A Pesti Vigadó kistesója

Sétám során fedeztem fel a Budai Vigadó épületét. Csak álmélkodtam, hogy milyen szép....

A budai polgárok is vágytak egy pesti Vigadóhoz hasonló kulturális palotára, ahol összejöveteleiket, mulatságaikat tarthatják. 1896-ban pályázatot írtak ki az épületre, melynek nyertese Kallina Mór és veje, Árkay Aladár építészek munkája lett. 1898-1900 között épült, neoreneszánsz stílusjegyekkel, eklektikus stílusban.

Az eklektikus külsőt pompás szecessziós belső díszítés kompenzálta. A földszinten kávézó, és egy 400 fő befogadására alkalmas étterem volt. Ennek folytatásában helyezkedett el a Budai Polgári Kör társalgója, olvasója és három játékterme.

 Az egykori kávézó darus mintája

Kallós Zoltán kiállítótérben " Éljen a Haza!" Somogyi Győző grafikái, 1848-49 emlékképei kiállítás

Érdekessége a kiállításnak Plohn József (1869-1944) hódmezővásárhelyi fotográfus 1902-ben készített honvédportréiból történő válogatás. A fényképek a Kolozsvári Országos Történeti Ereklye-Múzeum 1902-ben Kossuth Lajos születésének 100. évfordulójára hirdetett felhívása alapján, az akkor még élő 1848–49-es katonákról, pontosan 154 veteránról készültek, amelyekből látható most pár darab.

Impozáns előtér és széles, oszlopos márványlépcső fogadja a belépőt. Az első szinten egy 350 négyzetméteres díszterem kapott helyet, itt tartották a bálokat.

A belső udvarra néző folyosókon társalgók, klub- és olvasóhelyiségek, kártyaszobák nyíltak. A felsőbb szinteken négy magánlakást alakítottak ki.

 Ezek mellett működött a Budai Könyvtár Egylet és a Budai Anyakönyvi Hivatal.

1900-ban nagyszabású farsangi bállal nyitották meg a Vigadót, melynek fővédnöke Klotild főhercegasszony volt. A báltermet később 306 férőhelyes színházteremmé alakították.
Budapest ostroma súlyosan megrongálta az épületet. 1945-ben a Magyar Kommunista Párttal közösen kormányra kormányra került Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt fővárosi szervezetének voltak itt pártrendezvényei.

Ma ez a színház ad otthont elsősorban a Magyar Állami Népi Együttes előadásainak. Napjainkban az épület több funkciót tölt be: a Vigadóban kapott helyett a Nemzeti Művelődési Intézet és a Hagyományok Háza.

A végére ez a csodás lépcsősor szecessziós indáival, melyen felkapaszkodva Henics Tamás Kalotaszegről és Mezőségről készített "Barangoltam" fotókiállítása fogadott

Itt pedig a nagy tesó!

http://nora-bora-nora.blogspot.com/2015/03/150-eves-epuletben.html 

Ötszög

Vízivárosi sétám során, a Szilágyi Dezső téri református templom vonta magára a figyelmemet. 1892-ben Pecz Samu ‘pentagon’, ötszögű terve alapján kezdték meg az első budai református templom építését. A millennium évében, 1896. virágvasárnapján szentelték fel. A vörös téglából épült zömök templomtest és a mellette álló karcsú, 62 méter magas torony a budai Dunapart egyik jellegzetes építménye.

A neogótikus stílusú, barna-sárga-zöld mázas Zsolnay-cserepekkel fedett templomban kötött házasságot 1915-ben Ady Endre és Boncza Berta (Csinszka) 1940-ben pedig a kormányzó fia, Horthy István és Edelsheim Gyulai Ilona grófnő. A II. Világháború idején súlyosan megsérült templomot, az ostrom idején a német lovasság istállónak használta. 

Pecz Samu építész, műegyetemi tanár, középkori építőmesteri öltözékben, nyakában a Műegyetem rektori láncával. Pecz az 1896-os műcsarnoki művészbálon ugyanis ilyen jelmezben jelent meg. Ő tervezte a pesti Vásárcsarnokot és a debreceni Verestemplomot is.

Sajnos zárva volt, remélem lesz alkalmam belülről is megnézni ezt a pentagon elrendezést.

Panoráma

A Batthyány téren sem jártam még, csak kocsival hajtottunk át rajta, izgatott az a sok érdekes épület, templom, így kíváncsi voltam rá nagyon. Amit tudtam, hogy a Parlamentre innen a legszebb a rálátás.
Az a nagy rendezvény hajó nem tesz jót a panorámának..........

Hatalmas közlekedési csomópont, metró, hév, busz állomások vannak itt. Állítólag a közeljövőben parkosítják, átalakítják. :))

Itt található az egykori ferences templom, a barokk Szent Ferenc Sebei templom (1731-1757) 1785-ben, miután a ferencesek az ágostonos kolostorba költöztek, az épületegyüttes a betegápoló Erzsébet-apácák használatába került, és a kolostor egy részét kórházzá alakították. A templom északi oldalán épült föl 1805-re korai klasszicista stílusban a Marczibányi-féle menedékház. A rendház dél felé nyúló kertjét és gazdasági épületeit 1891-ben megszüntették, helyükre részben egy új kórházi szárny épült, részben pedig a piactér foglalta el. Az apácákat a kommunista diktatúra 1950-ben kitiltotta, kórházukból állami szociális otthon lett, egy részét pedig a Fővárosi Mérnöki Tervező Vállalat  használta. Miután a rendszerváltozást követően a szerzetesrend visszakapta épületeit, a jogutód Főmterv Zrt. az 1990-es évek végén kiköltözött. Az idősek otthona működtetését Gondviselés Háza néven a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vette át, a Marczibányi-menházat pedig az apácák rendháza és a budapesti német Szt. Erzsébet katolikus lelkészség számára alakították át.

A tér szintjét a Duna-part rendezés során (1872) árvízvédelmi okokból feltöltötték, így a régi épületek bejárataihoz ma már néhány lépcsőfokon jutunk csak le, mint a Fehér kereszt fogadó házhoz. A Fehér Kereszt a város egyik legforgalmasabb fogadója volt, mivel a gyorskocsi-állomás mellett feküdt. 1783-ban és 1784-ben a Budára érkező II. József császár is itt szállt meg. Nagytermében (amely a homlokzat három nagy ablaka révén kívülről is észrevehető) hangversenyeket, színielőadásokat és nagy táncmulatságokat tartottak. A 19. század elején azonban megszűnt, attól kezdve lakóházként szolgál. A Budapest 1944-1945. évi ostromában megrongálódott épületet 1954 és 1957 között Borsos László tervei szerint újították föl. Az 1980-1990-es években az épület földszintjén működött a Casanova bár, aminek a neve utalás volt a városi legendára, miszerint Casanova annak idején járt volna a környéken. (Miket tud meg az ember... :)

 Vásárcsarnok (1900-1902)

Barokk Szent Anna templom 

Épült (1740-1761) Hamon Kristóf építőmester tervei szerint

Hit, Remény és Szeretet szoborallegóriái

Máriát bemutató Szent Anna, fölötte a timpanonban Buda városának címere, legfelül Istenszem sugárzik, hódoló angyalok között.

Sajnos az összes templom zárva volt, itt épp az előtérből tudtam fotózni.

Batthyány Lajos miniszterelnök szobra Stremeny Géza szobrászművész alkotása. (2007)  Úgy ábrázolja őt, amint éppen Bécsbe érkezik (ezt sugallja a hajóorrot idéző posztamens), hogy elfogadtassa az uralkodóval az 1848. évi áprilisi törvényeket. Ezért mutatja föl hitvallását: „törvény”, „igazság”, „jog” és e szavak töredékei olvashatók az általa fölmutatott papíron. A fehér márvány posztamens ormán a Batthyány család címerállata, a fiókáit önmaga vérével tápláló pelikán látható. A címer vésett domborműként is fölkerült a posztamens bal oldalára, a másik oldalra pedig Batthyány Lajos 1848. évi miniszterelnöki pecsétjének képét vésték.

Kölcsey Ferenc szobra, Kallós Ede szobrászművész 1897-ben Nagykárolyban fölállított (és 1919-ben a román katonaság által összetört) szobrának másolata, amely az eredeti gipsz minta alapján 1939-ben készült. Mögötte Huszt című versének örök érvényű utolsó sorai olvashatóak:
„Messze jövendővel komolyan vess összve jelenkort, hass, alkoss, gyarapíts s a haza fényre derül.”

Szülinapra

"Vár a mosoly és a dal,

maradj mindig fiatal.

Soha bánat ne érjen

hozzád rossz szó ne férjen!

Gyalogos felfedezés

Kocsival már többször gurultunk  végig  Budán a Fő úton, most gyalogosan tettem meg az utat, hogy megnézzem a látnivalókat. Igazán különleges helyekre bukkantam.

Tarasz Sevcsenko szobra, az ukránok Petőfije, a róla elnevezett téren  

Ganz utca

Nem messze innen áll az Öntödei Múzeum, ami egykor Ganz Ábrahám által 1845-ben alapított Ganz-gyár első öntödéje volt. Innen nőtte ki magát egy emberöltő alatt a vállalat egy hatalmas, a mai Millenáris épületeit elfoglaló, világhírű monstrummá.

 Háttérben a görög katolikus Szent Flórián-templom

Király Gyógyfürdő

Az egyetlen olyan, napjainkban is üzemelő fürdő a fővárosban, melyet Buda török megszállása idején építettek. A törökök azért építették messze a forrásoktól, hogy egy esetleges ostrom idejére is biztosítva legyen a fürdés lehetősége, várfalon belül. Vizét akkor is és ma is a jelenlegi Lukács Fürdő környékéről biztosították. Építését Arszlán budai pasa kezdte meg 1565-ben és utóda, Szokoli Musztafa fejezte be.  Buda visszafoglalását követően, 1796-ban, a König család birtokába került, ők építették át mai formájára ötvözve a régit az újjal, megőrizve műemlék voltát. A fürdő magyarosított nevét is a családról kapta.

Ez is Budapest, mint egy időutazás......

A grundon jártunk

Régi vágyam teljesült, láttam a Pál utcai fiúkat a Vígszínházban, ráadásul kis családommal együtt.

https://www.youtube.com/watch?v=BWqGIR2Ao1M

Imádtam minden percét, nem véletlenül adják, már vagy négy éve telt házzal. Nem volt egyszerű rá jegyet szereznem. Nagy nevek jegyzik, Dés László, Geszti Péter, Grecsó Krisztián. Nem beszélve a fiatal tehetséges színész palántákról. Remek dalok, kifejező táncok.....

Most jártam először a Vígszínház nagyszínpadán, gyönyörű épület, kívül-belül. Építészei az osztrák származású Ferdinand Fellner és a porosz Hermann Helmer. 1896-ban egy év alatt épült fel, neobarokk stílusban. 48 általuk tervezett színház épült az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig. Számos épületük áll ma is Magyarországon (Vígszínház, Budapesti Operettszínház, Szegedi Nemzeti Színház, a kecskeméti Katona József Színház).

Csodálatos kovácsoltvas, mint az épület éke

Jelenlegi igazgató, Eszenyi Enikő is nagy kedvencem, kicsit debreceninek is tartjuk, hiszen a Kossuth Gimiben járt.

Zrínyi Miklós és Petőfi Sándor szobrai az előkertben, és egy hatalmas májusfa

1100 néző

Meglepett, hogy körben vagy nyolc kamera vette az előadást, nem tudtam eldönteni, hogy ez mindig így van, vagy különleges alkalom volt ez a felvétel.

 Páholyokhoz vezető folyosó

 Elegáns büfé

Gyáván élni.....

Elgondolkoztatott ez az írás, azt hiszem láttam is ezt a filmet, amiről szó van....

Popper Péter:

Ha valaki elkezd magával spórolni, akkor megette a fene az életének a minőségét. Nem lehet spórolni!
Vagyis rizikót kell vállalni! Igenis fel kell vállalni a kockázatokat!

És én még sok-sok évvel ezelőtt ebben a teremben meséltem el - de lehet, hogy nem -, de akkor is elmesélem, mert egy makacs nyuszi vagyok, hogy rám nagyon fiatalon, tényleg nagyon sokat hatottak könyvek és filmek az én - úgy mondanám tudományosan - személyiségfejlődésemre.
Egy francia film, amiről ma már semmit nem tudok, csak azt, hogy arról szólt, hogy van egy marha jól kereső banktisztviselő, és annak a családja: feleség, két gyerek, szenilis nagypapa (nyálát csurgatja), lebénult nagynéni.
És ő tartja el, ő a tengelye az egész családnak.
És akkor jön egy influenza járvány és ő is megkapja az influenzát és vele mindent, ami ilyenkor a családfőnek jár: tehát madártejet, limonádét, stb.
Nagyon gondosan ápolják.
Meggyógyul, az influenzának már híre s hamva sincs, de köhécsel.
És a köhécselése megmarad.
És akkor a végén elmegy - van egy gyerekkori orvos barátja - és azt mondja:
- Te, mi a fene van velem? Már rég elmúlt az influenzám és még mindig folyton köhögök!
Az orvos küldi ide - küldi oda vizsgálatra (előre-hátra), és egy délután leülnek és azt mondja az orvos:
- Nézd, gyerekkori barátok vagyunk. Te egy erős ember vagy! Én téged nem akarlak becsapni. Tüdőrákod van.
Nagyot hallgatnak, aztán a pasi elmegy - megy a boulevard-okon és tárgyal az Istennel.
És azt mondja:
- Nézd, Uram! Én elfogadom, hogy ennyi időt mértél ki nekem.
(Megkérdezte az orvost, hogy: mennyi időm van hátra? Hát, azt nem lehet tudni, mondta az orvos, de olyan hat-nyolc hónapot még talpon maradhatsz.)
És azt mondja az Istennek:
- Én elfogadom, legyen 6-8 hónap. De ez legyen csak az enyém! Ezt én senkivel nem osztom meg.
És úgy érzi, hogy a Jóisten rábólintott, bemegy a bankba, kiszedi az összes pénzüket. Nem szól a családjának semmit, elutazik Marseilles-be.
A Marseilles-i kikötőben, egy ilyen lebujban kivesz egy szobát és elkezd ott élni.
És egyszercsak kinyílik előtte a világnak egy teljesen más része, amit ő nem ismert: matrózok, csempészek, bűnözők, kurvák, férfi prostituáltak - azoknak a világa, ahol másfajták a kapcsolatok, másfajták a barátságok, másfajták a szerelmek.
És ő egyik ámulatból a másikba esik.
Aztán átmegy Észak-Afrikába, ahol még különbeket lát, valami egészen mást, mint amit ő az európai fővárosokban megszokott.
És így telik el 5-6-7-8 hónap, és ő még mindig talpon van.
És akkor visszamegy Párizsba.
Fölkeresi az orvos barátját és azt mondja neki:
- Te ide figyelj! Vizsgálj már meg, hogy hol tart az én daganatom? Hát még mindig egész jól vagyok, pedig már elmúlt 8 hónap!
És nézi őt a haverja és azt mondja csendesen:
- Jó, hát akkor mondok neked valamit! Sose volt tüdőrákod.
De láttam, hogy hogyan élsz, bebetonozva egy kispolgári családnak az életformájába; ami neked rettenetesen szűk, amiben szenvedsz, és rájöttem arra is, hogy te olyan hülye vagy, hogyneked egy halálos ítélet kell ahhoz, hogy ki tudd magad szabadítani ezekből a bilincsekből.
Jött egy alkalom és én meghoztam neked ezt a szívességet.
És? Mi történt?
Minden ember túlbecsüli magát!
A családod megvan.
A gyerekek már iskolába járnak, a feleségednek már udvarolnak. A nagypapa nyálzik. Stb. Minden... minden rendben van!
Kibírták nélküled az életet!
Ennyi a tanulság!
Nem kell olyan hülyének lenni, hogy egy halálos ítélet kelljen ahogy, hogy valaki merjen a szíve és a saját törvényei szerint élni.
Itt a vége a dolognak tulajdonképpen azzal, hogy nem szabad gyáván élni - én ezt nagyon komolyan mondom -, ugyanis az ifjúság, a fiatalság elhoz alkalmakat, kalandokat, érdekes helyzeteket, amiket ki lehet kerülni, csak tudni kell, hogy
SOHA TÖBBÉ NEM JÖNNEK VISSZA!