A Nemzeti Múzeum 8700 négyszögöl kertjét 1813-ban vásárolta meg a magyar állam a Batthyány családtól. Széchényi Ferenc és József nádor érdeme az 1846-ban befejezett múzeumi épület -
Pollack Mihály tervezte.
A homlokzat timpanonjának szobordíszeit Rafael Monti müncheni szobrász készítette. Középen Pannónia nőalakja trónol, kezében egy-egy babérkoszorúval,
melyet jobbról a tudomány és művészet, balról a történelem és a hírnév
megszemélyesítőjének nyújt át. A jobb sarokban lévő alak a Dunát, a bal
sarokban lévő a Drávát szimbolizálja.
Nehezen fértem hozzá az Arany János szoborhoz, a Múzeumok Majálisán, mivel körbe volt építve pavilonokkal. Nem régen került vissza eredeti helyére a restaurált Stróbl Alajos által készített szobor (1893)
Arany János alakját
Toldi Miklós
és szerelme,
Rozgonyi Piroska, illetve lent középen egy lanton álló,
kiterjesztett szárnyú turulmadár övezi. Toldi mellett megjelenik
bronzból megformázott pajzsa, kardja és sisakja is. Érdekesség, hogy a szobrász Piroska alakját Széchenyi unokájáról Széchenyi Aliceról mintázta
Széchényi Ferenc, (1754-1820) államférfi, könyvtár- és múzeumalapító, Somogy vármegye főispánja, királyi főkamarásmester, aranygyapjas lovag, királyi küldött és biztos, Széchenyi István édesapja. Könyvtárát és gyűjteményét ajándékozta a múzeumnak. Széchényi ugyan meghagyta végrendeletében, hogy ne örökítsék meg sem
szobor, sem kép formájában emlékét, de ezt a kívánságát már gyermekei
sem tartották be. Pál fia a Széchényi terem számára Johan Enderrel megfestette apja képmását. 1902-ben Istók János kapott megbízást a szobor
elkészítésére, aki a festmény alapján formázta meg az
alapító alakját, aranygyapjas rend díszöltönyében. A szobrot Istók agyagmintája alapján egy berlini cég öntötte
bronzba.
Horvay János alkotása (1930) - Herman Ottó (1835—1914) domborművű képmása.
A madarak atyjának is nevezett zoológusra, két pacsirta alakja utalt. A háború során elpusztult pacsirták helyét 1950-ben
Picasso békegalambjait jelképezően, két galamb foglalta el. Herman Ottó szobra felállításának áldozatul esett a Zsolnay gyár színes
eozin kútja, amelynek medencéjét kacsák vették körül, s korábban a milánói magyar kiállítás egyik dísze
volt.
Himfy-lant (1903)
Kisfaludy Sándor (1772-1884) költő, katonatiszt emlékműve. A kiterjesztett szárnyú sas, egyik karmával magához ragadja a földgömböt, rajta bevésve a Balaton-felvidék látszik, mely szülőföldje a költőnek, másik karma egy lant húrjaiba kap.
Kisfaludy Károly (1788-1830) Ferenczy Istvánnak (1792-1856) egyetlen köztéren felállított és
megmaradt műve ez a márvány mellszobor (1836). Magas
talapzaton álló mellszobor mellett
lantot tartó márvány leányalak nyújtott babérágat a magyar vígjáték
megalapítójának. A II. világháborúban a nőalak és a talapzat olyan súlyosan sérült, hogy nem lehetett
helyreállítani, de Kisfaludy mellszobrát újrafaragták. (1952)
1916-ban, Fraknói Vilmos (1843—1924), a
Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelője a Múzeumkert északkeleti
felén, haraszti mészkőből, a római sztélék mintájára
állíttatott emléket a magyar régészettudomány három alapító
egyéniségének: Rómer Flórisnak, Pulszky Ferencnek és Hampel Józsefnek
Giuseppe Garibaldi (1807-1882), Kuzmik Lívia Rómában dolgozó szobrászművész alkotását a Corvin Mátyás Magyar-Olasz Egyesület állíttatta (1932). A szobor talapzatán, Garibaldi és legendás magyar
tábornoka, az olaszosan Generale Stefano Türrnek nevezett Türr István
(1825—1908) kézfogása látható,
A kert szép, hangulatos sétányokkal, padokkal, ami az előző bejegyzésben is látszik. A növényeknek még erősödni kell. A szobrok terén talán nem teljes a felsorolás, pár szobrot lepel borított, még folyhat a restaurálásuk. Persze ne feledkezzünk meg az 1848. március 15-i eseményekről sem...... Folyt. köv.... a múzeumban tett látogatással....
