóba költözött a „debreczeni Polgári Casino”

Az egymással szomszédos három telken álló házakat – a Cegléd utcai Auer-házat, a Kovács – féle házat, és a Rádl - házat – 1868-ban vette meg a Debreceni Első Takarékpénztár, melynek helységeit 1869-ben szépen felújították, korszerűsítették.

Az egyesített telekre a korábbi kétemeletes székházhoz csatlakozóan tervezte meg ifj. Rimanóczy Kálmán nagyváradi műépítész a gazdagon díszített, háromemeletes új takarékpénztár székházát 1911-ben.

A hatalmas építkezésben a munkák zömét debreceniek kapták, Somogyi Sándor szobrász keze munkáját dicsérik az épület külső- és belső falain alkalmazott szobrászmunkák és stukkódíszítések. „A márványt a kolozsvári Gerstenbrein, a gyönyörű vasportálokat Heinicke berlini cége szállította, a fajansz a Zsolnai-gyár terméke”.

A kétemeletes sarokház legismertebb földszinti üzlete a Kontsek Kornél-féle áruház volt, a Piac utcai rész első emeletének nagy részét a takarékpénztár foglalta el, a Kossuth utcai épületszárny első szintjét pedig a kaszinó kapta.

1951-ben a bank földszinti ügyféltermét és 19 további helyiséget a honvédség vette bérbe, a Helyőrségi Tiszti Klub számára. (Diákkoromban barátnőmmel idejártunk ebédelni) A Polgári Casino megszűnt, de a Kossuth utcai épületrész továbbra is közösségi színtérként funkcionált.

2005 óta a Kossuth u. 1. szám alatt működik a Debreceni Művelődési Központ Belvárosi Közösségi Ház, van Pódiumterme és kiállítóterme, a Belvárosi Galéria, melyben az előző posztomban említett Makoldi-vonal kiállítás is van jelenleg.

Gyöngyvirágmező

Gyöngyvirágmező Anyánál

"Nem tudok betelni ezzel az illattal, és a nézésével. 
A gyöngyvirág, a rejtelmes kis gyöngyvirág az én gyönyörűségem.

Minden más virág a föld gyermeke. Ez az egy mintha finomabb volna.
Mintha egy nekünk ismeretlen világ virága volna, tán valami
szellemvilágé, amelynek papja nincsen s amelyről eddig tudomány nem
beszélt.

Minden más virág kitárja a szépségét és az égbe néz. Egyik a napot
imádja, a másik a holdat, a csillagokat. Ez az egy a bokrok csöndes
árnyékába rejtőzik és zöld kis palástja alatt alázatosan meghajol, mint
az imádkozó menyasszony."

Gárdonyi Géza: Gyöngyvirág

Vágyódás

Gyönyörű Budapest, a fiamtól kaptam a ma esti képeket

Vajon mikor láthatom megint, a fiaimat és a várost.....?

Festői

Egy kis séta a kertben a tulipánokra fókuszálva.

  Nem sokáig gyönyörködhetek bennük

 Ebből a hegyes szirmúból sokféle volt, de eltűntek sajnos

Mindig hagyom egy kicsit tovább a vázában, gyönyörködöm a festői színekben, formákban.

Karanténos húsvétunk

Nem sok dicsekedni valóm van az idei húsvéttal. Szép csendben, ketten ünnepeltünk. Azért egy kis videópartit tartottunk a fiúkkal, hogy együtt legyünk. Jó volt látni őket!
A gyümölcsfák pompáznak, imádom ezt a fehérséget.....

Egy gesztenyetortát sütöttem, mert torta nélkül nincs ünnep számomra, kissé girbe-gurba lett a csokiöntetes díszítése. :) A sonka, tojás, kalács meg elmaradhatatlan ilyenkor. Boldogan eszegetjük még most is.

A férjem, reggel szokás szerint friss vízzel locsolt meg, no azért nem egy vödörnyivel.... :))
Különben virtuálisan köszöntöttek egy páran, akik máskor személyesen jönnek locsolkodni. Meg kell mondjam, sosem rajongtam a locsolkodásért, így ezt a részét nem is bántam.

Remélem nem lesz többé karanténos húsvétunk!

Bizakodó húsvétunk

Áldott, boldog, bizakodó húsvétot kívánok! 

Az idén a koronavírus miatt család nélkül kettesben ünnepelünk.
Ilyen szép ünnepeink voltak anno:
http://nora-bora-nora.blogspot.com/search/label/h%C3%BAsv%C3%A9t

Puliszka

Nálunk az a szokás, hogy Nagypénteken puliszkát eszünk, forrón, hideg tejjel. Így ették ezt a Nagyszüleim is, így csinálom én is. Szeretjük.
Kukoricadarából készítem, 35 dkg - hoz adok sót és kb. 1 liter forró vizet, a tűzön kevergetem, majd ha úgy látom adok még hozzá vizet, míg megpuhulnak a daraszemek.