Múltidéző

Ladics-ház (Gyula)

Ez a földszintes polgárház, azért nagyon érdekes, mert a 19. sz. elején épült barokk stílusban. A házba dr. Ladics György jogász feleségével ifjú házasként költözött, majd utódai itt éltek a múzeummá alakításig. Öt generáción át megmaradtak az életmódjukat tükröző bútorok, tárgyak, öltözékek s a szellemi életükről tanúskodó emlékek. Hat szoba berendezései, bútorai, családi portrék mutatják be a 19-20. századi polgári család életmódját, világát.

Csak érdekességként az Almásy-kastélyt teljesen kifosztották, az ott látható bútorok egyike sem eredetileg ott fellelt bútor. Itt viszont, mintha megállt volna az idő, minden ugyanolyan, mint régen. A polgárság világának a Ladics-ház az egyedüli teljesen berendezett tanúja. A hagyatékot az utolsó két gyulai családtag Ladics György és Margit 1978-ban adományozta a városnak életjáradék fejében.

A folyosóról először az úri szobába lépünk, mely a férfiak világa volt. A családfő itt fogadta vendégeit s egyben ügyfeleit is, hiszen ez a szoba egyben dolgozószobaként is funkcionált. Ladics György neves ügyvéd volt csakúgy, mint fia Ladics László, s magánpraxisukat ennek a szobának a falai között folytatták. A következő szoba a nagyszalon és téli ebédlő. Az első négy szoba eredeti fal és mennyezet festése is megmaradt.

Egy kis kísértet-história is társul a házhoz, a család egyik hölgytagját, Borbála asszonyt kirándulásról hazatérő rokonai holtan találták. A közbeszéd szerint megmagyarázhatatlan események zajlanak a házban. Nyikorgó padló, önmagától kinyíló spaletta, és táncoló szekreter borzolja a kedélyeket.

Biedermeier bútorok, korabeli ruhák, könyvek, meisseni porcelánkészletek és egyéb berendezések gazdag tárháza az épület.

 

Ha bővebben betekintenétek egy polgárlány életébe, javaslom az alábbi oldalt, mely Kliment Margit levelezéséből nyújt egy kis ízelítőt http://www.barkaonline.hu/tarca/2393-egy-gyulai-polgarlany

 Fiú hálószoba

Lányok hálója

Az üvegszoba, mely a család nyári ebédlője volt. Itt egy terített asztal uralja a teret, míg két oldalt értékes porcelánokat tartalmazó tálasok találhatók.

A ház hátsó részében, mely sajnos egyenlőre nem látogatható, kapott helyett a fürdőszoba, a konyha és a kamra. A házhoz tartozik még kocsiszín, istálló és cselédlakás, melyek teljesen körülzárják az udvart.

Imádtuk az épület minden részletét, a múzeumi idegenvezető lelkes beszámolóját a családról és az épületről. Ne hagyjátok ki, ha Gyulán jártok!

Százéves Cukrászda

Magyarország második legrégebbi cukrászdája, a Százéves Cukrászda Gyulán (1840), az első, a Budai Várnegyedben, a "Ruszwurm" (1838), harmadik a "Gerbeaud" (1858)

Egy nagy zuhé előtt épphogy beértünk az épületbe, sikerült leülnünk egy kis várakozás után, bár rengetegen lettek hirtelen, maga a híres cukrászda, mint látványosság és a zuhé miatt is. Azt hiszem a vár és kastély mellett, senki nem hagyja ki, hogy ebben az enteriőrben ne kóstoljon meg egy finom sütit. 

Maga az épület az 1801 évi tűzvész után épült, a város egyik legelismertebb építésze, a Wenckheim grófok alkalmazásában álló Czigler Antal tervei alapján. 1839-ig gyógyszertár működött benne. A cukrászdát 1840-ben alapította Salis András cukrászmester, 1841-ben vette feleségül Reindhardt János német gyulai cipész lányát, akinek rokona, Reinhardt József 1854-ben átvette a cukrászdát.

A ház copf és empire stílusú elemekkel épült, de magán viseli a klasszicista jegyeket is. A díszítő festések által meghatározott termekben korhű és eredeti biedermeier berendezési tárgyak láthatóak.

Az, hogy a cukrászda, és annak különösen értékes berendezése megmaradhatott az utókornak, nagyban köszönhető az utolsó tulajdonos, Jánosi Imre tevékenységének, aki 1984-ig több mint egy fél évszázadon át dolgozott a cukrászdában, és vezetése alatt, több mint harmincöt éven át féltve őrizte annak értékeit.

2004-ben és 2014-ben jelentős felújítást hajtottak végre.

Az egykori cukrászműhely helyén cukrászmúzeumot rendeztek be korabeli eszközökkel

 Mellette van a Ladics-ház, ez volt a következő célpontunk.....folyt.köv.......

Síkvidéki várunk

Gyulai vár

Egyetlen épen maradt síkvidéki téglavárunk. Gyula, Szigetvár és Eger mellett fontos stratégiai pontot alkotott, ez a három erődítmény volt a végvári védekezés három fő sarokpontja.

A gyulai uradalmat még 1403-ban Zsigmond magyar király adományozta Maróti János macsói bánnak, akinek nevéhez kötődik a vár építése. 1476-ban visszaszállt a királyra. Mátyás király a vár ura 6 éven át, majd 1482-ben fiának, Corvin Jánosnak adományozta.

Corvin János 1504-ben meghalt. Mivel fia Kristóf is elhalálozott, így fiúági örökös híján özvegye Frangepán Beatrix rövid ideig egyedül kormányozta a gyulai várat, a hatalmas uradalmat és egyúttal volt Békés megyének - a magyar történelemben egyedüli módon - női főispánja is. A várban halt meg gyermeke, a Hunyadi család utolsó nőtagja, Corvin Erzsébet 1509-ben.

Az özvegy, a királyi kérésnek megfelelően Brandenburgi Györgyhöz ment feleségül. Beatrix 1510-ben bekövetkezett halálakor Gyula Brandenburgi György birtoka lett. A mohácsi csatavesztés után Brandenburgi György Ferdinánd király pártjára állt, így az Erdélyhez közel eső Gyulát hamarosan megostromolták Szapolyai János hadai. Egy hosszú, majdnem egyéves ostromban a védőket kiéheztették, így azok kénytelenek voltak feladni a várat.

Tulajdonosa a támadást vezető Czibak Imre lett. Czibak megöletése (1534) után Patócsy Miklós, majd annak testvére, Patócsy Ferenc örökölte a várat és a hozzá tartozó uradalmat. A két király, Ferdinánd és Szapolyai békekötése után, a Patócsy család 1552-ben Boldogkőváráért elcserélte Gyula várát Ferdinánddal. Így a gyulai vár ismét királyi birtoklásba került.

1566-ban kétezer vitéz vette fel a harcot Petrev  pasa 3o ezres támadó seregével szemben, 63 napig tudták tartani a várat. A gyulai vár kapitánya, Kerecsényi László. A török szabad elvonulást ígért, azonban rárontott az elvonuló vitézekre. Kerecsényi fogságba esett, Nándorfehérvárra szállították, majd kivégezték.

A gyulai vár épségben vészelte át a török harcokat, és bár nem számított ekkor már komoly erősségnek, mégis szerepet kapott a Rákóczi-szabadságharcban.  Még egyszer szerephez jutott a vár, az 1848–49-es szabadságharc leverését követő napokban. Az aradi tizenhárom vértanú közül a hagyomány szerint kilenc volt Gyulán. 1849. augusztus 24-én az oroszok átadták a tiszteket az osztrákoknak, akik 200 szekérrel szállították őket Aradra, a magyar Golgotára.....

 Kovács műhely

 Várbörtön

 Természetesen felmentünk a vártoronyba is

 Kilátás

A solymászat, mint ősi vadászati módszer vélhetően honfoglaló őseinkkel került Európába és vált ismertté.

 Ezt a kis baglyot nagyon sajnáltuk.....

1956. után indult meg a vár régészeti feltárása. 1964-tól, nyaranta, színház működik falai között, egy kicsit zavart is bennünket az állványzat...... 

Áldott Pünkösdöt!

"Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed'
Ma is minden bánkódó szívének,
Hogy ki tévelyeg kétségbe', homályba':
Világító sugaradat áldja."

Reviczky Gyula: Pünkösd

Fotó: Szegedi Dóm

Kastély séta

Almásy-kastély (Gyula)

A török hódoltság utáni időkben, Harruckern János György felső-ausztriai iparos családból származó katonatiszt 1723-ban, III. Károly magyar királytól szolgálatai fejében kapta a szinte egész Békés vármegyére kiterjedő területet. A csaknem elnéptelenedett megyét újratelepítette magyar, német, szlovák és román telepesekkel.

A gyulai kastély barokk tömbjét fia, Harruckern Ferenc alakította ki, akinek halálával az épületet Wenckheim Józsefné Gruber Mária Terézia bárónő örökölte. A kastély 1795-ben leégett, 1798-ban az előző helyére felépítette az új kastélyt. Az 1801-es második tűzvész után, fia, Wenckheim Ferenc építtette újjá, az uradalmi építész, id. Czigler Antal által tervezte barokk stílusú, copf stílusjegyekkel átszőtt manzárdtetős épületet. Ekkor igazi fénykorát élte a kastély. Bécsben is párját ritkító, nemesi rezidenciává bővítette, mellé lovardát emelt, parkjába és télikertjébe egzotikus növényeket ültetett. 

1849-ben a 13 aradi tábornok közül tízen ebben az épületben tették le a fegyvert, s a kastély kertjéből indultak el az aradi vesztőhely felé.

A kastély utolsó tulajdonosai az Almásyak voltak, a Wenckheim-lányok egyike Wenckheim Stefánia egy Almásy grófhoz, Almásy Kálmánhoz ment feleségül. A család 1888-ban költözött ide.

Az utolsó Almásy-örökös, Alajos 1945 novemberében öngyilkos lett. A gróf öccse, Kálmán a világháború kitörésekor Angliában maradt. A kastélyt Wenckheim Frigyes és Wenckheim Krisztina vissza akarta vásárolni a Wenckheim családnak, de az Almásy család nem akarta eladni reális áron. Emiatt épült meg Szabadkígyóson a Wenckheim-kastély. A II. világháború után a kastélyt államosították, az épületben szakmunkásképző iskolát, ápolónőképző szakiskolát és kollégiumot, majd csecsemőotthont helyeztek el.

Himnuszunk zeneszerzőjének, Erkel Ferencnek a nagyapja kulturális udvarmesterként és házi muzsikusként élt a falai között – s maga a nagy zeneszerző is gyakran megfordult itt, az Erkel család több generációja is adott zenei estet a kastély ebédlőjének zongoráján. Korának ünnepelt alkotója, Munkácsy Mihály a gyulai kastélyban kezdett ismerkedni a festészettel, Szamossy Elek keze alatt, aki a Wenckheim família régi családi arcképeit másolta és javítgatta akkoriban.

Bepillantást nyerünk a főúri életforma rejtelmeibe, megismerhetjük öltözködési szokásaikat, napirendjüket, és a cselédség mindennapjait.

 Régmúlt, ma már mosolyogtató illemszabályok és viseletek

A "holoprojektor" révén, a kastély-makett ablakán benézve, elénk tárul a kastélyban zajló élet néhány jelenete

Az egykori kastélypark területén 1959-től kiépült a Gyulai Várfürdő, majd az 1960-as években itt húzták fel az Erkel Szállót. Az egykori vadaskert és faiskola területéből családi házas lakóterület alakult ki. 2016-ban adták át a felújított kastélyt, mint látogatóközpontot. Érdemes megnézni!

Írtam már a Wenckheimekről, Szabadkígyós kapcsán, itt >>>>http://nora-bora-nora.blogspot.com/2018/08/odon-kastelyban.html