2019. augusztus 24., szombat

Studium Generale

A pécsi középkori egyetem Magyarország legelső egyeteme (latinul: studium generale). A térség első három egyeteme - a prágai (1348), a krakkói (1364) és a bécsi (1365) - után 1367. szeptember elsejei bullájával alapította meg V. Orbán pápa, Nagy Lajos király kérésére. A második magyar egyetem, az Óbudai Egyetem alapításakor (1395) a pécsi egyetem feltételezhetően már nem működött.
Nagy Lajos király és Vilmos püspök szobra a pécsi székesegyház oldalában – Kotormán Norbert alkotása (2017)
Az egyetem igazi szellemi atyja a korabeli pécsi püspök, Koppenbachi Vilmos volt, aki egyházi hivatala (1361-1374) mellett királyi kápolnaispán és titkos kancellár, Nagy Lajos egyik fontos diplomatája és bizalmi embere volt.
Az egyetem történetéről nagyon kevés ismerettel rendelkezünk, a török uralom (1543-1686) és a két keresztény ostrom (1664, 1686) alatt a középkori dokumentumok többsége megsemmisült.
Az intézményt az egyházjog és a latin nyelv tanítására szánták elsősorban, így a kor magyar diákjainak nem kellett ezután külföldre utazni az egyetemi szintű képzéshez. 
A pécsi középkori egyetem feltételezett épületét 1978-1998 között tárták fel a püspökvárban, az egyetem épületétől nyugatra megtalálták Miklós püspök által, 1335-ben alapított Aranyos Mária-kápolna maradványait is, benne az egyetemet alapító Vilmos püspök baldachinos síremlékével.
 A Szentlélek kiáradása  az apostolokra (Pünkösd)
A kápolna feltárásakor előkerült gótikus szoborleletek, amelyek között csupán torzók és töredékek maradtak fenn
A hajdani Püspökvár északi részén a 18. században megépült az uradalmi Magtár épülete. Az építményt 7000 pozsonyi mérőre tervezték, így összesen 439 600 liter folyadék vagy 325 920 kg termény tárolására volt alkalmas. :) 
Napjainkban a többszintes borospince fölött a Magtár Látogatóközpont emelkedik, amely turisztikai információs pont és közösségi események, művészeti bemutatók, valamint a vendéglátás helyszíne.

2019. augusztus 23., péntek

Festett sírkamrák

A pécsi IV. századi ókeresztény sírépítmények 2000-től az UNESCO Világörökség részei 
Sopianae ókeresztény temetőjének a sajátossága, hogy itt nagyszámú kőből épített temetkezőhely koncentrálódott. Ezek kis méretű, családi sírkamrák és nagyobb közösségi sírboltok, temetői építmények
A Cella Septichora, vagy más néven hétkaréjos épület, az eddig ismert legnagyobb épület az ókeresztény temetőben. Nevét a különleges hét apszisáról kapta. Falai a római korban a föld alatt voltak, tehát kívülről nem voltak láthatók. A római kori talajszint a megmaradt falkoronaszint magasságában volt.
A sírkamra többnyire a tehetős családok temetkezőhelye volt.
Egy része festett, belső terük bibliai jelenetekkel és ókeresztény szimbólumokkal díszített, ami tovább növeli az emlék együttes egyediségét, egyetemes kulturális értékét.
A Korsós sírkamrát a kiterjedt pécsi pincerendszer kialakításakor fedezték fel. Teljes feltárását és rekonstrukcióját Fülep Ferenc végezte el 1964-ben.
Nevét a sírkamra északi falában lévő fülkében látható korsó és pohár ábrázolásáról kapta.
A falakon festett növényi és geometrikus díszítés látható. A rácsmotívum valószínűleg a Paradicsomkertre utal.
A Péter-Pál sírkamra 1782-ben került elő, miközben a Káptalani Levéltár épületének az alapjait építették.
A sírkamra északi falán Péter és Pál apostolok ábrázolása látható, akik magasztaló testtartásban mutatnak a krisztogramra. A krisztogram Krisztust jelképező szimbólum, a görög X (khi) és P (rho) betűk, Krisztus görög nevének (KhRisztosz) az első két betűje; ezért nevezzük Krisztus monogramnak. A 4. századi ókeresztény falfestészet nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő példája. A paradicsomot jelképező mennyezeten gazdag növényi (szőlő) és állati (páva) ornamentika között, medalionokba foglalt portrékon négy fiatal arcképei szerepelnek, akiknek kiléte bizonytalan.
A kétrészes építmény földalatti része a kripta, a tulajdonképpeni sírkamra, ahova az elhunytakat helyezték téglasírokba, vagy ritkábban szarkofágokba. Fölé emlékkápolnát emeltek. A kétszintes építmények kettős feladatot láttak el: egyszerre szolgáltak temetkezési helyként és szertartások céljára.
1975-ben bukkantak rá az Ókeresztény Mauzóleum épületére, előkerült egy ókeresztény temetőkápolna, és alatta az eddig ismert legnagyobb sírkamra.
A sírkamra eredetileg egy festett helyiségből állt, amelynek déli oldalán állt a hatalmas, gyönyörűen faragott szarkofág
Ádám és Éva bűnbeesése, Dániel próféta az oroszlánok vermében, végül és az életfa motívuma
Fantasztikusnak találtam a látványt és tetszett, hogy milyen remekül megoldották ezeknek a több évszázados leleteknek a bemutatását és védelmét.....

2019. augusztus 22., csütörtök

Négy torony

A pécsi Szent Péter és Szent Pál Székesegyház
Az egyetlen négy főtoronnyal ellátott templom Magyarországon. Az épület főnézete érdekes módon az oldalhomlokzata.
Amikor a templomot 1891-ben az ország püspökei és I. Ferenc József király jelenlétében, fölszentelték, a budapesti újságok azt írták: „Aki mennyországot akar látni, az jöjjön Pécsre!" Mai formáját a 19. századi átépítés eredményeként nyerte el, de újjáépítve is megőrizte a középkori katedrális varázsát.
Az altemplom alapjait a 4. század vége felé rakták le, majd a 8. és 9. században ezeket nyugati irányban megnagyobbították így jött létre a két nyugati fekvésű tornya.  A románkori dómban, 1604-ben tűzvész pusztított, majd László király uralkodásának első felében elkezdték az új székesegyház építését, amely a kor egyik legnagyobb építészeti akciója volt. 
Az újabb két tornyát a középkorban építették hozzá. A törökök a székesegyház nyugati részét, a Corpus Christi-kápolnát is dzsáminak használták, többi részében élelmiszert, hadianyagot raktároztak A török nem tűrte meg az emberábrázolást, ezért megcsonkította az Árpád-kori domborműveket, lemeszelte a freskókat. A törökök hódoltsága alatt (1543-1686) a székesegyházban bekövetkezett károkat később különféle stílusokkal próbálták helyreállítani. 
Majd 1807-ben Pollack Mihály építész tervei alapján klasszicista, csúcsíves főhomlokzatot kapva kezdett újjáépülni, itt sorakozott Barlalits Mihály tizenkét apostolszobra, melyek jelenleg a székesegyház mögött tekinthetők meg. Ma látható formáját 1882 és 1891 között egy jelentős átépítés következtében kapta meg. Az átépítésnek célja, hogy a székesegyház visszanyerje a középkori formáját és román stílusát. 1962-63 folyamán tatarozták az épületet, és elhelyezték Antal Károly modern megfogalmazású apostolszobrait
A bejárat fölött Kiss György domborműve, magyar szentek hódolnak Szűz Mária és a Kisded előtt. Baloldalt Szent Imre, Szent Gellért és Szent Erzsébet. Jobbra Szent Adalbert, Szent Margit és Szent László király.
2000-ben készült Rétfalvi Sándor külső kapuja, a Szentlélek kiáradását ábrázolja, tetején a Lelket ábrázoló galamb ül, a szőlőlugas a Szentlélek munkálkodásából fakadó termésre, vagyis a jótettekre utal.
 Belső bronz kapun aranyozott bronzkazettákon bibliai jelenetek
Az eredeti főhomlokzat
Kiss György domborművei, Szent István király, Szent Péter apostol, Szent Mór püspök
Belső tér három hajós elrendezésű, sík kazettás famennyezettel, a főhajó kazettáiban a tizenkét apostol
A teret uraló baldachinos oltár, Zala György alkotása. Az oltár előlapján  Krisztus Szűz Máriával és Mária Magdolnával. A lépcső két oldalán egy-egy szószék, mellvédjén sassal.
  Az oldalfalakon az Ószövetség történeteit megjelenítő képsorozat
 Orgonája Angster József 100. munkája.
Basilica minor (Kis Bazilika) rangot 1991-ben, II. János Pál pápa magyarországi látogatása előtt kapta a templom
A 12. századi, nagy alapterületű, keresztboltozatos, öthajós altemplomban régészeti ásatások során megtalálták, majd újratemették Janus Pannonius pécsi püspök és humanista földi maradványait. Sajnos ide nem tudtam lemenni, mert kezdődött az esti mise.
Székesegyházi Plébánia és Káptalani Levéltár
Késő barokk épület 1784-ben, a híres építész Sartory tervei szerint készült, majd 1794-ben Krammer János tervei alapján bővítették. A székesegyház restaurálásakor a toronyból leszerelt órát a levéltár harangfülkés oromzatába helyezték.
Lemenő nap sugaraival festve.....
Püspöki Palota 
A XVIII. század második felében Klimó György püspök az egész épületet teljesen átépítette, egységes barokk homlokzatot kaptak az épületek. A palota ma is látható arculata a XIX. században alakult ki, Scitovszky püspök megbízásából, ekkor építették át a tér felé néző homlokzatot neoreneszánsz stílusúvá.
A Püspökvárnak is nevezett komplexum külön várfalat kapott, a középkori jellegre leginkább az épületegyüttes délkeleti oldalán álló Barbakán bástyája emlékeztet.
 Borsos Miklós Janus Pannonius szobra (1972)
Janus Pannonius költő (magyar nevén Csezmicei János 1434-1472), a humanizmus kiemelkedő alakja. 1434-ben született, neves európai egyetemeken filozófiát, poétikát, görögöt, latint és matematikát tanult. 1459-ben pécsi püspök lett.
A Püspöki Palota egyik érdekessége, hogy van egy álerkélye, melyen nem más ácsorog, mint Liszt Ferenc, melyet Varga Imre szobrászművész  alkotott 1983-ban. Liszt Ferenc a pécsi püspök vendégszeretetét élvezte 1846-ban, vendégeskedése ideje alatt írta meg az első magyar férfikari művét a Pécsi Dalárda részére és itt komponálta meg az „Esztergomi mise” címet viselő szerzeményét. Liszt Ferenc alakja jól láthatóan kihajol az erkélyen, és a Székesegyház irányába tekint, a legenda erről, hogy állítólag a zeneszerző olykor a Székesegyház harangjainak játékából merített ihletet.(Nem tudom miért emlékszem valami szerelmi történetre, amit anno a pécsi kollégák meséltek, ennek most nem találtam nyomát.... :)