"Civitas Invicta"

Szigetvár, a Leghősiesebb Város címet  2012-ben kapta. A Zrínyi Várról az előző bejegyzésben írtam. Tettünk itt egy rövid kis sétát. A főtéren áll országunk első Zrínyi emlékműve, Gerendai István Oroszlán szobra, melyet a lakosság közadakozásból emelt, a legnagyobb hőse tiszteletére 1878-ban, háttérben a Városháza és a Szent Rókus Plébániatemplom

Makovecz Imre - Vigadó Kulturális Központ

Elkészültét az építész nem érte meg, csak 2013-ban fejezték be.

 Zrínyi Miklós hadvezér szobra, Michael Stebik alkotása

Ferences templom, Páduai Szent Antal ferences szerzetes tiszteletére lett felszentelve (1736), mellette a rendház 1740-ben épült.

A szűk kis utcán bandukolva, észre sem vettük, hogy egy templom mellett vezet az utunk, nyitva volt az ajtaja, beléptem. A párom megrökönyödve szólt rám, hogy hova megyek. Mondom gyere csak itt egy csodát látunk.

Mint kiderült országos viszonylatban kiemelkedő a barokk hármas oltára. Sajnos belül zárva volt, de legalább az előtérből megcsodálhattuk.

 Jó lett volna közelről gyönyörködni a szépséges szobrokban!

Zrínyi Vár

Szigetváron még egyikőnk sem járt, így ide is ellátogattunk. Kíváncsiak voltunk Zrínyi várára, mely jellegzetes XVI. századi földvár. Alig találtuk meg, messziről nem emelkedik ki, mint általában a hegytetőn álló váraink. A négy bástya és a várfalak szabálytalan négyszög alakú területet zárnak közre.
A vár előtt Bencsik István szobra áll, a Genezis sorozat egyik darabja, egy hatalmas ujj, hasonlóra Pécsen is  rácsodálkoztam. Talán Isten ujja........
'Genezis (görög = 'eredet, születés')

A vár és a város 1473-ban vétel útján az Enyingi Törökök birtokába került. A család legnevezetesebb tagja, Török Bálint végeztette el a vár és a település igazi erődítménnyé történő kiépítését az 1530-as években. A belső várat nagy területű, sarkain olasz-bástyákkal megerősített külső várrésszel bővítette, az erődöt az Almás-patak vizével feltöltött árokrendszerrel vétette körbe, amelyen keresztül felvonóhidak biztosítottak összeköttetést a külső és belső vár, illetve a város között.

A Szigetvári Zrínyi Vár a történelembe az 1566-os ostrommal írta be magát, amikor Szulejmán szultán Bécs ellen induló közel 80.000 fős seregét az akkori várkapitány Zrínyi Miklós horvát bán, a várfalak előtt megállította. Zrínyi 2500 katonájával védte a várat 34 napig, de a szüntelen ostrom után a külső erődítményt feladta és a belső várba húzódott a megmaradt 800 katonájával. Szeptember 5-én Szulejmán szultán elhunyt, amiről sem az ostromló sereg, sem a védők nem tudtak. Két nap múlva, mivel az égő belső várat már nem tudták tartani, Zrínyi kitört a várból. A vár eleste után 123 évig török zászló lengett a vár felett.

 Kiss Ernő - Szigetvár ostroma

 Zrínyi Miklós (1508?-1566), a hadvezér,
a költő és hadvezér dédapja

Szabó Tamás - Zrinyi Miklós és katonái (2016)

"IN GLORIAM ET HONOREM AETERNUM MILITUM INVICTORUM. MMXVI."
(Örök dicsőség és tisztelet a legyőzhetetlen katonáknak!)

Somogyi József - a várvédő Zrínyi Miklós bronzból öntött lovasszobra (1968) A szobor talapzatára a költő Zrínyi Miklós „Mint Hektor Trójának…” kezdetű, kilencsoros epigrammájának első versszakát vésték.

Mint Hektor Trójának,  

Ugy én Szigetvárnak 

Erős őrzője voltam; 

Mutattam pogánynak,  

Hogy nagy Jehovának  

Kedves szolgája voltam; 

 És előbb éltemet, 

 Hogysem hűségemet 

Testembül kibocsáttam.
 

A várudvar közepén Szulejmán dzsámija áll a csonka minarettel, benne a Mekka felé tájolt imafülkével és a faltöredékeken látható perzsa-arab nyelvű feliratokkal.

Az 1930-as évek elején Andrássy gróf a dzsámival közös tető alá hozta nyári kastélyát, melyben a várháborúk korát bemutató kiállítás látható

Kiss István - Tinódi Lantos Sebestyén bronzszobra. (1967) Tinódi az 1530-as évek végétől 1541-ig volt Török Bálint udvari énekmondója Szigetváron.

A bejárat modern csarnokát itt sem szerettem, nem értem mi szükség volt a vár közepére építeni, hozzácsatolva az Andrássy-féle nyári rezidenciához.

2013 óta folyik a Szigetvár melletti Szulejmán sírkomplexum régészeti feltárása, a Pécsi Tudományegyetem kutatói nemrég újabb épület nyomaira bukkantak. 

Szőlő és bor városa

Villány ősidők óta lakott település. Először a kelták, majd a rómaiak és a rácok lakták e vidéket. Az itteni szőlő- és bortermelés hagyományait jól tükrözi a főutca két oldalán található, egységes stílusban épült történelmi pincesor.

150 évig volt itt a török és az utolsó csapatokat éppen erről a vidékről, a második mohácsi csata keretében üldözték el a keresztény csapatok. (1687) A csata hősei Lotharingiai Károly, Miksa Emanuel és Savoyai Jenő voltak. A török idők népessége teljesen kipusztult. A harcokban mutatott eredményességéért Savoyai Jenő megkapta Villányt, ahova a túlnépesedett németországi Pfalz-ból telepítettek új honfoglalókat. Bécsben történt a betelepülők regisztrálása és aki a bizottság előtt azt mondta, hogy ő Pfalz-ból jött, az ajándékföldet és adókedvezményeket kapott. 

Amikor kiderült, hogy a déli kitettségű villányi lankák kitűnő szőlőterületeket kínálnak, gyorsan benépesült a táj. A fejlődés töretlen volt a filoxéra (gyökértetű) megjelenéséig.

A híres villányi szőlőnemesítőnek Teleki Zsigmondnak köszönheti egész Európa, hogy a maga által előállított oltvánnyal ki lehet védeni ennek a veszedelmes kártevőnek a megjelenését. Teleki Zsigmond Amerikából hozott olyan vad alanyfajtát, amely rezisztens volt e parazitával szemben, és arra ékoltással létrehozta a szaporító oltványt. Villányban ma is ilyen oltványokat állítanak elő nagy számban. Azóta a kötött talajokon csak evvel a módszerrel előállított oltványokat használják.

Villány 1987-ben egy nemzetközi zsűritől megkapta a "Szőlő és bor városa" címet. 1988-ban megalakult a Villányi Borrend. 

A szubmediterrán mezoklímának és a kedvező talajadottságoknak köszönhetően mély színű, testes, tartalmas vörösborok készülnek itt

Nyolc település összefogásával, itt jött létre az első magyar borút, 1994-ben. Az utóbbi években pedig további hat településsel bővült a Villány-Siklósi Borút.

 Minden év októberében rendezik a Villányi Vörösborfesztivált

Háromszintes pincefalu

Villánykövesd védett, műemlék pincesora volt a következő látnivaló, mely szintén a Villányi Borvidék tagja.

A borairól híres településen, a mintegy 70 pincéből álló épületegyüttesből 58 présház 1983 óta országos műemlékvédelem alatt áll. A német telepeseknek köszönhetően az 1700-as évek második felében a szőlőtermelés erőteljes fejlődésnek indult és Villánykövesd jelentős szőlőtermő területté vált. Ekkor vette kezdetét a háromszintes „pincefalu” megépítése, ami végleges formáját csak a 20. század közepére nyerte el.

Nem csak a turisták, de a fotó- és festőművészek egyik kedvenc célpontja is a villánykövesdi pincesor

Sajnos csak később tudtam meg, hogy a Batthyány Pince, amit mérete miatt borkatedrálisnak is neveznek, csak előzetes bejelentkezéssel látogatható.

 Fekete-hegy keleti lábánál

Lassulj velünk!

Isten hozott! Lassulj velünk! Így invitálja Palkonya az erre járó vendégeket....
Palkonya a nagy múltú Villányi Borvidékhez tartozik. Ma is hűen őrzi a XVIII. században betelepített német szőlőművesek építészeti kultúráját.

Egyutcás falu, többségében helyi védettséget élvező parasztházakból áll, amely már önmagában megadja a település vonzó atmoszféráját. 

2007-ben Európa Kulturális Falujának választották

Akárcsak a Balaton-felvidékre, ide is több képzőművész költözött, most már gasztrofaluvá is avanzsált, igényes éttermei miatt

Szívem csücske :))

Katolikus templomát a Batthyány család építtette, és 1816-ban Szt. Erzsébet tiszteletére szenteltette fel. A messziről is jól látható piros kupolás templom a magyarországi körtemplomok egyik legszebb példája.

Legnevezetesebb műemlék együttese a faluvégi domboldalt beborító, 53 présházból álló szívet-lelket gyönyörködtető pincesor.

 Hangulatos fehérre meszelt házacskák, színes ajtókkal, ablakokkal

Rendszeresen tartanak itt rendezvényeket, a Pünkösdi Nyitott Pincék napjaira több ezren ellátogatnak.

 Horgásztó

Pár nap lassulás rám férne itt! Pihenni, borozgatni, jókat enni, felsétálni a szőlőhegyre, megnézni egy naplementét, fotózgatni.....