Modernart

Modem (Modern és Kortárs Művészeti Központ) Debrecen kiállításai a Múzeumok Éjszakáján

Hát........még mindig nem értem ezt a modern művészetet, de azért próbálkozom! Ahogy elolvastam a képek születésének történetét, mondanivalóját egy kicsit kapiskálni kezdtem ezt a "mániát"......Az én mániám jelenleg ez a blog, ami megnyugtat, kikapcsol.... :))

Mánia, csendes stratégiák kiállítás

Benczúr Emese - Egy hónap rendszerezése - Az egyformaság viszonylagos

240 levágott nadrágszár, hímzés

Tarr Hajnalka - Botticelli: Vénusz születése

Egy világhírű festmény puzzle darabkákból épített sajátos verziója (Ludwig Múzeumból)

Szíj Kamilla - Cím nélkül, ceruza rajz papíron

Imre Mariann - Mindannyian gyöngyfűzők vagyunk, Rózsafüzér horizont, 41 méter hosszú gyöngysor, Tekla gyöngy bekeverve igazgyönggyel, fűzve látássérült emberek által

Tarr Hajnalka - Attachment (Installáció, gémkapcsok)

Egy 5x6 méteres gémkapcsok összefűzéséből álló fal, pszichiátriai osztály lakói fűzték

Imre Mariann - Örökség: Határidőnapló

Az alkotó nagymamája 1895-ben született, nem tudott írni, olvasni, mert sokgyermekes családban nőtt fel, nem jutott pénz az iskoláztatására. A postásnak is x-et írt a neve helyére. Kilencvenhárom éves korában vágy fogta el, hogy le tudja írni saját nevét, Sütő Istvánné. Megtanították a két szó leírására. Mivel a betűket nem ismerte, félt hogy elfelejti az írását, ezért mindennap gyakorolt, naponta teleírt oldalakat a nevével

Szira Henrietta - A mánia tovább él, installáció, száraztészta, videó (11 óra 9 perc)

Nagymamái önellátásra képtelenné váltak, kisgyerekkorában csigatészta készítésből éltek. A tészta a videón az eredeti eszközökkel készült több mint tizenegy órán keresztül, az otthon érzése egy olyan mozdulatsorral, ami a gyerekkorához köti.

Nekem is vannak ilyen gyerekkori élményeim, Nagymamám csigacsinálása, vagy rétes húzása az asztalon, szinte látom magam előtt.......

Katharina Roters és Szolnoki József alkotópáros kiállítása - Újraírható történetek

Az emlékezetlabirintus középpontjában Katharina Roters nagyszüleinek története áll. Hozzájuk kapcsolódó, művészetileg újraértelmezett dokumentumokat, fotókat, elhallgatott családi titkokat, kitalált történeteket mutat be.

 Sztereotípiák

A Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium animáció és mozgókép szakos diákjai a sztereotípia fogalmát vizsgálták és készítettek önálló műveket. A kiindulást a Keserue Zsolt által szervezett sztereotípia-gyűjtő workshop elméleti kutatása jelentette, amelyet három alkalommal végeztek a projekt önkéntesei a Sziget Fesztiválon.

  Hangfegyverek - három pályakezdő hangművész kiállítása

"Hangfegyvernek tekinthető minden, ami auditív médiumokon keresztül tömeget oszlat, fájdalmat, maradandó károsodást vagy halált okoz, de az is, ami képes befolyásolni, összezavarni, félelmet kelteni, lehallgatni vagy épp megtéveszteni. A kiállítás fekete tereiben felhangzó és megjelenő munkák a szónikus fegyverkezés fiktív és valós példái." idézve a Modem oldaláról

Panel címmel augusztusban rendhagyó kiállítás nyílik. Erre az alkalomra saját kézműves sört jelentet meg a Modem, csapolva meg lehetett kóstolni a Múzeumok éjszakáján, üveges változata augusztus 3-án debütál, grafikai pályázatot hirdettek a címke és doboz megtervezésére, szavazni lehetett a legjobb alkotásra. Már meg is van a nyertes....

A Modem oldalát itt találjátok: http://www.modemart.hu/

Kékben

Múzeumok Éjszakája, megint kék órában

Tavaly fentről 

http://nora-bora-nora.blogspot.com/2018/06/kek-ora.html

Vihar előtt

"Már háborog sötét, zajló habokkal
a táj felett a kék légóceán.
Egy pillanat- a táj sötét azonnal,
s az ég tüzet vad őrületbe hány."

Kosztolányi Dezső: Közelgő vihar

Mágnásfertály

A Nemzeti Múzeum kertjének hátsó kapuiból csodálatos épületekre lettem figyelmes. Nem véletlenül hívják ezt a környéket Palotanegyednek vagy Mágnásfertálynak

Festetics-palota (1862-64), Ybl Miklós tervezte, ma Andrássy Egyetem. Gróf Festetics György volt az első, aki az arisztokrácia bécsi építkezései mellett, a leendő magyar fővárosban állandó főúri rezidenciát hozott létre. „egy magyar mágnásnak nem lehet Bécsben palotája anélkül, hogy Pesten is ne legyen.”

A Festetics-kert öntöttvas kapuja, valami rettenetes üvegmonstrum előtt, ami a Magyar Rádió üzemépülete.

Úgy látszik a gyönyörű kaput nem volt szívük eltávolítani, viszont hagyják tönkremenni.

Károlyi-palota (1863) tervezője Ybl Miklós

Építtetője Károly Lajos, 1863-ban bekövetkező halála miatt az építés befejezése fiára, gr. Károlyi Alajosra várt, aki egész életét a diplomáciai szolgálatnak szentelte. A Palotát 1921 és 1944 között az Olasz Királyság követsége bérelte a Károlyi-családtól. 1944-ben igen nagy károkat okozott benne a háború, melyeket részlegesen ugyan, de 1966-ban helyreállítottak, miután az épületet megkapta a Magyar Rádió, most elhagyatottnak tűnt.

Dessewffy-palota (1875-76)
építtetője gróf Dessewffy Miklós

Tervezem, hogy elmenjek egy tematikus sétára, ami mostanában nagy divat, ekkor egy-két épületbe is be lehet jutni és sok érdekességet meg lehet tudni a palotákról. Addig is egy kis áttekintés.

Bródy Sándor utca

2.: Fechtig báró háza - a földszintjén a Múzeum Kávéház üzemel . 4.: Dessewffy-palota Bródy Sándor u. 6.: Keszlerffy-palota. 8.: Egykori képviselőház - most Olasz Kulturális Intézet, 9.: Keglevich-palota. 10.: Tauffer-palota - most Brody House dizájnhotel és rendezvényközpont, 12.: Gschwindt-palota, 14.: Odescalchi-palota. 16.: Törley-palota - most a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat székháza

Pollack Mihály tér
3.: Károlyi-palota, 8.: Esterházy-palota, 1946-1948 között köztársasági elnöki rezidencia, most a Magyar Rádió Márványterme. 10.: Festetics-palota - most az Andrássy Gyula Budapesti Németnyelvű Egyetem épülete

Múzeum utca

5.: Hadik–Barkóczy-palota. 7.: Hasenfeld-ház - a volt Budapest Jazz Club. 9.: Bókay-palota. 11.: Károlyi-palota - a MÁV tulajdona, a MÁV Szimfonikus Zenekarának próbahelye. 15.: Zichy-ház (1871, Skalnitzky Antal) 17.: Károlyi-Csekonics Rezidencia - reprezentatív rendezvényhelyszín volt, ahol időnként hollywoodi produkciókat is forgatnak, most a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal épülete

Reviczky utca
1. Wenckheim-palota - most a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 2.: Pálffy-palota - most a Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteménye. 3.: Pejacsevich-palota. 5.: Bánffy-palota - most a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság épülete

Ötpacsirta utca
2.: Almásy-ház - most Építőművészek Székháza.

Trefort utca
1.: Pulszky-palota. 2.: Prónay-palota - most Hotel Mercure Budapest Muzeum. 3.: Hunyady-palota.

Lőrinc pap tér

2.: Zichy-palota - most hotel. 3.: Darányi-palota

Szentkirályi utca

10.: Szentkirályi-bérpalota

Tárgyak bűvöletében

Két és fél ezer év a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM)

Csak pár fotó, amit most kiválasztottam a hatalmas anyagból, ami itt várt

 Barabás Miklós festménye a Lánchíd alapkőletételéről

Empire szalongarnitúra, Csapó Dániel (1778–1844) reformkori agrárpolitikus Tolna vármegyei tengelici kúriájának berendezése

1873-ban, Liszt Ferenc úgy határozott, hogy legbecsesebbnek tartott tárgyait a Nemzeti Múzeumnak ajándékozza. 1846-ban jutott birtokába annak a zongorának,  melyet Thomas Broadwood 1817-ben Beethovennek Bécsbe küldött. A díszszablyát pesti tisztelői ajándékozták a híres zeneszerzőnek, végrendeletében hagyta a múzeumra.

A kék bársonyból készült, ezüst fémszállal hímzett uszályos díszruhát I. Ferenc József koronázására készítették. Az 1916-os koronázáson kisebb átalakítások után Széchényi Gabriella viselte.

Ferenc József koronázási ajándékának ládája, Laky Adolf pesti ezüstműves munkája, 50 ezer arany elhelyezésére szolgált, tetején a koronázási palást, kard, buzogány, alma, korona. Vajon hol a párja, ami a királynénak készült? Itt nem találkoztam vele......

Az első világháború kellős közepén, 1916 végén halt meg az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója, I. Ferenc József. Utódát, az utolsó magyar királyt, IV. Károlyt 1916. december 30-án koronázták meg a budavári Mátyás templomban. Az ország, a jókívánságai mellett, ebben az ezüst ládában adta át ajándékát az új uralkodónak. A felajánlott nemzeti nászajándékot tartalmazó ládát Bánffy Miklós tervezte, díszítő angyalait és a koronáját pedig Telcs Ede.

 Lapidárium (római kőtár)

A Seuso-kincs mesés, fotózni persze nem lehet. A koronázási palást eléggé el van dugva, csak kérdezősködésre találtam meg.....Tervezem, hogy egy-egy korban majd alaposabban elmélyedek.

Lépcsőházi freskók

 Nemzeti múzeum előcsarnoka

A múzeum főlépcsőházának falait és mennyezetét 1875 óta Lotz Károly és Than Mór allegorikus freskói díszítik.

 Csodálatos, nem emlékeztem rá, olyan régen jártam itt

Rotunda - a Római Pantheon mintájára épült előcsarnok, karos kandeláberekkel, a párkányon az ország vármegyéinek címerei

Minden az eredeti tervek szerint lett helyreállítva

A múzeumi díszteremben ülésezett a 1848-as népképviseleti országgyűlés felső háza. Később, a mai parlament megépüléséig a felsőház végig itt is működött.

 József  nádor (1776-1847) 1796-tól haláláig Magyarország nádora 
Barabás Miklós alkotása

 (A nádor vagy nádorispán, a király után a legnagyobb országos méltóság volt Magyarországon, Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.)

Gyönyörű maga az épület

Ezek a termek mesés előszobái a múzeumi látnivalóknak, a hatalmas mennyiségű információ özönnek, jobb lenne részleteiben, tematikusan bejárni, ha lenne rá idő........

Múzeumkertben

A Nemzeti Múzeum 8700 négyszögöl kertjét 1813-ban vásárolta meg a magyar állam a Batthyány családtól. Széchényi Ferenc és József nádor érdeme az 1846-ban befejezett múzeumi épület - Pollack Mihály tervezte.

A homlokzat timpanonjának szobordíszeit Rafael Monti müncheni szobrász készítette. Középen Pannónia nőalakja trónol, kezében egy-egy babérkoszorúval, melyet jobbról a tudomány és művészet, balról a történelem és a hírnév megszemélyesítőjének nyújt át. A jobb sarokban lévő alak a Dunát, a bal sarokban lévő a Drávát szimbolizálja.

Nehezen fértem hozzá az Arany János szoborhoz, a Múzeumok Majálisán, mivel körbe volt építve  pavilonokkal. Nem régen  került vissza eredeti helyére a restaurált Stróbl Alajos által készített szobor (1893)

Arany János alakját Toldi Miklós és szerelme, Rozgonyi Piroska, illetve lent középen egy lanton álló, kiterjesztett szárnyú turulmadár övezi. Toldi mellett megjelenik bronzból megformázott pajzsa, kardja és sisakja is. Érdekesség, hogy a szobrász Piroska alakját Széchenyi unokájáról Széchenyi Aliceról mintázta

Széchényi Ferenc, (1754-1820) államférfi, könyvtár- és múzeumalapító, Somogy vármegye főispánja, királyi főkamarásmester, aranygyapjas lovag, királyi küldött és biztos, Széchenyi István édesapja. Könyvtárát és gyűjteményét ajándékozta a múzeumnak. Széchényi ugyan meghagyta végrendeletében, hogy ne örökítsék meg sem szobor, sem kép formájában emlékét, de ezt a kívánságát már gyermekei sem tartották be. Pál fia a Széchényi terem számára Johan Enderrel megfestette apja képmását. 1902-ben Istók János kapott megbízást a szobor elkészítésére, aki a festmény alapján formázta meg az alapító alakját, aranygyapjas rend díszöltönyében. A szobrot Istók agyagmintája alapján egy berlini cég öntötte bronzba.

Horvay János alkotása (1930) - Herman Ottó (1835—1914) domborművű képmása.
A madarak atyjának is nevezett zoológusra, két pacsirta alakja utalt. A háború során elpusztult pacsirták helyét 1950-ben Picasso békegalambjait jelképezően, két galamb foglalta el. Herman Ottó szobra felállításának áldozatul esett a Zsolnay gyár színes eozin kútja, amelynek medencéjét kacsák vették körül, s korábban a milánói magyar kiállítás egyik dísze volt.

Himfy-lant (1903)

Kisfaludy Sándor (1772-1884) költő, katonatiszt emlékműve. A kiterjesztett szárnyú sas, egyik karmával magához ragadja a földgömböt, rajta bevésve a Balaton-felvidék látszik, mely szülőföldje a költőnek, másik karma egy lant húrjaiba kap.

Kisfaludy Károly (1788-1830) Ferenczy Istvánnak (1792-1856) egyetlen köztéren felállított és megmaradt műve ez a márvány mellszobor (1836). Magas talapzaton álló mellszobor mellett lantot tartó márvány leányalak nyújtott babérágat a magyar vígjáték megalapítójának. A II. világháborúban a nőalak és a talapzat olyan súlyosan sérült, hogy nem lehetett helyreállítani, de Kisfaludy mellszobrát újrafaragták. (1952)

1916-ban, Fraknói Vilmos (1843—1924), a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelője a Múzeumkert északkeleti felén, haraszti mészkőből, a római sztélék mintájára állíttatott emléket a magyar régészettudomány három alapító egyéniségének: Rómer Flórisnak, Pulszky Ferencnek és Hampel Józsefnek

Giuseppe Garibaldi (1807-1882), Kuzmik Lívia Rómában dolgozó szobrászművész alkotását a Corvin Mátyás Magyar-Olasz Egyesület állíttatta (1932). A szobor talapzatán, Garibaldi és legendás magyar tábornoka, az olaszosan Generale Stefano Türrnek nevezett Türr István (1825—1908) kézfogása látható,

A kert szép, hangulatos sétányokkal, padokkal, ami az előző bejegyzésben is látszik. A növényeknek még erősödni kell. A szobrok terén talán nem teljes a felsorolás, pár szobrot lepel borított, még folyhat a restaurálásuk. Persze ne feledkezzünk meg az 1848. március 15-i eseményekről sem...... Folyt. köv.... a múzeumban tett látogatással....